Egyéni, társadalmi, gazdasági és környezeti modell: paradigmaváltás az elhízás megelőzésében

1 Analytical Services Branch, Ausztrál Statisztikai Hivatal Locked Bag 10, Belconnen, Canberra, ACT 2616, Ausztrália

2 Resource Management osztály, Nyugat-Virginia Egyetem, P.O. Box 6108, Morgantown, WV 26505-6108, USA

Absztrakt

Az elhízás bekerült a „gonosz problémák” listájába, amelyek a népegészségügyre, az élelmezésbiztonságra és az egész élelmiszer-ellátási láncra vonatkoznak. Ez a tanulmány megvizsgálja a lehetséges okokat, következményeket és politikai következményeket, amelyek különösen fontosak a költségvetés csökkenésének környezetében. Az elhízás okai sokrétűek és összetett kölcsönhatásokkal járnak; ezért minden sikeres megelőzési és mérséklési stratégiának meg kell határoznia a kulcsfontosságú tényezőket és azok kölcsönhatásait. Dinamikus és integrált egyéni, társadalmi, gazdasági és környezeti modellt javasolunk (ÚGY LÁTSZIK) ennek megvalósításához. Ennek keretében a gazdasági ösztönzők, a jobb oktatás és a földhasználat-tervezés optimális kombinációja jelenik meg az elhízás megelőzésének és enyhítésének, valamint az egészségesebb, fenntarthatóbb közösségek támogatásának kulcsfontosságú tényezőjeként. A ÚGY LÁTSZIK keretrendszer, amely magában foglalja az egyes közösségek és helységek sajátos körülményeire irányuló stratégiák kombinációját, megoldhatja ezt a gonosz problémát olyan körülmények között, amelyet a költségvetések, a heurisztika és a politika növekvő konfliktusai jellemeznek.

1. Bemutatkozás

A megnövekedett teher heves vitához vezetett, amely jelentős politikai kezdeményezésekre szólít fel az elhízás megelőzésére [8, 9]. Miközben elismeri az orvosi terület hozzájárulását a súlyproblémák ellenőrzéséhez, ebben a cikkben a hangsúly arra irányul, hogy hozzájáruljon az elhízás problémájának megértéséhez a társadalmi, gazdasági és környezeti perspektívák összefüggésében, és ennek során megvizsgálja az egészségfejlesztés társadalmi-gazdasági és politikai következményeit. Az áttekintett irodalom nagy része az Egyesült Államokra és más fejlett országokra vonatkozik, bár vannak bizonyos következményei a világ fejlődő régiói számára. Tekintettel a meglévő stratégiák mérsékelt sikerére, új, integrált keretet javasolunk az elhízás megelőzésére.

Ezután bemutatunk néhány perspektívát az egészségről és az elhízásról általában, majd hat dimenziót követünk, amelyek kifejezetten az elhízáshoz kapcsolódnak. Ezek a következőket tartalmazzák: (1) az élelmiszer-fogyasztás és az étkezési szokások tendenciái, (2) a szegénység és az élelmiszer-bizonytalanság, (3) a gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés, (4) az időfelhasználás, a rekreációs és fizikai aktivitás, (5) a természetes és az épített környezet, és (6) az elhízás mint piaci hiányosság. Az utolsó szakaszok a javaslat megvitatását szolgálják ÚGY LÁTSZIK az elhízás megelőzésének mechanizmusa.

1.1. Az egészség és az elhízás perspektívái

Fogalmi modell: lehetséges kölcsönhatások az egészség, az elhízás, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők között.

2. Az élelmiszer-fogyasztás, az étkezési szokások és az elhízás tendenciái

Megalapozott, hogy a magas kalóriákat és telített zsírokat tartalmazó gyorséttermek pozitív hatással vannak a testtömegre [13, 14]. Az Egyesült Államokban az előrejelzések szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermekben és a gyorséttermekben a fogyasztók kiadásai 18 és 20% -kal növekednek a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermekben és 6% -kal a gyorséttermeknél [15].

