„Hízás elleni oltás” remény

2012. július 9., hétfő

remény

Az a „flab-jab”, amely immunrendszerünket a súlygyarapodás elleni küzdelemre készteti, lehetővé teheti, hogy „karcsúak maradjunk egy egészségtelen étrenden” - jelentette a Daily Mail, az országos sajtó többi részével együtt. A Mail hozzátette, hogy „egyetlen injekcióval beadott egerek négy nap után a testtömeg 10% -át vesztették”.

Sajnos azoknak az embereknek, akik súlycsökkentő gyors megoldást keresnek, alaposabban megvizsgálva a Mail állításait kissé nehéz lenyelni. A leírt göböket úgy tervezték, hogy blokkolják a szomatosztatin nevű hormon hatását, amelynek számos különböző funkciója van a szervezetben. A hír egy nemrégiben készült tanulmányon alapul, amely két új szomatosztatin elleni oltás hatását vizsgálta a magas zsírtartalmú étrendet tápláló egereken.

Amit a hírek nem világítanak meg, az az, hogy:

  • Azok az egerek, akiknek oltást kaptak, kezdetben drasztikus súlycsökkenést tapasztaltak, de aztán hat hét alatt híztak - csak nem olyan gyorsan, mint a kontrollcsoport egerei.
  • Az első vakcinadózis utáni súlycsökkenés olyan drasztikus volt, hogy a vizsgálat második injekciójában alkalmazott dózist csökkentették az egerek egészségi állapotának aggodalma miatt.
  • Ha az egereknek beadott oltóanyag mennyiségét felnövelték, akkor az egy átlagos méretű felnőtt esetében liter feletti értéknek felel meg - sokkal nagyobb térfogatú, mint általában az oltáskor.

Összességében ezek az eredmények nem túl biztatóak, és a híradás félrevezető jellege megdöbbentést okoz. Ezek az oltások nem állnak készen az emberi tesztelésre. Az a kezelés, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy továbbra is bármit fogyasszanak, és csak hízzanak, nem más, mint fantázia. Ezenkívül veszélyes az a javaslat, miszerint az embereknek lehet fecsegésük, majd annyi ócska ételt fogyaszthatnak, amennyit csak akarnak. A helytelen étrend számos betegséghez hozzájárulhat, beleértve a rákot is.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt egy kutató végezte, aki egyben a Braasch Biotech LLC nevű vállalat elnöke és tudományos vezetője. A Braasch Biotech LLC emberi és állati vakcinák fejlesztésére specializálódott. Ezért óvatossággal kell szemlélni a megállapításokat, mert főszabály szerint összeférhetetlenség állhat fenn, ha olyan megállapításokat jelentenek, amelyek személyes pénzügyi előnyökkel járhatnak. További információkért lásd: Hogyan olvassuk el az egészségügyi híreket.

A kutató arról számolt be, hogy a tanulmányt nem támogatták állami források vagy egyéb támogatások. A tanulmány a szakértők által áttekintett Journal of Animal Science and Biotechnology folyóiratban jelent meg.

Ennek a történetnek a média általi ismertetése az eredményeket sokkal ígéretesebbnek tette, mint amilyenek, és nem mutatták ki a kevésbé pozitív megállapításokat vagy hibákat ebben a „flab jab” kutatásban.

Milyen kutatás volt ez?

Ez állatkísérlet volt, amely az új vakcinák egerek súlygyarapodására és fogyására gyakorolt ​​hatását vizsgálta. Ezek az oltások a szomatosztatin hormont célozták meg, amely gátolja a növekedési hormon felszabadulását. A kutató arról számolt be, hogy az elhízás állatmodelljeiben és humán vizsgálatokban a növekedési hormonnak pozitív hatása van az elhízásra. Ezért a kutató arra volt kíváncsi, hogy a szomatosztatin blokkolása csökkentheti-e az egerek elhízását.

Az ehhez hasonló állatkísérletek fontos korai lépést jelentenek az emberi betegségek kezelésének kidolgozásában. A fajok közötti különbségek miatt azonban az állatkísérletek során ígéretes kezelés nem minden esetben sikeres az emberi vizsgálatok során.

A szomatosztatin más gátló hatással is rendelkezik az egész testben, beleértve az agyat (ahol gátolja a pajzsmirigyhormonokat) és a bélet (ahol több bél- és hasnyálmirigy-hormont elnyom, lassítva a gyomor kiürülését). Ennek az esszenciális hormonnak a csökkentése kétségtelenül széles körű következményekkel jár, és a tervezett és nem szándékos hatások alapos elemzésére lenne szükség, mielőtt bármilyen emberi kísérlet megtörténne.

Mit érintett a kutatás?

