Étrendi vonatkozások acetilszalicilsav intoleranciában

A Német Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (DGAKI) Élelmiszer-allergiás Munkacsoportjának nyilatkozata

Összegzés

Háttér

Az acetilszalicilsav (ASA) túlérzékeny betegeknél a légutak, a bőr vagy a gyomor-bél traktus nehezen kezelhető tüneteit okozhatja. A szalicilsav és az ASA közötti kémiai kapcsolat miatt az alacsony szaliciláttartalmú étrend szerepét vitatták meg.

Mód

Ez a felülvizsgálat azt értékeli, hogy az alacsony szaliciláttartalmú étrend allergiás vagy táplálkozás-fiziológiai szempontból értelmes-e.

Eredmények

A test arachidonsav-anyagcseréje döntő szerepet játszik az ASA-intolerancia patogenezisében. Kémiai affinitásuk ellenére az ASA és a szalicilsav másképpen befolyásolja az arachidon útvonalat. A szalicilsav bevitele étellel alacsony az ASA terápiás dózisaihoz képest. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a magas gyümölcs- és zöldségfélék étrendjének védőhatása részben összefügg a szalicilátok bevitelével. Az alacsony szaliciláttartalmú étrendben a gyümölcs és a zöldségfélék mennyisége csökken, ami az elégtelen étrend és az alultápláltság kockázatát rejti magában.

Következtetés

Diétás terápia ASA-intoleráns betegeknél nem ajánlott.

Az acetilszalicilsav (ASA) intoleranciája egy nem IgE által közvetített túlérzékenységi reakción alapul. Túlérzékeny betegeknél az ASA kiválthatja a bőr/nyálkahártya, valamint a légzőszervi és a gyomor-bél traktus tüneteit. A legsúlyosabb formájában az ASA intolerancia a légutakban Samter triádjaként nyilvánulhat meg. Ez utóbbi az ASA intolerancia (a nem szteroid gyulladáscsökkentők [NSAID] intoleranciája), az orrpolipok és a bronchiális asztma együttes megjelenésére vonatkozik [1, 2]. Az aszpirinnal súlyosbított légzőszervi betegség (AERD) kifejezést újabban a betegség légzőszervi formájára használják. Az ASA intoleranciát az arachidonsav anyagcserében bekövetkező változások, majd az arachidonsavból képződött eikozanoidok egyensúlyhiánya okozza [3].

Az arachidonsavak oxidatív lebontása két enzimrendszeren keresztül zajlik: a lipoxigenáz és a ciklooxigenáz (COX) útvonalon. Az ASA főként a COX-1 degradációs útját érinti, és károsodott immunológiai homeosztázist okoz a gyulladásgátló eikonzoidok, elsősorban a leukotriének és a prosztaglandin E2 fokozott termelésével, és elősegítheti az immunológiai effektor sejtek (többek között hízósejtek és eozinofilek) felhalmozódását [4, 5,6].

Az ASA olyan kémiai vegyület, amely nem fordul elő természetesen. Ennek ellenére egyes élelmiszerek tartalmazzák az alapanyagát, a szalicilsavat, a másodlagos növényi anyagokhoz tartozó és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező fenolsavat [7]. A két anyag kapcsolata vitát váltott ki arról, hogy figyelembe kell-e venni az élelmiszerek természetes szalicilsav-tartalmát a nehezen kezelhető ASA-intolerancia esetén. Egyelőre azonban nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az étrendi szalicilsav releváns lenne az ASA-intolerancia patogenezisében [8].

Az élelmiszerekben a szalicilátok fő forrásai az alkoholos italok, gyógynövények, fűszerek, gyümölcsök, gyümölcslé, paradicsom alapú szószok és zöldségek. Ezért a szalicilátok étrendi bevitelének csökkentése szükségszerűen összefügg a magas szénhidrát- és fehérjetartalmú étrenddel. A táplálékváltozás miatt gyakran megnövekedett gabonafélék és gabonatermékek, tej és tejtermékek, hús, tojás és halfogyasztás egyértelműen veszélyezteti az elégtelen étrendet.

Mint ilyen, az étrendi szalicilátok mennyiségének csökkentése jelentős hatással lenne az alap étrendre, amely a táplálkozástudomány szempontjából nem igazolható. A szalicilát bevitele rendszeres étrendben körülbelül 3-5 mg/nap, ami összehasonlítható más másodlagos növényi anyagok bevitelével [9, 10]. Az étrendi szalicilátok jó biohasznosulása ellenére a szérumszintek messze elmaradnak az ASA-val kapcsolatos vizsgálatokban kimutatott kiváltó küszöbértéktől [11, 12]. Ráadásul a szalicilsav farmakológiai koncentrációban sem az ASA-val ellentétben, sem a COX-1-re, sem a COX-2-re nincs közvetlen hatással [13]. A szalicilsav és származékai azonban az alarminok (károsodáshoz kapcsolódó molekuláris mintamolekula [DAMP]) csoportjába tartozó újonnan azonosított fehérjéhez (humán nagy mobilitású csoport, 1. doboz [HMGB1]) kötődve közvetetten befolyásolhatják a COX-2-et és gátolja a gyulladásgátló citokinek termelését is [14].