A gyorsétterem-fogyasztás elsődleges hajtóereje a kényelem. Mind a gyorséttermek, mind a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermek szabadidőt nyújthatnak a háztartások számára, mivel a háztartások mentesek a főzés, takarítás és vásárlás elől [16, 17]. Azok a háztartások, amelyek hosszú órákat töltenek otthonukon kívül, inkább a gyorsételeket fogyasztják, ha az ilyen étkezés ésszerű helyen elérhető [16, 17]. Ezenkívül a háztartásfő életkora, faja, etnikai hovatartozása és iskolai végzettsége, valamint a lakóhely elhelyezkedése is befolyásolhatja az otthonon kívüli étel iránti keresletet [13, 18].

A háztartási életmód és az étkezési szokások e növekvő tendenciáinak előnyeit kihasználva az élelmiszer-szolgáltató cégek széles választéka, beleértve a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermeket, gyorsétteremeket, szállodákat, kiskereskedelmi üzleteket, rekreációs helyeket, bárokat és árusító automatákat, versenyben van a fogyasztók elfogyasztott élelmiszerért. otthonról (FAFH) kiadások [15]. A gyorséttermek elterjedése a csatornák elmosódásának hatásaként is ismert trendnek tekinthető, amikor a benzinkutak és a kiskereskedelmi üzletek a gyorséttermi óriások számára kínálnak üzleteket [18].

A gyorsétterem-fogyasztást kiegészítő természetű alkoholmentes italok szintén hozzájárulhatnak az elhízás jelenlegi tendenciáihoz [19, 20]. A fogyasztóknak széles választékot kínálnak az alkoholmentes italok között, és ezzel egyidejűleg csökkenő tendencia figyelhető meg a tejfogyasztás és az egyéb italok fogyasztásának növekedése felé. Az italválasztásnak fontos következményei vannak a kalória bevitelére, és ezáltal az elhízás kockázatára nézve [19–21]. Az üdítőitalok az amerikai étrendben a fő hozzáadott cukorforrások, amelyek hozzáadják a hozzáadott cukor bevitelének körülbelül egyharmadát a 2 éves vagy annál idősebb amerikaiaknál [22]. A cukorral édesített italok iránti növekvő kereslet (SSB) oka lehet a viszonylag alacsony árak és azok kényelme [23].

3. A szegénység és az elhízás kapcsolata

4. Technológiai változás és elhízás

Úgy gondolják, hogy az elhízáshoz olyan újítások is társulnak, amelyek a nem piaci vagy háztartási szektor számára korábban kiosztott időben takarékoskodnak [34]. Ugyanebben az időszakban a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermek száma 35% -kal nőtt a kiskereskedelmi népszámlálás adatai szerint [35]. A gyorsétterem-fogyasztás növekvő tendenciája a munkaigényes otthoni ételkészítés mellett részben az 1970 óta tartó munkaerő-piaci fejleményeknek tulajdonítható. Az egykeresős háztartások reáljövedelme 1970 és 1993 között csökkent, és csak 1% -kal volt magasabb A munkaórák és a munkaerő részvételének növekedése, a bérek csökkenése és a reáljövedelmek csökkenése vagy szerény növekedése ösztönözte az olcsó gyorséttermek iránti keresletet, amelyek szintén magas kalóriatartalommal rendelkeznek. Ugyanakkor az aktív pihenésre rendelkezésre álló idő csökkenése csökkentette az elfogyasztott kalóriákat [35].

5. Időfelhasználás, szabadidő, fizikai inaktivitás és elhízás

2001-ben az egyesült államokbeli felnőttek kevesebb mint fele érte el az ajánlott fizikai aktivitást, és a testmozgásért sétálók többsége nem járt elég sokáig, elég gyakran vagy elég élénken ahhoz, hogy egészségügyi előnyökhöz jusson [30]. A magasabb jövedelemmel vagy végzettséggel rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel folytattak egészséges magatartást, beleértve az egészségesebb táplálkozást, a televízió nézettségének csökkentését és az aktív sportok fokozottabb részvételét [37, 40]. Ezenkívül a szabadidős és a fizikai tevékenységeket az egyének élő környezetének kontextusának és összetételének tényezői is alakítják.

