Dinátrium-oktaborát

EK-szám: 234-541-0 | CAS-szám: 12008-41-2

Általános információ
Osztályozás, címkézés és PBT-értékelés
Gyártás, felhasználás és expozíció
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Környezeti sors és utak
Ökotoxikológiai információk
Toxikológiai információk
analitikai módszerek
Útmutató a biztonságos használathoz
Értékelő jelentések
Referenciaanyagok

Az életciklus leírása
- Nincsenek azonosított felhasználások
- Gyártás
- Megfogalmazás
- Ipari helyszíneken történő felhasználás
- Szakmai dolgozók felhasználása
- Fogyasztói felhasználások
- Cikk élettartama
Nem ajánlott felhasználások
- Megfogalmazás
- Ipari helyszíneken történő felhasználás
- Szakmai dolgozók felhasználása
- Fogyasztói felhasználások

Végpont összefoglaló
Megjelenés/fizikai állapot/szín
Olvadáspont/fagyáspont
Forráspont
Sűrűség
Részecskeméret-eloszlás (granulometria)
Gőznyomás
Megoszlási hányados
Vízben való oldhatóság
Oldékonyság szerves oldószerekben/zsíroldékonyság
Felületi feszültség
Lobbanáspont
Automatikus gyúlékonyság
Gyúlékonyság
Robbanékonyság
Oxidáló tulajdonságok
Oxidációs redukciós potenciál
Stabilitás szerves oldószerekben és a releváns bomlástermékek azonosítása
Tárolási stabilitás és reakcióképesség a tartály anyagával szemben
Stabilitás: termikus, napfény, fémek
pH
Diszociációs állandó
Viszkozitás
További fizikai-kémiai információk
A nanoanyagok további fizikai-kémiai tulajdonságai
- Nanomateriális agglomeráció/összesítés
- Nanoanyag kristályos fázis
- Nanoanyag-kristály és szemcseméret
- Nanoanyag oldalarány/alak
- Nanoanyag-specifikus felület
- Nanoanyag Zeta potenciál
- Nanomateriális felületi kémia
- Nanoanyag porosság
- Nanoanyag porozitás
- Nanomateriális öntési sűrűség
- Nanomateriális fotokatalitikus aktivitás
- Nanoanyag gyökképződés lehetősége
- Nanoanyag katalitikus aktivitása

Végpont összefoglaló
Stabilitás
- Végpont összefoglaló
- Fototranszformáció a levegőben
- Hidrolízis
- Fototranszformáció vízben
- Fototranszformáció a talajban
Biológiai lebomlás
- Végpont összefoglaló
- Biológiai lebomlás a vízben: szűrővizsgálatok
- Biológiai lebomlás vízben és üledékben: szimulációs tesztek
- Biológiai lebomlás a talajban
- Lebomlási mód a tényleges használat során
Bioakkumuláció
- Végpont összefoglaló
- Bioakkumuláció: vízi/üledék
- Bioakkumuláció: földi
Szállítás és forgalmazás
- Végpont összefoglaló
- Adszorpció/deszorpció
- Henry törvénye állandó
- Eloszlás modellezése
- Egyéb terjesztési adatok
Környezeti adatok
- Végpont összefoglaló
- Monitoring adatok
- Terepi tanulmányok
További információk a környezeti sorsról és viselkedésről

Ökotoxikológiai összefoglalás
Vízi toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Rövid távú toxicitás a halakra
- Hosszú távú toxicitás a halakra
- Rövid távú toxicitás a vízi gerinctelenekre
- Hosszú távú toxicitás a vízi gerinctelenekre
- Toxicitás a vízi algákra és a cianobaktériumokra
- Toxicitás az algáktól eltérő vízi növényekre
- Toxicitás mikroorganizmusokra
- Endokrin rendszert károsító vizsgálatok vízi gerincesekben - in vivo
- Toxicitás más vízi szervezetekre
Az üledék toxicitása
Földi toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Toxicitás a talaj makroorganizmusaira, az ízeltlábúak kivételével
- Toxicitás a szárazföldi ízeltlábúakra
- Toxicitás a szárazföldi növényekre
- Toxicitás a talaj mikroorganizmusaira
- Toxicitás a madarakra
- Toxicitás más föld feletti organizmusokra
Biológiai hatások monitorozása
Biotranszformáció és kinetika
Kiegészítő ökotoxológiai információk

