Csecsemőtáplálási gyakorlatok és szoptatás időtartama Japánban: áttekintés

Madoka Inoue

1 Közegészségügyi Iskola, Curtin Egészségügyi Innovációs Kutatóintézet, Curtin Egyetem, GPO Box U1987, Perth, Nyugat-Ausztrália 6845, Ausztrália

Colin W Binns

1 Közegészségügyi Iskola, Curtin Egészségügyi Innovációs Kutatóintézet, Curtin Egyetem, GPO Box U1987, Perth, Nyugat-Ausztrália 6845, Ausztrália

Keiko Otsuka

2 Közösségi és globális egészségügyi tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1, Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-0033, Japán

Masamine Jimba

2 Közösségi és globális egészségügyi tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1, Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-0033, Japán

Manami Matsubara

3 ápolóiskola, St. Mary College, 422, Tsubukuhonmachi, Kurume City, Fukuoka, Japán

Absztrakt

Háttér

A szoptatás fontosságát számos tudományos tanulmány dokumentálta, köztük a közelmúltban végzett nagyobb áttekintések [1-3]. A szoptatás, különösen az exkluzív szoptatás az élet első hat hónapjában, a betegségek megelőzése és az egészség rövid és hosszú távon történő elősegítése révén jobb egészséget biztosít a csecsemőknek és az anyáknak [4]. Számos országban hangsúlyt fektettek a szoptatás népszerűsítésére, és 2001-ben a japán kormány egy egészségfejlesztési projektet vállalt az „Egészséges és boldog család 21 (Sukoyaka Oyako 21)” címmel, amelynek célja az exkluzív szoptatás arányának egyidejű javítása volt. A projekt 2010. évi időközi jelentése kimondta, hogy bár a nők több mint 95% -a szülés előtt szoptatni szándékozott csecsemőjét, az exkluzív szoptatás aránya a szülés utáni egy hónapban 2005 óta nem változott [5,6]. . A projekt elején nem határoztak meg konkrét célt, ami megnehezítette az egészségügyi szakemberek számára annak értékelését, hogy a cél megvalósult-e. Ezt követően, 2010-ben, a szülés utáni egy hónapban 60% -os exkluzív szoptatást határoztak meg [5].

Japánban az exkluzív szoptatás volt az egyetlen gyakorlati táplálási módszer a csecsemők etetésére a 20. század első felének végéig [7]. A nők számára általános gyakorlat volt a templomok vagy szentélyek látogatása, hogy imádkozzanak azért, hogy képesek legyenek elegendő anyatejtermelésre, és sok speciális ételt fogyasztottak a laktáció elősegítésére [8]. A gyermek általában két-három éves koráig folytatta a szoptatást, és hat éves korig a szoptatás gyakori volt [7]. Az anyatej-helyettesítő tápszert először 1917-ben vezették be Japánban, de csak az 1950-es években nőtt a használata gyorsan [9]. A tápszergyártó vállalatok marketingjükben a „Világos gyermekké válás” reklámszlogenet használták, és ez az üzenet arra utalt, hogy az anyatej-helyettesítő tápszer előnyöket adott a csecsemők fejlődésében és a súlygyarapodásban, ami növelte népszerűségét az anyák körében [10]. Az exkluzív szoptatás aránya a legalacsonyabb pontra, 31% -ra csökkent egy hónapban 1970-ben [1. ábra. Ennek eredményeként 1975-ben a jóléti minisztérium a WHO 1974-es ajánlásai alapján három célt tűzött ki a szoptatási arány helyreállítására. Ezek voltak:

A szoptatás aránya a születés után egy hónappal Japánban 1960 és 2010 között. Lábjegyzet: Forrás: 1960-tól 2005-ig: [12], 2010: [13]. * BF = szoptatás. A „kizárólagos szoptatást” a „teljes vagy uralkodó szoptatásnak” kell tekinteni, a Japánban alkalmazott szoptatási státusz eltérő meghatározása miatt.

1) Kizárólag szoptatni a csecsemőket a születés után 1,5 hónappal

2) Kizárólag három hónapig szoptatni a csecsemőket, ha lehetséges, és

3) Négy hónapos életkor után sem szabad a tápszerre váltani, alapos okok nélkül [11]

A szoptatás aránya a születés után három hónappal Japánban 1960 és 2010 között. Lábjegyzet: Forrás: 1960-tól 2005-ig: [12], 2010: [13]. * BF = szoptatás. A „kizárólagos szoptatást” a „teljes vagy uralkodó szoptatásnak” kell tekinteni, a Japánban alkalmazott szoptatási státusz eltérő meghatározása miatt.

