A csuklós rendszer véráramlás-korlátozási nyomásának vizsgálata a mozgásszervi szövődmények megelőzésére alkalmas rendszer kifejlesztésének megkönnyítése érdekében

Hovatartozások

1 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Orvostudományi Kar, Juntendo Egyetem, Tokió, Japán.
2 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Shizuoka Orvostudományi Kutatóközpont Katasztrófavédelmi Iskolához, Juntendo Egyetem, Shizuoka, Japán.
3 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Shizuoka Katasztrófa Orvosi Kutatóközpont, Orvostudományi Kar, Juntendo Egyetem, Shizuoka, Japán.
4 Yamamoto és Maeda Memorial Maeda Kórház, Higashikurume városa, Tokió, Japán.
5 Gépészmérnöki Tanszék, Mérnöki Iskola, Tokió Denki Egyetem, Tokió, Japán.

Szerzői

Hovatartozások

1 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Orvostudományi Kar, Juntendo Egyetem, Tokió, Japán.
2 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Shizuoka Orvostudományi Kutatóközpont Katasztrófavédelmi Iskolához, Juntendo Egyetem, Shizuoka, Japán.
3 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Shizuoka Katasztrófa Orvosi Kutatóközpont, Orvostudományi Kar, Juntendo Egyetem, Shizuoka, Japán.
4 Yamamoto és Maeda Memorial Maeda Kórház, Higashikurume városa, Tokió, Japán.
5 Gépészmérnöki Tanszék, Mérnöki Iskola, Tokió Denki Egyetem, Tokió, Japán.

Absztrakt

Háttér: Vészhelyzet vagy katasztrófa után a későbbi trauma súlyos vérzést okozhat, és ez gyakran végzetesnek bizonyulhat, ezért azonnali leállítás, hogy a vérzés elengedhetetlen az elkerülhető traumahalálok megelőzéséhez. Tournettet gyakran használnak a végtagok véráramlásának korlátozására. Üzemben és kórházban a jelenleg használt csikorgórendszereket pneumatikusan egy légkompresszor működteti, ezért állandó tápellátással kell rendelkezniük. Ezeknek az eszközöknek számos hátránya van: rezegnek és zajosak, mivel pneumatikusan működnek, és távolról sem hordozhatók, mivel nagyok és nehézek.

Bevezetés: Feltehetően a pneumatikus matricák hátrányait meg lehetne oldani egy kicsi, könnyű, rezgésmentes, csendes és akkumulátorral működő torna rendszer kifejlesztésével. A jelenlegi tanulmány egy kis, rezgésmentes elektrohidrodinamikai (EHD) szivattyút épített fel, majd ezt a szivattyút felhasználva korlátozta a patkányok lábának véráramlását egy kísérlet során. Ez a tanulmány a véráramlás hatékony korlátozásának optimális feltételeit tárta fel a véráramlás korlátozását követő biokémiai és izom-csontrendszeri szövődmények értékelésével, és ez a tanulmány azt is megvizsgálta, hogy EHD-pumpa használható-e a nyakszorító rendszer működtetésére.

Mód: Torna mandzsettát (szélesség 12 mm × hosszúság 150 mm, anyag: poliolefin) helyeztek a Wistar patkányok combjára, és 2 órán keresztül nyomást gyakoroltak olyan eszközzel, amely EHD jelenségeket használ a nyomás létrehozására (EHD szivattyú). Az állatokat négy csoportra osztottuk annak alapján, hogy mekkora nyomónyomást alkalmaztunk egy tornacsukával: 40 kPa (300 Hgmm, n = 13), 30 kPa (225 Hgmm, n = 12), 20 kPa (150 Hgmm, n) = 15), vagy 0 kPa (kontrollok, n = 25). A szöveti oxigéntelítettséget (regionális oxigéntelítettséget, itt rSO2-nek nevezzük) mértük a véráramlás korlátozásának értékelésére. A viselkedés felmérése érdekében, miután a véráramlás újraindult, az állat aktivitását harmadik napig figyeltük, és a mozgás mennyiségét digitális számlálókkal számoltuk. A viselkedési kísérlet előtt és után megmértük a testsúlyt, és meghatároztuk a testtömeg változását. A vért egy viselkedési kísérlet után vettük, biokémiai úton értékeltük, és megmértük a kreatin kináz (CK) szintjét.

Eredmények: A szövet oxigéntelítettsége szignifikánsan csökkent minden csoportban. Amikor a torlót 30 kPa vagy annál nagyobb nyomáson alkalmazták, a szövet oxigéntelítettsége jelentősen csökkent. A harmadik nap során a mozgás mennyisége (a szám) jobban csökkent, ha a nyakszorítót nagyobb nyomáson alkalmazták. A kontrollcsoport másodpercenként ugyanannyi mozgást folytatott naponta, miután a véráramlás újraindult. Azok az állatok, amelyekre szorítót alkalmaztak 20 vagy 30 kPa nyomáson, ugyanolyan mennyiségű mozgást folytattak a véráramlás újraindulása után harmadik napon. Ezzel ellentétben azok az állatok, amelyekre 40 kPa nyomáson torni került, a véráramlás újraindulása után harmadik napon nem folytatták ugyanannyi mozgást. A viselkedési kísérlet után azoknak az állatoknak a testtömege szignifikánsan alacsonyabb volt, amelyekhez 40 kPa nyomáson torni került, a kontroll csoporthoz képest. A viselkedési kísérlet után azoknak az állatoknak, amelyekre 40 kPa nyomáson torni került, szignifikánsan magasabb volt a CK szint a kontroll csoporthoz képest.

Megbeszélés és következtetés: Összefüggést állapítottak meg a véráramlás korlátozási nyomása és a szövet oxigéntelítettsége között. Az rSO2 méréssel fel lehet mérni a véráramlás korlátozását a műtét során. Az rSO2 csökkenése alapján a vér áramlását 30 kPa vagy annál nagyobb nyomáson hatékonyan korlátozták. Amikor azonban a véráramlást 40 kPa nyomáson korlátozták, akkor a viselkedéses kísérlet után súlycsökkenést és csökkent mozgást figyeltek meg, és a CK szint emelkedett. Így feltehetően komplikációk alakultak ki az izomszövet károsodása miatt. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a véráramlást hatékonyan korlátozták ebben a kísérletben, és azt is jelzik, hogy létezik egy optimális véráramlási korlátozó nyomás, amely nem okoz mozgásszervi szövődményeket. A szóban forgó nyomás 30 kPa körül volt. Az itt kifejlesztett torna rendszert egy EHD szivattyúval működtetik, amely még a próba szakaszában van. Ez azt jelenti, hogy nyomása könnyen szabályozható, és ez a szivattyú egy torna rendszerben használható, mivel csendes, rezgésmentes és kicsi. Ennek a szivattyúnak a nyomása finoman beállítható a mozgásszervi szövődmények megelőzése érdekében.