Elhízási ismeretek az utolsó éves orvostanhallgatók között Norvégiában

Elhízás Kutatócsoport, Rákkutató és Molekuláris Orvostudományi Tanszék

norvégiai

Norvég Természettudományi és Műszaki Egyetem Orvostudományi Kar

Forsyningssenteret, Prinsesse Kristinas gate 5, 7030 Trondheim, Norvégia

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Bevezetés

Az elhízás világszerte kihívássá vált az orvosi ellátásban. Az elhízással foglalkozó alapellátás egyik fő szakmája a háziorvos, és korábbi felmérések kimutatták, hogy a lakosság a háziorvosokat hiteles információforrásnak tartja a táplálkozásról [1,2,3,4] és az életmódról tanács [5]. Sajnos a háziorvosok csak kis hányada tárgyal testtömegcsökkentő beavatkozásokról [6], fizikai aktivitásról (PA) [4,6,7] és táplálkozásról [6] az elhízott betegekkel. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az elhízásban szenvedő betegek kevesebb mint felének, aki életmóddal kapcsolatos problémákért tanácsot kér, háziorvosa valóban tanácsolja a fogyást [8]. További adatok azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek alul ismerik el az elhízást fizikai állapotként felnőtteknél és gyermekeknél is [9,10]. Ezenkívül egy brit háziorvosok tanulmánya szerint az orvosok 73% -a úgy érezte, hogy nem kellene részt vennie az elhízott gyermekek és családok testsúlyának szabályozásában [11].

Számos tanulmány megerősíti az orvostanhallgatók, gyakornokok és orvosok önismeretének hiányát [12,13]. A háziorvosok számos akadályt jelentenek az elhízott betegek közegészségügyi tanácsának végrehajtása terén [4,5], ideértve az időbeli korlátokat és az orvosi iskolai képzés hiányát. Az elhízás okaival kapcsolatos orvosok perspektívájának friss amerikai elemzése ezt megerősíti, kijelentve, hogy a túlzott testtömegű betegek csak egyharmada részesült elhízási diagnózisban és súlyokkal kapcsolatos tanácsadásban [14]. Összességében úgy tűnik, hogy a háziorvosok felismerik az elhízás okairól és következményeiről, az életmód kérdéseiről és a kezelési alternatívákról szóló megfelelő ismeretek szükségességét [14,15,16,17], de a súlykezelésre vonatkozóan nem optimális oktatás és ismeretek állnak rendelkezésre, különösen hosszú távon kifejezés. Úgy tűnik, hogy az orvostanhallgatók és a háziorvosok megértik az elhízás orvosi következményeit, de a diagnózis, a kezelés és az elhízott betegek kezeléséhez való hozzáállás gyakran ellentmondások, az ismeretek gyenge megértése és az alacsony hatékonyság szabályozása alatt áll [6,10,18].

Tudomásunk szerint egyetlen tanulmány sem vizsgálta a norvég orvosok vagy orvostanhallgatók elhízással kapcsolatos jelenlegi gyakorlatait és/vagy ismereteit, és azt, hogy mennyire felkészültnek tartják magukat az elhízás kezelésében a társbetegségek gyógykezelésén túl.

A tanulmány elsődleges célja ezért az volt, hogy felmérje az elhízással kapcsolatos ismeretek szintjét Norvégiában az utolsó éves orvostanhallgatókban, összehasonlítva egy szakértői csoporttal és az elsőéves orvostanhallgatókkal. A másodlagos cél az volt, hogy megvizsgálják az utolsó éves orvostanhallgatók hozzáállását az elhízott betegek kezeléséhez és az elhízás kezelésében való önértékeléshez.

Anyag és módszerek

Dizájnt tanulni

Ez egy keresztmetszeti megfigyelési tanulmány volt, ahol az elhízással kapcsolatos ismereteket és felfogásokat értékelték és hasonlították össze szakértők, az utolsó és az első éves orvostanhallgatók között.