Toxikológiai összefoglalás
Toxikokinetika, anyagcsere és eloszlás
- Végpont összefoglaló
- Alapvető toxikokinetika
- Dermális felszívódás
Akut toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Akut toxicitás: orális
- Akut toxicitás: belélegzés
- Akut toxicitás: bőrön keresztül
- Akut toxicitás: egyéb útvonalak
Irritáció/korrózió
- Végpont összefoglaló
- Bőrirritáció/marás
- Szemirritáció
Túlérzékenységet
- Végpont összefoglaló
- Bőrszenzibilizáció
- Légzőszervi szenzibilizáció
Ismételt dózisú toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Ismételt dózisú toxicitás: orális
- Ismételt dózisú toxicitás: belélegzés
- Ismételt dózisú toxicitás: bőrön keresztül
- Ismételt dózisú toxicitás: egyéb utak
Genetikai toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Genetikai toxicitás: in vitro
- Genetikai toxicitás: in vivo
Karcinogenitás
Reprodukciós toxicitás
- Végpont összefoglaló
- Reprodukciós toxicitás
- Fejlődési toxicitás/teratogenitás
- Reprodukciós toxicitás: egyéb vizsgálatok
Konkrét vizsgálatok
- Neurotoxicitás
- Immunotoxicitás
- Endokrin rendszert károsító emlősszűrés - in vivo (3. szint)
- Specifikus vizsgálatok: egyéb vizsgálatok
Az expozícióval kapcsolatos megfigyelések embereknél
- Végpont összefoglaló
- Egészségügyi felügyeleti adatok
- Epidemiológiai adatok
- Közvetlen megfigyelések: klinikai esetek, mérgezési események és egyéb
- Szenzibilizációs adatok (emberi)
- Az expozícióval kapcsolatos megfigyelések embereken: egyéb adatok
Mérgező hatások az állatállományra és a háziállatokra
További toxikológiai adatok

Fejlődési toxicitás/teratogenitás

Adminisztratív adatok

Adatforrás

Referencia nyitott allclose all

1. referencia

2. referencia

3. hivatkozás

4. referencia

5. hivatkozás

Anyagok és metódusok

Vizsgálati irányelv

Vizsgálati anyag

Referencia

Vizsgálati állatok

Adagolás/expozíció

Az adagok/koncentrációk nyitva vannak, mindet bezárják

Dózisok/koncentrációk

Megjegyzések: Dózisok/koncentrációk:
310 µg B/kg takarmány (BLL diéta)
Alap:

Vizsgálatok

Eredmények és vita

Eredmények: anyai állatok

Az anya fejlődési toxicitása

Részletek az anyai mérgező hatásokról: Anyai mérgező hatások: igen. Megjegyzés: káros hatások a petefészkekre és a herékre

Részletek az anyai mérgező hatásokról:
A -B étrendet alkalmazó felnőtteknek egyértelműen atrófiás petefészkeik és heréik voltak, összehasonlítva a + B vagy BLL étrendet alkalmazó felnőttekkel.

Eredmények (magzatok)

Az embriotoxikus/teratogén hatások részletei: Embriotoxikus/teratogén hatásai: igen

Az embriotoxikus/teratogén hatások részletei:
A bórhiány nagyobb arányban eredményezett nekrotikus petesejteket és megtermékenyített embriókat, amelyek nagyobb arányban kórosan gasztronizáltak és lényegesen kevésbé voltak életképesek a fejlődés 96. órájában, összehasonlítva a bórral (+ B; 1850 µg B/kg) kiegészített étrendet kapott felnőttek embrióival. takarmány).