6. Épített környezet és elhízás

A bizonyítékok azt is sugallják, hogy a terjeszkedő környéken lakók nagyobb valószínűséggel jártak kevesebbet szabadidőben, többet súlyoztak és nagyobb volt a magas vérnyomás előfordulása, mint a kompakt megyék lakóinak [45, 48]. Ezenkívül a város terjeszkedése pozitívan korrelál más nemkívánatos társadalmi kimenetelekkel, beleértve az általános forgalmi halálozási arányt, valamint a közlekedési eredmények tömbjével (pl. A gyalogos vagy tömegközlekedéssel munkába járó lakosok százaléka, átlagos járműtulajdonság és az egy járműre megtett mérföldek száma) fő/fő) és a környezeti eredmények (pl. a talajszint ózonszintje) [45, 48]. A legkompaktabb megyékben (vagyis azokban, ahol a legnagyobb a népsűrűség és az utcai megközelíthetőség, és ezért a magasabb indexérték) alacsonyabb volt a forgalom halálozási aránya; valójában az index minden 1% -os növekedése esetén a forgalmi halálozási arány 1,49% -kal csökkent. Ezek a kedvezőtlen eredmények a gépjármű-szállítás iránti fokozottabb függőséghez és az úti célokhoz való gyaloglás csökkenéséhez, a szomszédság kohéziójának csökkenéséhez és a környezet romlásához (például üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a nyílt tér pusztulása) is vezethetnek [45, 48].

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vegyes felhasználású környezetek aktívabb, egészségesebb és élhetőbb közösségeket hivatottak létrehozni [53]. Egy másik amerikai tanulmány rámutatott, hogy az elhízás valószínűsége nyilvánvalóan csökkent a vegyes földhasználat növekedésével, de nőtt az autóban töltött napi idővel. Míg a vegyes földhasználat minden 25% -os növekedése 12% -kal csökkentette az elhízás kockázatát, az autóban eltöltött minden további óra 6% -kal növelte az elhízás valószínűségét, míg a naponta minden további megtett kilométer 5% -kal csökkent az elhízás valószínűsége [54]. Azt is megállapították, hogy a rekreációs lehetőségek növekedése csökkentheti az egészségügyi kiadásokat és az elhízás arányát a fizikai aktivitás növekedésével [55].

Ezenkívül a szomszédsági társadalmi tőke hozzájárul az egészség javításához az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek elterjesztése, az egészséges viselkedési normák informális társadalmi kontroll révén történő fenntartása, valamint a helyi szolgáltatásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés révén [56]. A megállapítások azt is sugallják, hogy az életmódbeli viselkedés kulturálisan vezérelt, így az egyéni énkép és a társadalmi interakciók szerepet játszhatnak a test súlyának meghatározásában [57]. Az egyének közötti különbségek mellett a helyek közötti különbségek, különösen az etnikai összetételben, relevánsak lehetnek a súly- és egészségpolitikai promóciós erőfeszítések szempontjából [58, 59].