Tárgyak

A norvég orvosi karok összes utolsó éves orvostanhallgatóját felkérték. A részvétel önkéntes és névtelen volt.

A szakértői csoport olyan egészségügyi szakemberekből állt, akik mind klinikailag elhízással dolgoznak, és akik jelen voltak egy regionális elhízási konferencián. Az elsőéves orvostanhallgatókat arra kérték, hogy vegyenek részt az orvosi iskolában töltött első héten.

Felmérési eljárás

20 cikkből álló, önállóan kitöltött kérdőívet dolgoztak ki az elhízás ismereteinek értékelésére, amely 18 zárt kérdést és 2 szubjektív kérdést tartalmazott, amelyek célja a fiatal orvosok esetleges attitűdjeinek elhízása és az e betegcsoport kezelésébe vetett magabiztosságának vizsgálata. Csak a 19. és 20. szubjektív kérdéseket kellett az utolsó éves hallgatóknak kitölteni.

Fejlesztés és validálás

Mivel nem találtunk megfelelő validált kérdőívet, ezért azt kifejezetten a tanulmány céljának megfelelően alakítottuk ki. Néhány elem az egészségügyi személyzetre/hallgatókra vonatkozó meglévő releváns kérdőívekből vagy hasonló felmérésekből származott az elemkészlet létrehozása érdekében. Mások kidolgozása kiterjedt szakirodalmi kutatások után, klinikai táplálkozási és endokrinológus tanácsadó irányításával történt. A kísérleti kérdőívet egy független szakértői testület tesztelte és validálta, amely hat szakorvosból, endokrinológusból és sebészből áll, akik mind a norvégiai Trondheimben, a St Olavs Kórház elhízási ambulanciájához kapcsolódnak. Minden kérdést megvizsgáltak a projekt szempontjából relevánsak és a nehézségi szint szempontjából, és szükség esetén ennek megfelelően módosították.

A kérdőívet nyolc különböző alkategóriára osztották, összesen 20 kérdésre; fiziológia (2), etiológia (2), diagnózis (3), a kezelés eredményének mértéke (1), az elhízás konzervatív kezelése (4), az elhízás műtéti kezelése (2), az elhízás következményei (1) és hosszú távú a testtömeg fenntartása (3), valamint a szubjektív kérdések (2). Az első 18 kérdés mindegyikének csak egy helyes válasza volt, mindegyik válasz egyformán súlyozott. Az utolsó két kérdés a hallgatók szubjektív attitűdjére vonatkozott az elhízott betegek kezelésében, valamint az észlelt tudásuk alapján e betegek kezelésében tanúsított bizalomra vonatkozott. Csak az utolsó két kérdés mentesült a súlyozás alól, mivel nem volt helyes vagy helytelen válasz (lásd az 1. táblázat kérdőívét).

Asztal 1

Kérdőív - kérjük, válasszon csak egy választ az alábbi kérdések mindegyikéhez

Adatgyűjtés

A norvégiai négy orvosi karra (Trondheim, Oslo, Bergen és Tromsø) tanulmányi koordinátorok keresték meg a hivatalos engedély megszerzését. Ezenkívül a tesztelés előtt e-mailben elküldték az adott utolsó évfolyam tanulóinak képviselőit, és tájékoztatták őket a projekt jellegéről.

Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést az IBM SPSS Inc. Statisztika 20. verziójával (Armonk, NY, USA) végeztük. A szignifikancia szintet a p 2-nél, a II. Típusú cukorbetegségnél, az obstruktív alvási apnoénál (43,8%) határozták meg, összehasonlítva mind a szakértőkkel, mind az utolsó évekkel (69,2% és 58,4%). Az összes csoport résztvevőinek körülbelül 30% -a a helytelen A lehetőséget választotta (3. táblázat).

A Q8 esetében a helyes válasz B volt („5-10% WL a kiindulási súlytól”). Az orvostanhallgatók mindkét csoportja szignifikánsan alacsonyabb eredményt ért el (p