Diétás beavatkozások a köszvényhez és a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre gyakorolt ​​hatás: szisztematikus áttekintés

Százszorszép Vedder

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

köszvényhez

Wendy Walrabenstein

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

2 Amszterdam UMC | Amszterdami Orvosi Központ, 1105 AZ Amszterdam, Hollandia

Maaike Heslinga

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

Ralph de Vries

3 Orvosi Könyvtár, Vrije Universiteit, 1081 HV Amszterdam, Hollandia; [email protected]

Michael Nurmohamed

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

4 Amszterdam UMC | VU Orvosi Központ, 1081 HV Amszterdam, Hollandia

Dirkjan van Schaardenburg

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

2 Amszterdam UMC | Amszterdami Orvosi Központ, 1105 AZ Amszterdam, Hollandia

Martijn Gerritsen

1 Amszterdami Reumatológiai és Immunológiai Központ | Reade, 1056 AB Amszterdam, Hollandia; [email protected] (M.H.); [email protected] (M.N.); [email protected] (D.v.S.); [email protected] (M.G.)

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A köszvény az egyik leggyakoribb gyulladásos ízületi betegség, prevalenciája 0,1% és 10% között van, és növekszik, különösen a nyugati országokban [1]. A köszvény kialakulásához kötelező a mononátrium-urát lerakódását okozó hiperurikémia a szövetekben. Ha a köszvényt nem kezelik megfelelően, krónikus és rokkant betegséggé fejlődik. A köszvényt hiperurikémia előzi meg, amelyet a szérum urát (SUA) határoz meg> 7 mg/dl fölött. A hiperurikémia leggyakrabban az urát csökkent vesekiválasztásának következménye, gyakran magas purinbevitel mellett [2]. A SUA szint és a köszvény kialakulásának kockázata között szoros összefüggés van: A hiperurikémiás alanyoknál a köszvény kialakulásának kockázata több mint 30-szor nagyobb, mint a normál szinttel rendelkezőknél [3].

A hiperurikémia és a köszvény kialakulásának kockázati tényezői közé tartoznak a nem módosítható kockázati tényezők (nem, életkor, faj és genetika), valamint a módosítható kockázati tényezők, például az étrend és az életmód [4]. Kohortos vizsgálatok kimutatták, hogy egy tipikus nyugati étrend (amely a vörös és a feldolgozott hús, a finomított gabonafélék és a cukorban gazdag ételek magas bevitelén alapul) 42% -kal magasabb kockázattal jár a köszvény kialakulásában, miközben a mediterrán típusú étrend betartása alacsonyabb kockázattal jár (RR 0,68, 95% konfidencia intervallum (CI) 0,57–0,80, p 25 kg/m 2) a köszvény kockázata kétszer-háromszor nagyobb, mint a 25 alatti BMI-vel rendelkező betegeknél [6 ].

A köszvény a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár. Ennek oka elsősorban a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorok magas prevalenciája [7,8]. Egy nemrégiben végzett keresztmetszeti vizsgálat 237 köszvényes beteg körében azt mutatta, hogy e betegek 92% -ának volt legalább egy hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezője (főleg hipertónia és dyslipidaemia) [7].

A hagyományos rizikófaktorok magas elterjedtsége mellett a köszvény a kardiovaszkuláris morbiditás és a mortalitás független kockázati tényezője is, függetlenül a többi mért kockázati tényezőtől, a koszorúér-betegség (CHD) és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) miatti halálozás kockázati aránya 1,4 ( 95% CI 1,2–1,6), illetve 1,3 (95% CI 1,2–1,4), a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorokhoz való igazodás után [9]. A kardiovaszkuláris kockázat növekedésével járó köszvény-specifikus jellemzők a magas SUA-szintek (> 9,1 mg/dL), a betegség hosszabb időtartama (≥2 év), a polyarticularis betegség, az ízületi károsodások és a tophi [10].

Az Európai Liga a Reuma ellen (EULAR) köszvény kezelésére vonatkozó ajánlásai életmódbeli tanácsokat ajánlanak minden köszvényes beteg számára. Az étrendre vonatkozó tanácsok közé tartozik az alkohol, a cukorral édesített italok, a nehéz ételek kerülése, valamint a túlzott hús- és tenger gyümölcseinek fogyasztása, ami az alacsony purintartalmú étrendet tükrözi [11]. Ez a diéta kézenfekvő választásnak tűnik a hiperurikémia és a köszvény kezelésében, mivel az urát a purinok lebontása révén keletkezik. A húsban a purinban gazdag termékek fokozott bevitele valóban magasabb SUA-szinttel jár. Kisebb mértékben ugyanez vonatkozik a tenger gyümölcseire, de nem a hüvelyesekre, mindkettő purinában gazdag. A hüvelyesek sok rostot tartalmaznak, amelyek a bélben lévő húgysavhoz kötődhetnek a kiválasztás előtt [12].

Figyelembe véve a sok hipotézist és a korlátozott bizonyítékokat, arra törekedtünk, hogy világos képet kapjunk az ismeretek jelenlegi állásáról és a szisztematikus áttekintés hiányosságairól az étrendi beavatkozások SUA-szintre gyakorolt ​​hatására, valamint a metabolikus szindrómával és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos egyéb eredményekre vonatkozóan. hiperurikémiában vagy köszvényben szenvedő betegek. A végső cél megfelelő étrend meghatározása a hiperurikémia és a köszvény számára, amely mind a köszvény aktivitását, mind a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorokat kezeli.

2. Anyagok és módszerek

Két szerző, D.V. és M. H., a cím és az absztrakt alapján függetlenül értékelt és kiválasztott tanulmányok, amelyek alkalmasak erre a szisztematikus felülvizsgálatra. A nézeteltérést konszenzussal oldották meg. Két szerző, D.V. és W. W., elolvasta a fennmaradó cikkek teljes szövegét, és véglegesen kiválasztotta. Az adatokat kivontuk és táblázatosan mutattuk be, ideértve a szerzőt, a címet, az évet, a folyóiratot, a tanulmánytervet, az adatkivétel dátumát, a leíró populációt, az életkorot, a felvételi és kizárási kritériumokat, a minta nagyságát, a beavatkozás módját és a nyomon követés időtartamát, kontrollcsoport, elsődleges és másodlagos eredmények, zavarás és hatásmódosítás, következtetés és korlátozások ellenőrzése. A mellékelt cikkeket az elfogultság kockázata szempontjából értékelték a Cochrane Collaboration eszközével (RCT) és a ROBINS-I (az elfogultság kockázata nem randomizált vizsgálatokban-beavatkozásokban) értékelési eszközzel. Az időtartam és az intervenciós és kontroll kezelések nagy eltérése miatt úgy döntöttek, hogy nem végeznek metaanalízist.

3. Eredmények

A keresés 2784 lehetséges cikket eredményezett a PubMed-től (n = 939), a Wiley/Cochrane könyvtárból (n = 119), a CINAHL-től (n = 138) és az Embase-től (n = 1588). Két további cikket találtunk hivatkozások útján. Összesen 2741 cikket zártak ki a cím és az absztrakt kettős-vak átvilágítása alapján, köztük 680 ismétlődést. A fennmaradó 45 teljes szövegű cikket értékelték, és 18 cikket alkalmasnak találtak erre a szisztematikus felülvizsgálatra. A keresési és kiválasztási folyamat folyamatábráját lásd az 1. ábrán. Összességében a randomizált és a nem randomizált vizsgálatok elfogultságának kockázata közepes vagy magas volt, amint azt a 2. és 3. ábra mutatja .