A magas gyümölcs- és zöldségfélékkel rendelkező étrend részeként a szalicilátok bevitele inkább jelentős egészségügyi előnyökkel jár. Folyamatban vannak a szalicilsav esszenciális vitamin felvétele: „S-vitamin” [13,14,15,16,17,18,19,20].

Következtetés

Az ASA-intolerancia kezelésére szolgáló étrendi szalicilátok csökkentésére vonatkozó ajánlásnak nincs patofiziológiai háttere. Ezzel szemben egy ilyen csökkentés az alultápláltság kockázatával jár. A táplálkozási terápiának magas zöldségtartalmú étrendre kell törekednie. Ez biztosítja az antioxidánsok, nyomelemek, valamint a másodlagos növényi és ásványi anyagok ellátását. Az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav megnövekedett bevitele a halakban (olaj), egyidejűleg az arachidonsav bevitelének csökkentésével kedvezően befolyásolhatja a zsírbevitelt.

Rövidítések

Az aszpirin által súlyosbított légúti betegség

A károsodáshoz kapcsolódó molekuláris minta molekula

Az ember nagy mobilitású csoportja 1. doboz

Nem szteroid gyulladáscsökkentők

Hivatkozások

Klimek L. ASS-Intoleranz-Syndrom: Aktuelle Optionen der Therapie. Dtsch Arztebl. 2017; 114: 28–33.

Park H, Choi Y, Jung CG, Park HS. Az NSAID által súlyosbított légúti betegség lehetséges biomarkerei. Közvetítők gyulladása. 2017; 2017: 8160148.

Wedi B. Aktuális diagnosztika az NSAR-Überempfindlichkeit. Allergo J. 2017; 26: 204–11.

Május A, Weber A. Azetylsalizylsäure und Polyposis nasi. Allergo J. 2007; 16: 113–7.

Mitchell JA, Akarasereenont P, Thiemermann C, Flower RJ, Vane JR. A nem szteroid gyulladáscsökkentők szelektivitása a konstitutív és indukálható ciklooxigenáz inhibitoraként. Proc Natl Acad Sci US A. 1993; 90: 11693–7.

Umbreit C, Virchow JC, Thorn C, Hormann K, Klimek L, Pfaar O. Analgetikaintoleranz: Ein häufiges, interdisziplinäres Krankheitsbild [Aspirin-Intolerance-Syndrom: a common and interdisciplinary disease]. Belgyógyász (Berl). 2010; 51: 1196–201.

Malakar S. Bioaktív élelmiszer-vegyi anyagok és gyomor-bélrendszeri tünetek: a szalicilátok fókusza. J Gastroenterol Hepatol. 2017; 32 (1. kiegészítés): 73–7.

Plank-Habibi S, Dölle S, Schäfer C. Diätetische Implikationen: Salicylsäure und ASS-Unverträglichkeit. Allergologie. 2018; 41: 261–72.

Watzl B. Einfluss sekundärer Pflanzenstoffe auf die Gesundheit. 12. Ernährungsbericht. Bonn: DGE; 2012. 355–74.

Wood A, Baxter G, Thies F, Kyle J, Duthie G. A szalicilátok szisztematikus áttekintése az élelmiszerekben: egy skót lakosság becsült napi bevitele. Mol Nutr Food Res. 2011; 55 (1. kiegészítés): S7 – S14.

Blacklock CJ, Lawrence JR, Wiles D, Malcolm EA, Gibson IH, Kelly CJ és mtsai. Szalicilsav az alanyok szérumában, akik nem szednek aszpirint. A szalicilsav-koncentrációk összehasonlítása a vegetáriánusok, a nem vegetáriánusok és az alacsony dózisú aszpirint szedő betegek szérumában. J Clin Pathol. 2001; 54: 553–5.

Paterson JR, Srivastava R, Baxter GJ, Graham AB, Lawrence JR. A fűszerek szalicilsav-tartalma és következményei. J Agric Food Chem. 2006; 54: 2891–6.

Xu XM, Sansores-Garcia L, Chen XM, Matijevic-Aleksic N, Du M, Wu KK. Az indukálható ciklooxigenáz 2 gén transzkripciójának elnyomása aszpirinnel és nátrium-szaliciláttal. Proc Natl Acad Sci U S A. 1999; 96: 5292–7.

Choi HW, Tian M, Song F, Venereau E, Preti A, Park SW és mtsai. Az aszpirin aktív metabolitja, a szalicilsav megcélozza a nagy mobilitású 1. csoportot, hogy modulálja a gyulladásos reakciókat. Mol Med. 2015; 21: 526–35.

