Deepak Chopra a fájdalmas fájdalomról és a gyulladásról

Míg a fájdalom és a gyulladás az öregedés oka és eredménye egyaránt lehet, sok esetben megelőzhetők, sőt visszafordíthatók. Deepak Chopra legújabb könyve, a gyógyító én, a Harvard genetikus, Rudy E. Tanzi társszerzője, feltárja a stressz hatásait a testre, az akut és a krónikus gyulladás megkülönböztetését, valamint azok hozzájárulását az öregedési folyamathoz általában társuló rendellenességekhez és betegségekhez. Chopra úgy véli, hogy az öngondozás kulcsfontosságú a gyulladás kezelésében az élet bármely pontján, és hogy erősebb lehet, mint a legfejlettebb orvosi ellátás hosszú távú egészségünk érdekében.

chopra

Choprától többet megtudhat a közelgő Restore hétvégi panelekből, műhelyekből és figyelmes összejövetelekből, amelyek a fájdalomtól/gyulladástól való gyógyulás köré összpontosultak - amelyet március 23-25 ​​között NYC-ben rendez és élő közvetítéssel szolgál az egész világon. (Ha teheti, feltétlenül kapja el a mindig zseniális jógamestert, Eddie Sternt, aki a szakértői felállás része.)

Kérdések és válaszok Deepak Choprával, MD, FACP

Mi határozza meg a krónikus gyulladást?

Lehet úgy gondolni, hogy az akut gyulladás az immunrendszer által meggyújtott tűz, míg a krónikus gyulladás olyan, mint a parázsló szén, amely nem bocsát ki lángot. Míg az akut gyulladás drasztikus állapotokra reagál, például egy külső sebre vagy a betegség organizmusainak (kórokozók) teljes támadására, a krónikus gyulladás finomabb.

Más szavakkal, a krónikus gyulladás alacsony szintű, jellemzően kémiai markerek fejezik ki, nem pedig nyilvánvaló tünetek. Az egyik fontos gyulladásjelző a citokinek nevű kémiai csoport, amelyek befolyásolják a sejtek közötti kommunikációt. Az immunválasz részeként a citokinek a normális tartomány fölé emelkedhetnek, ami akut vagy krónikus gyulladáshoz vezethet. A krónikus gyulladás egyes kiváltó okai közé tartoznak a baktériumok által a bélrendszerben kiválasztott toxinok és a testszövetek alacsony fokú fertőzései. Az akut gyulladás szokásos külső jelei - például láz, bőrpír, hólyagosodás vagy duzzanat - nem mindig jelentkeznek krónikus gyulladással. Mivel a tünetek nem mindig fejeződnek ki, az orvostudománynak évtizedekbe tellett a krónikus gyulladás láthatatlan tettesként való felkutatása számos életmódbeli rendellenességben, a magas vérnyomásból, a szívbetegségből, sok rákos megbetegedésből és az Alzheimer.

Milyen szerepet játszik a krónikus gyulladás az öregedési folyamatban? Megelőzhetjük-e a gyulladást és/vagy lassíthatjuk-e az idők során?

Megfelelő kutatás hiányzik itt. Az öregedési folyamatnak nincs rögzített meghatározása. Noha a krónikus gyulladás nem közvetlenül az öregedés következménye, van összefüggés, mivel a gyulladás súlyosbodhat és idővel több kárt okozhat. A gyulladás az idős korban jelentkező rendellenességek, például az ízületi gyulladás és az Alzheimer-kór korai szakaszában van jelen.

A krónikus gyulladás potenciálisan megelőzhető és gyakran visszafordítható. Azt azonban még nem tudjuk, hogy a testet milyen mértékben érinti krónikus gyulladás. A szokásos orvosi vizsgálatok nem keresik a gyulladás markereit a vérben, és még ezek észlelésekor sem mindig nyilvánvaló, hogy mely szervekből vagy szövetekből származnak.

Jelenleg a frontvédelem gyulladáscsökkentő étrend. Úgy tűnik, hogy a stressz csökkentése is jelentős szerepet játszik, ezért elengedhetetlen, hogy mindenki olyan eszközöket dolgozzon ki, amelyek segítenek ellazulni vagy csökkenteni a stressz szintjét. Fontos az elme-test kapcsolat: A meditáció és a jóga révén az elme és az érzelmek hűvösebb, nyugodtabb szintre vihetők.

Nagyon sok ellentmondó információ van a stresszről - mi bizonyítja a stressz és a krónikus gyulladás közötti kapcsolatot (vagy ellene)?

Az orvosi kutatás sejtszinten zajlik; hosszú időbe telik a gyulladásos markerek felkutatása minden szövettípusig, ami szükséges a stressz és a krónikus gyulladás teljes összekapcsolásához. De amíg részletes biokémiai eredményeket várunk, már tudjuk, hogy önmagában a stressz és a krónikus gyulladás jelentősen hozzájárul az immunitás csökkenéséhez. Küzdj külön velük, vagy ami még jobb, harcolj velük együtt.