A kutató két új szomatosztatin vakcinát, az úgynevezett „JH17” és „JH18” tesztelt hím egereknél, akiknek „étrend okozta elhízása” volt (más szóval, zsíros étrendet kaptak). Megvizsgálta, hogy változott-e a testtömeg és az élelmiszer-fogyasztás az oltást követő hat hét alatt.

A vizsgálatban használt egereket olyan étrenddel etették, ahol a kalória 60% -a zsírból származott a vizsgálat előtti nyolc héten keresztül, és az egerek folytatták ezt a diétát a vizsgálat alatt. Mindig szabadon hozzáférhettek az ételekhez. Az egereket három tízes csoportra osztottuk, és a vizsgálat első és 22. napján injektáltuk a két vakcina egyikével vagy egy inaktív kontrolloldattal. Az egereket hetente kétszer lemértük, és táplálékfelvételüket hetente mértük.

Mik voltak az alapvető eredmények?

A kutató megállapította, hogy a beoltott egerek antitesteket termeltek a szomatosztatin ellen, a kontroll egerek azonban nem. Az első oltást követő két napban a beoltott egereknél csökkent az élelmiszer-fogyasztás a kontroll egerekhez képest, és az első oltás után négy nappal elvesztették testtömegük 12-13% -át. Ez a nagy fogyás és az egerek egészségével kapcsolatos aggodalom arra késztette a kutatót, hogy 22 nap alatt csökkentse a második dózisban beadott vakcina mennyiségét. A második dózis után a testtömeg körülbelül 2% -ának megfelelő kezdeti fogyás következett be, de hamarosan az egerek ismét hízni kezdtek.

Míg az összes egér hasonló mennyiségű ételt evett, az oltott egerek súlya lényegesen kisebb volt, mint a kontroll egereké. A vizsgálat kezdetén, a hathetes vizsgálat végén mért testsúlyukhoz képest:

  • A JH17 vakcinával beoltott egerek testtömege 4% -kal nőtt.
  • A JH18 vakcinával beoltott egerek testtömege 7% -kal nőtt.
  • A kontroll egerek testtömege 15% -kal nőtt.

Hogyan értelmezték a kutatók az eredményeket?

A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a szomatosztatin vakcinák „hatékonyan csökkentették a súlygyarapodást és csökkentették a végső testtömeg-százalékot a kiindulási súlyhoz képest”. Azt javasolta, hogy további kutatások indokoltak legyenek más állatmodellekben.

Következtetés

Ez a nagyon korai stádiumú kutatás azt találta, hogy az újszerű oltás a zsírtartalmú étrendet tápláló elhízott hím egerek súlygyarapodására gyakorolt ​​némi hatást. Ennek a kutatásnak számos korlátja van.

A „kontroll” oltással kapcsolatos kérdések

A vizsgálat fő korlátja, hogy a kontroll injekció nem tartalmazta ugyanazt az alapoldatot, mint az oltások. Ezért nem világos, hogy a vakcinainjekciók hatásait valóban a vakcinához használt oldat okozta-e, nem pedig maga a vakcina. Terveznek azonban további kísérleteket, amelyek az oldatot kontrollként használják.

A beadott vakcina dózisának biztonsága

Az eredmények arra utaltak, hogy a fogyás nagy része nem sokkal az első oltás után következett be, amikor az egerek abbahagyták a normális étkezést. Ezek a drasztikus eredmények arra késztették a kutatót, hogy csökkentse a második oltáshoz felhasznált dózist az egerek egészségének aggodalma miatt. A kezdeti súlycsökkenés után az oltott egerek híztak, bár a hathetes vizsgálati időszak végére nem értek utol a kontroll egerekkel.

Teljes súlygyarapodás

A kutató megjegyezte, hogy az oltás hatása rövid életű volt (az első oltás után két napig csökkent az élelmiszer-bevitel), ami azt jelenti, hogy az eredmények meghosszabbításához ismételt adagokra lenne szükség.

Irreális mennyiségű oltás szükséges

A kutató megjegyezte, hogy az egereknek beadott vakcina mennyisége megegyezik egy 1,6 literes oltás beadásával 100 kg-os embernél - sokkal nagyobb térfogatú, mint a normál emberi oltásoknál. A kutató azonban azt mondta, hogy a sertések eredményei azt sugallják, hogy ilyen nagy mennyiségre nem lehet szükség az immunválasz kialakulásához.

Összességében ezek az eredmények nem túl biztatóak, de a médiában jelentős hype-okkal rendelkeznek. Az eredmények valójában azt szemléltetik, hogy ezek az oltások nem állnak készen az emberi tesztelésre. A kezelés ötlete, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy továbbra is bármit fogyasszanak, és csak hízzanak, még mindig fantázia.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja

Linkek a címsorokhoz

Daily Express, 2012. július 9

A Daily Telegraph, 2012. július 9

Linkek a tudományhoz

Journal of Animal Science and Biotechnology 2012. Megjelent online, 2012. július 9