Csúszó borda szindróma

Az orvosok felismerik, hogy a csúszó borda szindrómát gyakran nem ismerik fel a beteg diagnózisakor, ezért a krónikus fájdalom figyelmen kívül hagyott oka a hasi és/vagy mellkasi fájdalom területén.

medical

Az orvosok azt is elismerik, hogy a téves diagnózis vagy egyszerűen hiányzik a csúszó borda szindróma a fájdalom okaként, a téves diagnózis túlzott képalkotáshoz, laboratóriumi és egyéb bonyolult munkához vezethet.

A csúszó borda szindróma tünetei

  • Klinikailag a betegek gyakran éles, szakaszos, szúró fájdalmat észlelnek, amelyet órákig vagy napokig tompa fájdalmas érzés követ. Gyakori a „csúszás:” és a „pattogás” érzés, és az olyan tevékenységek, mint a hajlítás, köhögés, mély lélegzés, emelés, elérés, székből való felemelkedés, nyújtás és ágyban fordulás gyakran súlyosbítják a tüneteket.

Csúszó borda szindróma fájdalom okai

  • Ezeknek a bordáknak a porcos végei szorosan érintkeznek a bordaközi idegek terminális ágaival. Ezek az idegek különösen érzékenyek még a triviális traumákra is. A fájdalom lehet mind gyötrelmes, mind spontán, és akár szívrohamot is szimulálhat.
  • Az elcsúszott borda fájdalma az interkostális ideggyök mentén haladhat, és a mellkasból a mellkasi területre, vagy fordítva. A hasban, a vállban vagy a nyakon is érezhető. Lecsapódhat az ágyban fekve vagy megfordulva, autóülésben vagy fotelben ülve, előre hajolva, mélyen lélegezve, köhögve, hányva, sétálva, elrabolva a karot az érintett oldalon, étkezéssel, a törzs forgatásával, a csomagtartó hajlításával., vagy pattogó autóval lovagolni.

Borda instabilitása és hipermobilitása

A kutatás nagy része körülveszi a csúszó borda szindróma gyermek- és fiatal sportolók kezelését, mivel ez a ritka rendellenesség gyakoribb ebben a két csoportban. A felnőttek azonban a borda területének erőszakos aktivitásával is elcsúszhatnak a borda szindrómájával, ideértve a köhögést a mellkas műtétjére, független okból.

  • A bordaízület instabilitása bármikor előfordulhat, amikor erőszakos erő hat a mellkas üregére, például atlétikai érintkezés vagy akár thoracotomia (mellkas műtét) során. A bordaízület instabilitása akkor is előfordulhat, ha kevesebb erő jelentkezik hosszú ideig, például amikor egy személynek alacsony szintű köhögése (hörghurutja) vagy rossz testtartása van, miközben mobiltelefonon görnyedt.
  • A borda hipermobilitását a borda-szegycsont (sternocostalis), a borda-porc (costochondralis) és/vagy a bordacsigolya (costovertebrális/costotranszverzális) szalagok gyengesége okozza, lehetővé téve a borda hipermobil mozgását, és úgy gondolják, hogy ez az elsődleges a csúszó borda szindróma oka. Amikor ez bekövetkezik, az állapot a felső hátfájás mellett mellkasi fájdalmat is okoz. Anélkül, hogy nagy izmok tartanák a bordákat a helyükön, a laza szalagok lehetővé teszik a borda csúszását, ami a szalag további nyújtását okozza, és súlyos fájdalmat eredményez. A megfázás okozta egyszerű köhögési roham a csúszó borda szindróma kialakulását okozhatja. Az olyan állapotok, mint a hörghurut, az emphysema, az allergiák és az asztma, további stresszt okoznak a sternocostalis és a costochondralis csomópontokban. Még az orrmelléküreg-gyulladás és a hozzá tartozó orrfújás lehet a kezdeti esemény, amely krónikus mellkasi fájdalomhoz vezet a csúszó borda-szindrómától.

Mély légzéssel járó fájdalom megerőltető tevékenység és sport közben

Az egyik nyom, hogy a fájdalmas állapotokat a bordaízület instabilitása okozza, az, amikor a a fájdalom mély légzéssel fokozódik. A mellketrec felfelé és lefelé mozog a légzés érdekében, így a mellketrec összes szerkezete, beleértve a mellkasi-borda-szegycsuklót, soha nem nyugszik igazán.

Az inspiráció során a felső bordák megemelkednek, ami megnöveli a mellkas elülső-hátsó átmérőjét. Ennek az ellenkezője történik a lejáratkor. Ha egy egészséges egyén nyugalomban van, a rekeszizom és a bordaközi izmok inspirálódnak. A lejárati aktus elsősorban passzív. A has és a törzs és az alsó nyak kiegészítő izmainak hatása általában minimális. Ha azonban sérülések vannak vagy komolyabb oxigénigény van, akkor a légző izmok közül több, beleértve a rectus abdominist is, működésbe lép, mint ami sporttevékenység, testmozgás vagy trauma esetén következne be. Ez nagyobb erőt gyakorol a bordákra, és instabilitás esetén a tünetek fokozódnak.

Sebészeti és nem sebészeti lehetőségek

A borda egy darabjának vagy a borda porcának eltávolítására szolgáló műtét, az egyedülálló porc, amely csak a bordák végén található, ajánlható, ha bármelyik szerkezet kiálló. Még a sebészek is agresszívnak tartják ezeket a lehetőségeket.(1)

A nem műtéti kezelések tartalmazhatnak ajánlásokat a kiropraktikai manipulációra, a kortizonra vagy az ideg blokkolására. Ezek a kezelések általában nem jártak nagy sikerrel.