A stressznek két formája is van, akut és krónikus. Az akut stressz a harc vagy menekülés reakciója, amelyet specifikus hormonok, például adrenalin és kortizol jelenlétében lehet a vérben azonosítani. Szubjektíve, akut stressz alatt álló személynek (vagyis akit épp most rúgtak ki, vagy ha tűzben veszítette el otthonát) nincs gond az akut stressz azonosításával.

A krónikus stressz - például egy állandóan stresszes munkából vagy párkapcsolatból - finomabb, és olyan károsodásokat okoz, amelyek mentális tünetekkel, például fáradtsággal és fáradtsággal kezdődnek, továbbhaladva olyan pszichológiai tünetekre, mint az irritált és türelmetlen érzés, majd később fizikai károsodások, amelyek szinte bármilyen forma. Ami a testet illeti, ebből a stresszből túl sok nem előnyös. Aki azt állítja, hogy boldogul a stresszen, vagy úgy él, mint egy adrenalin-junkie, idővel károsítja a testet.

Mivel a krónikus stressz által okozott hosszú távú károk nem specifikusak és bárhol előfordulhatnak, a legjobb megelőzés az, ha kiviszik magukat a stresszes környezetből, vagy megváltoztatják ezt a környezetet, akár otthon, akár munkahelyen. A meditáció és a jóga valószínűleg a stressz kezelésének leghatékonyabb eszköze. Az irodában azt ajánlom, hogy szánjon naponta néhány percet arra, hogy mélyen lélegezzen, központosítsa magát, és térjen vissza a nyugalom és az egyensúly érzéséhez.

Látja-e a hosszú élettartam és az élettartam érzelmi összetevőjét?

A mindennapi életben mindannyian elismernénk, hogy például a harag forró érzelem - a vörös arc és a fokozott véráramlás, amely akkor jelenik meg, ha valaki feldühödik, jelzi a kapcsolatot a gyulladásos reakcióval. Egy sejt szempontjából nincs különbség a gyulladt érzelem és a leégés által okozott bőr között. Bármi is kiváltja a gyulladásos reakciót, legyen az belső vagy külső, érzelmi vagy fizikai, maga a válasz azonos vagy hasonló lesz. Eltartott egy ideig, amíg ezt a koncepciót elfogadták a mainstream orvostudományban, amely szinte mindenhez elfogultságot mutat a fizikai okok mellett. A pszichológiai és mentális problémákat hagyományosan a folyosón küldték el a pszichiáterhez. Ez még mindig nagyrészt igaz, így a holisztikus ellátás terhe minden emberre hárult.

Bár nincs orvosi bizonyíték arra, hogy az érzelmileg hűvös emberek tovább élnének, ne feledje, a krónikus gyulladás láthatatlan és tünetek nélkül. A hosszú élettartammal való kapcsolat megteremtése a jövő feladata. A stresszt az elmúlt években mélyebben kutatták, de a gyulladás csak most kapcsolódik a stresszhez.

A fizikai fájdalom mindig az öregedés normális része, vagy milyen funkciót tölt be?

A fizikai fájdalom a szorongás jele, amely visszakapcsolható a sejtek diszfunkciójához. A fájdalom soha nem normális, ha az elme és a test egyensúlyban vannak. Két állapota van a testének: Egy állapot kiegyensúlyozott (homeosztázis), amely ahhoz a ponthoz hasonlít, amelyre az inga visszatér, amikor abbahagyja az ide-oda lendülést (bár a test esetében a homeosztázis dinamikus egyensúly, amely különböző folyamatok együttesen működnek). A másik állapot az egyensúlyhiány, amelyet valamilyen stresszor okoz, amely eldobja a normális sejtműködést. A fájdalom a második állapothoz kapcsolódik, és akkor következik, ha a stresszor elér egy bizonyos szintet.

Általánosítás lenne azonban azt mondani, hogy a homeosztázis fájdalommentes. Néha a fájdalom része a gyógyulási folyamatnak, csakúgy, mint az akut gyulladás esetén, amely a kar eltörése vagy a műtét után következik be.

Az időskori rendellenességek, különösen az osteoarthritis, minden társadalomban endemikusak az öregségre nézve, de ez nem teszi őket normálissá. Legjobb reményünk, hogy a krónikus gyulladás legkorábbi életkorának csökkentésével vagy megszüntetésével sok betegség tünete nem jelenik meg évekkel és évtizedekkel később.

Mi a kulcsa a fizikai fájdalom csillapításának?

A gyulladáshoz és a stresszhez hasonlóan a fájdalom is meghatározható krónikusnak vagy akutnak. Az akut sérülés következtében fellépő fájdalom, például egy kalapáccsal való hüvelykujjverés, a test természetes gyógyulásának részeként a gyulladásra reagálást igényel.