Magzati rendellenességek

Általános fejlődési toxicitás

Bármilyen egyéb információ az eredményekről, beleértve táblázatok

A FETAX (Fort et al., 1998) eredményei:

Statisztikailag szignifikáns (P

A 28 napos vizsgálat eredményei (Fort et al., 1998):

A 28 napos kimerülési vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az LB körülmények között tartott békák nagyobb arányban (1) nekrotikus petéket és (2) megtermékenyített embriókat termeltek, amelyek nagyobb sebességgel rendellenesen gasztronizáltak, és lényegesen kevésbé voltak életképesek, mint a BA diéta. Az eredeti vizsgálatban megfigyeltekhez hasonló rendellenességeket figyeltek meg az LB-környezetben tartott B-kimerült felnőttek embrióiban; 28 nap az LB diétán fokozta az LB tenyészközeghez kapcsolódó rendellenességek előfordulását. Ezeket a rendellenességeket nem figyelték meg a BA étrenden tenyésztett felnőtteknél> 4 µg B/L-ben tenyésztett embriókban. Ezek a tanulmányok azt mutatták, hogy az elégtelen B reprodukálható módon zavarja a normális Xenopus laevis fejlődését az organogenezis során, jelentősen károsítja a felnőtt békák normális szaporodási funkcióját, és ez jelenti az első vizsgálatokat, amelyek bemutatják a B táplálkozási esszenciáját egy kétéltű fajban.

A 120 napos vizsgálat eredményei (Fort et al., 1999a)

A -B étrendet alkalmazó felnőtteknél egyértelműen atrófiás petefészkek és herék voltak, összehasonlítva a + B vagy BLL étrendet alkalmazó felnőttekkel. A -B étrenddel kezelt nőknél sokkal nagyobb volt az éretlen petesejtek aránya az 1. és 2. szakaszban (kb. -B = 87% vs. + B = 23% a 120-d-s kezelést követően), mint a + B-étrendet tápláló nőknél. nagyobb arányban voltak érett petesejtjei az 5. és 6. szakaszban (érettek) (kb. -B = 3% vs. + B = 45% a 120-d-s kezelést követően). A progeszteron együttes tenyésztése normál 1. és 2. stádiumú oocitákkal az 5. és 6. stádiumú inocitákra in vitro lehetővé tette az 1. és 2. stádiumú petesejtek sikeres érését a + B vagy BLL táplálékkal táplált nőstényekből, de nem a -B nőstényekből, amely nem reagált a hormonkezelésre. Az alacsony étrendben levő bór káros hatásait a női Xenopusban mindkét kimerülési periódust követően észlelték: a hatások azonban drámaibbak voltak a 120 d bórhiányt követően. A spermiumok számának csökkenését és a spermiumok diszmorfológiai arányának növekedését figyelték meg a -B étrendet tápláló férfiaknál, összehasonlítva a BLL vagy a + B étrenddel táplált férfiakkal. Ezek a szaporodási, fejlődési és érési eredmények tovább mutatják a bór táplálkozási esszenciáját Xenopusban (Fort et al., 1999a).

A 120 napos vizsgálat eredményei (további kezelési csoporttal: tisztítatlan marha máj és tüdő (BLL) diéta (310 µg B/kg takarmány, Fort et al., 1999b)

A BLL és + B étrendet tápláló békák 11,3, illetve 12,2% nekrotikus petesejtet hoztak létre. Az embriók 80% -ában rendellenes gyomorpanás fordult elő 96 óra fejlődés előtt. Az átlagos embriósejtek száma a X. laevis 7,5-ös fejlődési szakaszában (középső biastula) szignifikánsan alacsonyabb volt a

B embriók, mint a BLL vagy + B embriókban. Az alacsony bórtartalmú táptalajban tenyésztett BLL és -B embrióknál nagy volt a malformációk gyakorisága, összehasonlítva a bórral kiegészített táptalajban tenyésztett embriókkal. Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a rágcsálókban végzett vizsgálatok során alkalmazott tisztított étrend elfogadható volt X. laevis-ben végzett szaporodási vizsgálatok során (Fort et al., 1999b).

Többgenerációs vizsgálat (Fort et al., 2000):

Bár a -B F1 generációban kifejezett hatást tapasztaltunk a felnőttek szaporodására és a korai embrió-lárva fejlődésére, a végtagok fejlődésére semmilyen hatást nem figyeltünk meg. A + B csoportban nem figyeltek meg szignifikáns hatást a reprodukcióra, a korai embriogenezisre vagy a végtagok fejlődésére, a generációtól függetlenül. -B F2 lárvákban nagyon specifikus mellső és hátsó végtaghibákat, köztük axiális hajlításokat, amelyek keresztezett végtagokat és redukciós hiányt eredményeznek, a + B F2 lárvákban nem (Fort et al., 2000).