Japán volt az első fejlett ország, ahol 1991-ben a WHO és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) akkreditálta a Baby-Friendly Hospital Initiative (BFHI) kórházat. [14] Japán azonban egyike azon három országnak, amely 1981-ben tartózkodott az anyatej-helyettesítők nemzetközi kódexének szavazatától [9]. Ezek az ellentmondásos cselekedetek arra utaltak a japán egészségügyi szakemberek számára, hogy a szoptatás népszerűsítése talán nem volt kiemelt prioritás, és nem olyan kérdés, amelyet a teljes lakosságra alkalmazni kellene. Más országokból származó tanulmányok azt találták, hogy a szoptatási eredményeket befolyásoló tényezők közé tartozik az anyai életkor, az anyai csecsemők táplálkozási attitűdje, a szoptatási nehézségek, az anyai foglalkoztatási státus és az anyai dohányzás állapota [15-17]. Japánban azonban kevés tanulmány jelent meg a szoptatás időtartamához kapcsolódó tényezőkről. Jelen áttekintés célja összefoglalni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a szoptatás időtartamát Japánban, valamint a szoptatással kapcsolatos meglévő ismereteket, amelyek elősegítik a további promóciós programok kidolgozását.

Az áttekintésben a WHO által a szoptatással kapcsolatban használt meghatározások [18]:

• Kizárólagos szoptatás: A csecsemők anyatejet kapnak. Ez kizárja a szállítás óta más folyadékok vagy szilárd anyagok alkalmazását, kivéve a speciális gyógyszereket.

• Domináns (teljes) szoptatás: A csecsemők anyatejet kapnak fő táplálékként, és vizet, vízalapú italokat, gyümölcsleveket és ORS-t is kaphatnak. Ez azonban kizárja a tápszerek és a szilárd anyagok alkalmazását.

• Bármely (kiegészítő) szoptatás: A csecsemők kapnak némi anyatejet, és kaphatnak tápszert is szilárd anyaggal vagy anélkül.

Mód

Irodalomkutatást végeztek az elektronikus adatbázisok, a PubMed, a Proquest, a Web of Science, az ICHUSHI, a J-STAGE és a CiNii felhasználásával, a „szoptatás”, „szoptatás”, „faktor (ok)” kulcsszavak felhasználásával. meghatározó (k) ”,„ szoptatás időtartama ”,„ apák (házastárs/partnerek) ”,„ Japán ”,„ japán ”és„ csecsemő etetése ”. Ezeket a kulcsszavakat az „AND” vagy „OR” logikai operátorokkal együtt használták az irodalom keresésére, majd eltávolították az ismétlődő rekordokat. Nem releváns címeket és nem japán mintákat is eltávolítottunk. Az absztraktok áttekintése után releváns teljes szövegű dokumentumokat kaptunk, de a lényegtelen tartalmakat, ideértve a kvalitatív vizsgálatokat is, ismét eltávolítottuk. A vonatkozó teljes szövegű dokumentumok referenciáit más forrásokként ellenőrizték, és szükség esetén beillesztették. A PRISMA 2009 folyamatábrája [19] leírja a vonatkozó szakirodalom keresésének folyamatát [3. ábra. A felülvizsgálat felvételi kritériumai a japán csecsemőtáplálási gyakorlatok és a japán anyákra, apákra vagy egészségügyi szakemberekre összpontosító tanulmányok voltak. Az összes angol és japán cikket kiválasztották erre a felülvizsgálatra, és a megjelenés évére, 2011 végéig nem voltak korlátozások. A kizárási kritériumok a japán anyák barátait megcélzó cikkek voltak.

Az ebben a cikkben áttekintett tanulmányok kiválasztási folyamata.

Eredmények

Összesen 12 cikket tekintettek át. A tényezőket anyai, csecsemő és társadalmi-környezeti tulajdonságok szerint osztályozzák. A rendelkezésre álló adatokat az 1. táblázat foglalja össze .

Asztal 1

Japán tanulmányok foglalkoznak a szoptatás időtartamát befolyásoló tényezőkkel

Megjegyzés: N/A = Nem alkalmazható, hét = szülés utáni hét, m = hónap a szülés után.

Anyai tulajdonságok

Azok a demográfiai tényezők, amelyeket a szoptatás kezdetének és időtartamának rizikófaktoraként vizsgáltak Japánban, az anya életkora, társadalmi-gazdasági állapota, anyai iskolázottsága, foglalkoztatási állapota, szülés módja, paritás, valamint az anyák és más családtagok dohányzási szokása.