Proloterápia csúszó borda-szindróma és bordatartások esetén

A proloterápia injekciós technika amely serkenti az ínszalag és a porc helyreállítását. A proloterápia megerősíti a meggyengült szalag-csomópontokat, amelyek csúszó borda-szindrómát okozhatnak - a szegycsont-, a costochondralis vagy a costovertebrális csomópontokat (azok a helyek, ahol a bordák találkoznak a bordaketrec kialakulásához). Ez megerősíti a borda porcát is.

A Journal of Back és a mozgásszervi rehabilitációról író orvosok olyan kutatásokat tettek közzé, amelyek pozitív eredményeket mutattak a Proloterápia terén.

  • Az orvosok huszonegy beteget vizsgáltak, akik prololoterápián estek át (1. csoport), és tizenhárom konzervatív terápiát kaptak fájdalomcsillapítókkal (2. csoport).
  • Vizuális analóg pontszámot (VAS) rögzítettünk a fájdalom intenzitásának mérésére minden betegnél az injekció beadása előtt és után az első napon, az első héten és a negyedik héten.
  • A 2. csoport szisztémás nem szteroid gyulladáscsökkentőt kapott. A VAS pontszámot ugyanabban az időben regisztráltuk, és összehasonlítottuk a klinikai hatásokat a két csoport között.

A Proloterápia csoport gyorsabb gyógyulást mutatott, beleértve a klinikai leletek jelentősen csökkenését.

Az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy a proloterápia biztonságosan elvégezhető, és ez egy módszer, amely a Tietze-szindróma számára kedvező, hosszú távú kezeléseket kínál. Ideális eljárás gyógyszeres mellékhatásokkal és nemkívánatos eseményekkel küzdő betegek számára, különösen azok számára, akiknek korlátozott a máj- és vesefoglalása vagy jelentős társbetegségek vannak.(2)

Egy gondoskodó orvosi kórtörténet

A beteg 35 éves nő. Kevesebb mint egy év alatt negyedszer került kórházba, súlyos mellkasi fájdalomra panaszkodva. Nyilvánvaló aggályok voltak a szívbetegséggel kapcsolatban. EKG-k, vérvizsgálatok, röntgensugarak és az intenzív osztályon való tartózkodás után a fájdalom oka még mindig nem volt ismert. Mindenki azon kezdett gondolkodni, vajon szenved-e mentális betegségekben és katasztrofális gondolatokban.

Amikor ellátogatott hozzánk ide, a Caring Medical-hoz, elmagyarázta, hogy jelenleg nem szenved erős mellkasi fájdalommal, de tompa fájdalmat érzett a mellkasában. Szüksége volt még egy diagnosztikai vizsgálatra, fizikális vizsgálatra a mellkas tapintásával annak megállapítására, hogy a fájdalmat a csúszó borda szindrómával kapcsolatos problémák okozták-e.

Ebben a betegben a diagnózist nagyon gyorsan sikerült felállítani. A bal mellkasi mellborda rögzítésének nyomása a szegycsontra, és a beteg súlyos mellkasi fájdalma azonnal visszatért. Volt már valaha ilyen módon vizsgálva? Azt mondta, hogy nem. A beteg fájdalmát a csúszó borda szindróma okozta.

Rendkívül fontos szempont, amelyet ez az eset szemléltet, hogy még akkor is, ha egy röntgen, vérminta vagy EKG nem tár fel okot, nem szüntetik meg a fizikai állapot jelenlétét, mint a mellkasi fájdalom forrását. Sokkal valószínűbb, hogy a krónikus mellkasi fájdalom a meggyengült lágyrészeknek, például szalagnak vagy ínnek köszönhető. Ha a szív- és tüdőtesztek normálisnak bizonyulnak, a beteg mégis azt állítja, hogy továbbra is fájdalmat érez, a betegnek gyakran pszichiátriai diagnózist adnak.

A depresszió, a szorongás és más mentális betegségekkel kapcsolatos kihívások nem a legtöbb krónikus fájdalom etiológiai alapjai. Kapcsolódó tényezők lehetnek a problémában, de általában nem ezek az okok. Feltételezzük, hogy a krónikus fájdalom egy legyengült lágy szövetből származik.

Ebben az esetben egy borda csúszott ki a helyéről, mert a bordákat a szegycsonthoz tartó szalagok, a sternocostalis szalagok gyengék voltak. Anélkül, hogy izmok tartanák a bordákat a helyükön, a laza szalagok lehetővé teszik a borda elcsúszását, ami a szalag további megnyúlását okozza, ami súlyos fájdalmat okoz. A laza bordák a bordaközi idegeket is megcsipkedhetik, fájdalmas fájdalmakat juttatva a mellkasba a hátba. A mellkasi és kostochondrális szalagok a mellkas elejétől a hát közepéig terjedő fájdalomra utalnak. Hasonlóképpen, a costovertebrális szalag ficamok a borda szegmensének hátuljától a szegycsontig tartó fájdalmat jelzik.

Ha kérdése van a csúszó borda szindrómával kapcsolatban? Kérjen segítséget és információkat gondozó egészségügyi személyzetünktől

1 González Temprano N, Ayuso González L, Hernández Martín S, Molina Caballero AY, Pisón Chacón J, Martínez Bermejo MA. Csúszó borda szindróma. Agresszív, de hatékony kezelés. Egy Sist Sanit Navar. 2015. május-augusztus; 38 (2): 329-32.

2 Şentürk E, Şahin E, Serter S. Proloterápia: A Tietze-szindróma hatékony terápiája. J Vissza Mozgásszervi Rehabil. 2017. május 5.