Dempsey DA, Klessig DF. Hogyan küzd a sokoldalú növényi hormon szalicilsav a növények betegségei ellen, és hasonló mechanizmusokat alkalmaznak-e az emberek? BMC Biol. 2017; 15: 23.

Duthie GG, Wood AD. Természetes szalicilátok: ételek, funkciók és betegségek megelőzése. Food Funct. 2011; 2: 515–20.

Lawrence JR, Baxter GJ, Paterson JR. A rák esetében az aszpirin nem pusztán vérlemezkék elleni prototípus. Ősi gyökereiben rejlik potenciál. Med hipotézisek. 2016; 94: 74–6.

Morgan G. „Szalicilsav-hiány” fontos közegészségügyi következményekkel jár. Eur J Közegészségügy. 2003; 13: 283.

Rinelli S, Spadafranca A, Fiorillo G, Cocucci M, Bertoli S, Battezzati A. Cirkuláló szalicilsav és metabolikus és gyulladásos válaszok gyümölcs lenyelése után. Növényi élelmiszerek Hum Nutr. 2012; 67: 100–4.

Sivagnanam P, Koutsoumpas A, Forbes A. Légzőszervi tünetek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél és az étrendi szalicilátok hatása. Dig Liver Dis. 2007; 39: 232–9.

Finanszírozás

Nyílt hozzáférésű finanszírozást a Projekt DEAL nyújt.

Szerzői információk

Hovatartozások

Bőrgyógyászati, Venerológiai és Allergológiai Tanszék, Charité - Universitätsmedizin Berlin, Berlin, Németország

Sabine Dölle-Bierke, Torsten Zuberbier és Prof. Dr. Margitta Worm

Vital Clinic, Alzenau, Németország

Táplálkozásterápia, allergológia és gasztroenterológia, Schwarzenbek, Németország

Klinikai allergológiai szekció, Paul-Ehrlich Intézet, Langen, Németország

Birgit Ahrens és Vera Mahler

Allergológiai kutatás és oktatás, Zürichi Egyetemi Kórház Bőrgyógyászati Osztálya, Zürich, Svájc

Allergológiai Szekció, Bőrgyógyászati Osztály, Kantoni Kórház St. Gallen, St. Gallen, Svájc

Gyermekpulmonológiai, immunológiai és intenzív terápiás osztály, Charité - Universitätsmedizin Berlin, Berlin, Németország

Birgit Ahrens, Kirsten Beyer és Susanne Lau

Allergológiai, Pulmonológiai és Cisztás Fibrózis Tanszék, Gyermek- és Serdülőkori Orvostudományi Intézet, Frankfurti Egyetemi Kórház, Frankfurt am Main, Németország

Gyermekallergológia és pulmonológia, Egyetemi Gyermek- és Serdülőkori Orvosi Központ, Paracelsus Magánorvosi Egyetem, Salzburgi Regionális Kórházak, Salzburg, Ausztria

Borstel kutatóközpont, Leibniz tüdőközpont, északi légúti kutatóközpont (ARCN), a német tüdőkutatási központ (DZL) tagja, Borstel, Németország

Interdiszciplináris allergiás ambuláns osztály, III. Orvostudományi Osztály, Schleswig-Holsteini Egyetemi Kórház, Lübeck Campus, Lübeck, Németország

Westend allergia és asztma központ, Berlin, Németország

St. Marien Kórház, Bonn, Németország

Tüdőgyógyászat, allergológia, Dr. Lepp Practice, Buxtehude, Németország

Orvostudományi Kar, Friedrich-Alexander Egyetem, Erlangen-Nürnberg, Nürnberg, Németország

Freiburgi Egyetem Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati és Venerológiai Tanszék, Albert-Ludwig Egyetem Freiburg, Freiburg, Németország

Mainz Egyetemi Kórház Dermatológiai Osztálya és Járóbeteg Osztálya, Mainz, Németország

Német Allergia és Asztma Egyesület (DAAB), Mönchengladbach, Németország

Bécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati és Serdülőkori Orvostudományi Tanszék, Bécs, Ausztria

Dermatológiai, Venereológiai és Allergológiai Tanszék, Lipcse Interdiszciplináris Allergiaközpont, Lipcsei Egyetemi Kórház, Lipcse, Németország

Bőrgyógyászati Klinika, Hamburg, Németország

Immunodermatológiai és Kísérleti Allergológiai Tanszék, Dermatológiai, Allergológiai és Venereológiai Tanszék, Hannoveri Orvostudományi Egyetem, Hannover, Németország

Táplálkozási tanácsadás és terápia, különös tekintettel az allergológiára, München, Németország

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre

Levelezési cím

Etikai nyilatkozatok

Összeférhetetlenség

További információ

A szerzők S. Dölle-Bierke, S. Plank-Habibi, C. Schäfer, I. Reese és M. Worm egyformán járultak hozzá a kézirathoz.