Diéta német kormány Britannica

Szerkesztõink átnézik az Ön által beküldötteket, és megállapítják, hogy módosítják-e a cikket.

Diéta, Középkori latin Dieta, német reichstag, a német birodalom, vagyis a Szent Római Birodalom törvényhozása a 12. századtól 1806-ig.

A Karoling-birodalomban a nemesség és a magasabb klérusok találkozóit a királyi haladás, vagy adott esetben az udvari utak során tartották az állam javát érintő döntések meghozatalára. 1100 után véglegesen a császár felhívta az Országgyűlést, hogy találkozzon egy császári vagy püspöki városban a császári határokon belül. Az Országgyűlés tagjai eredetileg a fejedelmek voltak, köztük a fejedelmi státusú püspökök, de később a grófokat és a bárókat is bevonták. 1250 után a császári és püspöki városok képviselőit elismerték az országgyűlés tagjaiként, és ekkor a választási fejedelmek, akiknek kötelességük volt a császár megválasztása, külön-külön kezdtek találkozni - ezt a hadosztály hivatalosan megerősítette IV. Károly aranybullájában. (1356), amely meghatározta a választási fejedelmek számát hétre. (Lásd választó.)

A 12. századtól kezdve a császár hatalma fokozatosan csökken; 1489-re az országgyűlés három különálló kollégiumra oszlott: (1) hét világi és egyházi fejedelemből álló választókollégium, amelyet a császári kancellár, a mainzi érsek vezetett; (2) a hercegi kollégium 33 egyházi fejedelemmel és 61 világi fejedelemmel, a salzburgi érsek vagy osztrák főherceg elnökletével; (3) a város főiskolája, amelynek elnöke annak a városnak a képviselője, amelyben az országgyűlés összeült. A városok főiskoláját végül a rajnai és a sváb körzetbe osztották, előbbinek 14, utóbbinak 37 városa volt.

A Reichstag elnevezést 1871-ben újjáélesztették a Német Birodalom törvényhozói testülete számára, és a Weimari Köztársaság és a Harmadik Birodalom megtartotta; a nevet a második német háború után a két németországban felhagyták.