A bórhiány vizsgálata a petesejtek érésén (Fort, 2002)

Az eredmények arra utaltak, hogy a B-hiány a petesejtek hiányos érését eredményezte, és hogy az érés nem indukálható exogén progeszteron beadásával. A progeszteron sikeresen kiváltotta a csíravizek lebontását (GVBD) a petesejtekben a B-kiegészített étrenddel táplált nőstényeknél (+ B), a nőstényeknél pedig hagyományos marha- és tüdőtáplát alkalmaztak (megfelelő B). Az exogén B hozzáadása a -B petesejtekhez kissé növelte a progeszteron által kiváltott GVBD arányát. A B-hiányos X. laevis petesejtek képesek voltak átmenni a GVBD-n, amikor mikroinjektált tisztított B-megfelelő OCF endogén módon stimulálta ezeket az eredményeket. Ezek az eredmények azt mutatták, hogy a B-hiányos oociták képtelensége a GVBD átesésére nem kapcsolódott konkrétan a citoplazmatikus indukciós folyamathoz, de esetleg a progeszteron receptorban vagy a szignál transzdukciós útvonalakban. Rádiókötési vizsgálatok azt találták, hogy a progeszteron kötődése a B-hiányos OPMR-hez nagymértékben csökkent a B-megfelelő vagy B-kiegészített OMPR-hez képest. Ezenkívül a kimosási vizsgálatok megállapították, hogy a progeszteron kötése az OMPR-hez B-hiányos oocitákban átmenetibb, mint a B-megfelelő vagy + B-oociták.

A pályázó összefoglalása és következtetése

Az alacsony étrendi bór (B) szint hatását a reproduktív és fejlődési paraméterekre Xenopus laevis. Béka-embrió teratogenezis vizsgálata (FETAX), 28 napos vagy 120 napos vizsgálatokat végeztek olyan békákkal, amelyeket alacsony bórtartalmú (-B, 45 vagy 62 µg B/kg takarmány) vagy magas bórtartalmú (+ B, 1850 µg B/kg takarmány) diéták (Fort et al., 1998; Fort et al., 1999a; Fort et al., 1999b). Kontrollként a hagyományos BLL (marha máj és tüdő) étrenddel (310 µg B/kg takarmány) táplált békacsoport szolgált. Az embrió-lárva rendellenességeit és a fejlődési stádiumot a FETAX Assay-ben vizsgálták. A petefészek és a herék morfológiájának és súlyának, a petesejtek termékenységének és érésének, valamint a spermiumok számának és a dysmorphológiájának részletes értékelését 28 napos és 120 napos vizsgálatokban végezték el. 120 napos B-hiánykövetési vizsgálatot végeztek (Fort és mtsai., 2000), hogy meghatározzák a fejlett fejlődési folyamatokra gyakorolt hatást Xenopus laevis, különösen a végtagok fejlődése. Egy további tanulmányban a B lehetséges biokémiai szerepe a Xenopus laevis A petesejtek érését a progeszteron-receptor iránti progeszteron-affinitás (OMPR) és a progeszteron-stimulációra adott OMPR érzékenységének értékelésével határoztuk meg (Fort, 2002).

Statisztikailag szignifikáns (P

Ezek a tanulmányok azt mutatták, hogy az étrend elégtelen B-szintje zavarja a normálist Xenopus laevis az organogenezis során bekövetkezett fejlődés, jelentősen károsodott normális szaporodási funkció felnőtt békáknál, és ez bizonyítja a B táplálkozási esszenciáját egy kétéltű fajban.

A regisztrált anyagokkal kapcsolatos információk a regisztrációs dossziékból származnak, amelyekhez regisztrációs számot rendeltek. A regisztrációs szám kiosztása azonban nem garantálja, hogy a dossziéban szereplő információk helyesek, vagy hogy a dosszié megfelel az 1907/2006/EK rendeletnek (REACH-rendelet). Ezeket az információkat az Ügynökség vagy más hatóság nem vizsgálta felül és nem ellenőrizte. A tartalom előzetes értesítés nélkül változhat.
Ezen információk sokszorosítása vagy további terjesztése szerzői jogi védelem alatt állhat. Az információk felhasználása az adott információk tulajdonosának engedélye megszerzése nélkül sértheti a tulajdonos jogait.