A krónikus fájdalom sokkal megfoghatatlanabb. A stressz és a gyulladás általában hosszú ideig némán működik. Évekig vagy évtizedekig építkezhetnek, mire a fájdalom fellángol. Jó hír, hogy ha elég korán (ideális esetben korai felnőttkorban) kezdhetünk, a fájdalom magjai nem fognak kihajtani. Az is jó hír, bár nem ideális, hogy a stressz és a gyulladás bármely életkorban kezelhető, így ma a legjobb alkalom a kezdésre.

A kevésbé jó hír, hogy a modern orvostudomány nem fog gyors javításokat kínálni, legalábbis egyhamar. A gyógyszergyárak sietnek tenni a dolgukat, és egyes esetekben, például az agyfertőzések miatti gyulladás leküzdésére szolgáló gyógyszer megtalálására, lehet, hogy csak egy antibiotikum tökéletesítésére van szükség az állapot visszafordításához. Csodálatos lenne, ha egy huszonegy éves agyban a baktériumok elleni küzdelem lenne a kulcs az Alzheimer-kór megelőzésében.

Addig is a legfontosabb az öngondoskodás és az öngyógyítás. Az öngondoskodás - például egészséges táplálkozás, testmozgás, elegendő pihenés, éberség és meditáció gyakorlása - azt teszi, amit a legfejlettebb orvosi ellátás sem képes megtenni: Ez segít a testet és az elmét minden nap wellness állapotban tartani. Jelenlegi modellünk az, hogy a beteg testet az orvoshoz vigyük, ahogy autót elviszünk egy garázsszerelőhöz. Ez már korszerűtlen megközelítés. Az öngondozás ma kezdődik, a fájdalom vagy a betegség jeleinek hiányában. Az egész életen át tartó wellness, beleértve a fájdalommentességet is, ma már elérhető cél, amelyben mindannyiunknak hinnünk kell és el kell fogadnunk.

Hogyan különbözteti meg a genetikai és az életmóddal kapcsolatos fájdalmat/gyulladást? Vajon változhatnak-e az életmódbeli változások, ha örököltünk?

A gének egyfajta biológiai sorsként gyökereztek a köztudatban, de ez messze van a valóságtól. A jó hír az, hogy a betegségeket okozó gének csak kis része képes teljesen behatolni - vagyis elkerülhetetlenül rendellenességet okoznak. Tehát az esetek döntő többségében megváltoztathatjuk a genetikai aktivitást, annak ellenére, hogy nem tudjuk megváltoztatni azokat a géneket, amelyekkel születettünk.

A genetikai tevékenység dinamikus, minden nap változik az élettapasztalatoknak megfelelően. A test minden sejtje lehallgatja gondolatait, érzéseit, félelmeit és frusztrációit, valamint fizikai funkciókat, például étrendet, testmozgást, immunállapotot stb. fokozza a génaktivitást vagy sem. A tested természetesen egyensúlyban akar maradni. Távolítsa el az akadályokat, amelyek gátolják ezt a természetes állapotot, és az egyensúly bármely életkorban visszatérhet.

A tünetek megjelenése után egyre nehezebb visszafordítani a gyulladást, különösen, ha szövetkárosodás történt. Például az ízületi ízületek általában gyulladásosak és fájdalmasak, mivel az ízület sima védőrétege a kitett csontig kopott. Mire aszpirint vagy bármilyen gyulladáscsökkentőt szed, ha az oka a fájdalom, akkor a tüneti szakaszban van. Az is igaz azonban, hogy ha az alapbetegség enyhül, például ízületpótlás vagy szív bypass műtét révén, akkor a gyulladásnak a tünetekkel együtt el kell múlnia. (Természetesen az egész életen át tartó jó cél magában foglalja az ilyen drasztikus intézkedések szükségességének elkerülését.)

Deepak Chopra M.D., a FACP, a The Chopra Foundation alapítója, valamint Jiyo és The Chopra Center társalapítója, világszerte elismert úttörője az integratív orvoslásnak és a személyes átalakulásnak. A Chopra belgyógyászati, endokrinológiai és anyagcsere tanúsítvánnyal rendelkezik; az American College of Physicians munkatársa; és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Egyesületének tagja. Chopra több mint 80 könyv szerzője több mint 43 nyelvre lefordítva, köztük számos New York Times bestseller. Legfrissebb könyvei: A gyógyító én: A forradalmian új terv az immunitás feltöltésére és az életben maradásra (társszerző: Dr. Rudy Tanzi) és a Quantum gyógyítás: Az elme/a testgyógyászat határainak feltárása.

A cikkben kifejtett nézetek alternatív tanulmányokat kívánnak kiemelni és beszélgetést váltanak ki. Ezek a szerző nézetei, és nem feltétlenül jelentik a goop nézeteit, és csak tájékoztatási célokat szolgálnak, még akkor is, ha ez a cikk az orvosok és az orvosok tanácsát tartalmazza. Ez a cikk nem helyettesíti és nem is hivatott helyettesíteni a szakmai orvosi tanácsadást, a diagnózist vagy a kezelést, és soha nem szabad támaszkodni speciális orvosi tanácsadásra.