7. Elhízás: A piaci kudarc eredménye?

Számos tanulmány foglalkozott az energiasűrű snackek és üdítők adójának következményeivel [62, 65–67]. Az Egyesült Államokban körülbelül 19 olyan állam van, amely adóztat az üdítőkre, cukorkákra, rágógumikra vagy snackekre (burgonya chips, perec és egyebek) [62]. Ezeket az adókat nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi szinten lehet kivetni a termék térfogatára eső fix adó (azaz jövedéki adó) formájában, vagy az eladási ár százalékában (forgalmi adó). A viszonylag kicsi értékvám azonban nem változtatná meg azonnal a fogyasztók étrendjét, így csekély hatással lenne az étrend minőségére vagy az egészségügyi eredményekre. Ennek ellenére az ezekből a kiskorúakból származó adókból származó jelentős bevételt fel lehet használni az egészségesebb ételválasztáshoz vezető oktatási programokban [23, 62, 65]. Annak ellenére, hogy a harapnivalók és a gyorséttermek adóztatását gyakran szorgalmazzák, nehéz megerősíteni az ilyen adók gazdasági hatékonyságát anélkül, hogy egyértelműen megértenénk az adó súlyproblémákra gyakorolt hatását [23, 59].

Másrészt a gyümölcs- és zöldségfogyasztás változását a kiskereskedelmi árak szerény támogatásai indukálhatják [68]. Az empirikus szimulációk azt mutatták, hogy az 1% -os zöldség-gyümölcs támogatásra megtakarított statisztikai életenkénti költség jelenértéke átlagosan 1,29 millió dollár. Mivel a zsíros adók visszafejlődnek, az adójellemzőket a legkevésbé az alacsony jövedelmű családok éreznék. A zsíros adókkal ellentétben a támogatási programok valószínűleg progresszívek lennének, mivel a legnagyobb hasznot az alacsony jövedelműek kapnák. De ezeket a támogatási programokat az adófizetőknek kell finanszírozniuk, ezért tovább kell vizsgálni a társadalmi jóléti hatásokat általában, és azt, hogy az ilyen politikák költséghatékonyak lennének-e az egészség javításában [68]. A fejlődő gazdaságok diszkriminatív jövedéki adókhoz folyamodnak, mint a rövid távú gazdasági problémák megoldására szolgáló intézkedéseket [69].

Az alkoholtartalmú italok fogyasztása és a testtömeg közötti bizonyítékok nem voltak következetesek. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a ritka alkoholfogyasztás túlsúlyhoz vezethet az idő múlásával [70]. Az alkoholtartalmú italok megadóztatása az alkoholfogyasztás társadalmi költségeinek csökkentése érdekében azonban régóta vitatott közpolitikai kérdés. Azt állították, hogy az alkoholos italokkal kapcsolatos közegészségügyi és egyéb külső költségek olyan jelentősek, hogy indokolt jelentős jövedéki adó kivetése ezekre az italokra [71].

8. A Heath promóciójának következményei: ÚGY LÁTSZIK Keretrendszer

Egyéni, társadalmi-gazdasági és ökológiai modell (ÚGY LÁTSZIK) az elhízás megelőzésére és az egészségfejlesztésre.

A ÚGY LÁTSZIK keretrendszer azt sugallja, hogy az elhízás megelőzésének nincs egyetlen önálló beavatkozása vagy megoldása. Szüksége van egy egyén hozzájárulására, összesített szintű társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozásokkal kombinálva. Valójában az egyik szegmens beavatkozása táplálkozik a másikba. Ez megfelelő intézményi keretrendszerrel érhető el, amely megkönnyíti az érintettek közötti interakciókat a korlátozott elhízásmegelőzési erőforrások ésszerű felhasználása érdekében.

A nagyon szükséges pénzügyi források ad hoc dömpingje nem szándékos bonyolultságokat okozhat, nem pedig a probléma szükségleteinek kezelése. Tehát a szövetségi állam és a helyi önkormányzatok összehangolt erőfeszítése és összehangolása az elhízás megelőzése érdekében elengedhetetlen és indokolt, ha a ÚGY LÁTSZIK megvalósíthatónak kell lennie. Amint rámutattak, minden állami és helyi egészségügyi osztály egyedülálló felelősséggel tartozik az egészségügyi kérdések - többek között az elhízás - kezelésében. Az ügynökségek közötti párbeszédek és döntéshozatal összehangolásával az egészségügyi osztályok az egészségügyi problémákat beilleszthetik a joghatóságuk alá tartozó politikai döntéshozatali tevékenységek széles körébe. Ez a hagyományos egészségügyi ágazatok egészségügyi problémáit más kormányzati szervekbe vonhatja, ezáltal befolyásolva a közlekedési, a lakhatási, a környezetvédelmi, az oktatási és a fiskális politikákat [8, 9, 28, 53, 75]. Ugyanakkor, sok más közpolitikai programhoz hasonlóan, az elhízás megelőzésének minden politikájának gazdaságilag hatékonynak, társadalmilag elfogadhatónak, könnyen megvalósíthatónak, rugalmasságot kell biztosítania az előre nem látható eseményekhez, politikailag megvalósíthatónak és dinamikus ösztönzőket kell eredményeznie [76].

Gazdasági ösztönzőkkel együtt a szabadidős létesítményekhez és célállomásokhoz szorosan hozzáférhető vegyes természeti és épített környezetek gondos tervezésének mélyreható hatása lehet a fizikai aktivitás javítására, mint például a gyaloglás és a kerékpározás, és ezáltal az elhízás csökkentésére. Annak ellenére, hogy az új urbanisztikai tervezési politikák egyre több tanulmányhoz vezettek társadalmi-ökológiai megközelítéseket az egészségügyi életmód kérdéseinek megértéséhez, az ilyen politika egyik legnagyobb kihívása a lakóhelyek „önszelekciója”. A lakossági önválasztás azt jelenti, hogy a rekreációs előnyöket, például a gyaloglást értékelő lakosok előre meghatározott lakókörnyezetbe vonulnak, vagy fordítva.

Az ilyen hipotézisek érvényességétől függetlenül hasznos lehet a fizikai aktivitás javításában és az elhízás későbbi csökkentésében, legalábbis annak a népességnek a részén, aki szereti a gyaloglást. Ezen kedvező egészségügyi eredmények mellett úgy vélik, hogy az ökológiai beavatkozások orvosolják az egyéb közpolitikai célokat, ideértve a bűncselekmények csökkentését, a légszennyezés csökkentését és a fokozott társadalmi kohéziót. Mindenesetre érdemes tovább vizsgálni az ilyen beavatkozások hatékonyságát az egészség javára, mielőtt az elhízás megelőzésére szolgáló nagyszabású várostervezési beavatkozásokat végrehajtanánk.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a ÚGY LÁTSZIK keretrendszer nem feltétlenül zárja ki az elhízás megelőzésének kis léptékű megközelítéseit. Fontosak azok a beavatkozások is, amelyek célja az emberek tudatos kis változtatása az életmódbeli viselkedésben. A túlzott energiafelvételhez hozzájáruló környezeti tényezők fokozatos kiküszöbölésére irányuló kis lépések kiegészítik a program sikerét. ÚGY LÁTSZIK keretrendszer. Az ilyen kezdeményezéseknek kétségtelenül hasznukra válna a kormányzati hozzájárulás és támogatás mellett kidolgozott oktatási és szociális marketing kampányok [77].

9. Következtetések

Egyetlen beavatkozás önmagában nem biztos, hogy életképes és gazdaságilag hatékony az olyan sokoldalú, modern egészségügyi kérdésekben, mint az elhízás. Az an ÚGY LÁTSZIK A jelenlegi elhízási járvány leküzdésére a stratégiák hatékony kombinációját magában foglaló keretrendszer javasolt, ideértve a gazdasági ösztönzéseket és szabályozásokat, a közösségi beavatkozásokat és a jobb földhasználat-tervezést. Ennek megvalósítására vonatkozó lehetséges stratégiákat a 3. ábra mutatja be. Mivel az egyes szegmensek intervenciói általában szinergikusak, a javasolt ÚGY LÁTSZIK az egyes közösségek és helységek sajátos körülményeire irányuló keret ígéretes és fenntartható megközelítést kínál az elhízás „gonosz problémájának” leküzdésére.