Fehérjebevitel
Fehérje bevitelre is szükség van az izomtömeg fenntartásához és az öregedés előrehaladtával bekövetkező akaratlan izomvesztés (szarkopénia) korlátozásához.
Kapcsolódó kifejezések:
- Szénhidrát
- Peptid
- Fehérje katabolizmus
- Fehérje bioszintézis
- Dialízis
- Emésztés
- Nitrogénmérleg
- Kalóriabevitel
- Fehérje korlátozás
Letöltés PDF formátumban
Erről az oldalról
Táplálkozás és vesebetegség
Vérkarbamid nitrogén
Az étrendi fehérjebevitel és a predialízis BUN koncentrációja erősen korrelál, ha a betegek klinikailag stabilak; ennek megfelelően a BUN felhasználható a beteg fehérjebevitelének közvetett figyelemmel kísérésére. Az optimális BUN-értékek a felnőtt dialízisben szenvedő betegeknél a 60 és 80 mg/dl közötti tartományban vannak, míg a 100 mg/dL feletti értékek túlzott étkezési fehérjebevitelre, nem megfelelő dialízisre, katabolizmusra vagy gyomor-bélrendszeri vérzésre utalnak. A 60 mg/dl alatti értékek nem megfelelő fehérjebevitelt, anabolizmust, maradék vesefunkciót vagy intenzív dialízist sugallnak. Mivel a BUN az étrendi fehérjebevitel mellett tényezőktől is függ, a táplálkozásmenedzsment szempontjából a laboratóriumi és klinikai paramétereket a BUN-nal együtt kell figyelembe venni.
A fehérje egyensúly kiszámítható az étrendi fehérjebevitel és az nPCR közötti különbségből. Ezt a módszert a legjobban a nem katabolikus betegek nitrogénmérlegének monitorozására lehet használni, mert a katabolizált fehérje lehet exogén (azaz étrendből származó) és endogén is. Az nPCR-t be kell építeni a CKD minden szakaszában a táplálkozás-értékelési eljárásba. A CKD 1–4. Szakaszában meg kell határozni a nitrogén egyensúlyt, ha a beteg táplálkozási állapotában vagy étvágyában káros változás következik be (pl. Hypoalbuminemia, fogyás). Hemodialízis során az nPCR-t a havi Kt/V számítás részeként kell meghatározni.
Táplálkozási értékelés
A fehérje bevitelének értékelése vérkarbamid-nitrogén alkalmazásával
Az étrendi fehérjebevitel növekedésével a BUN szint általában emelkedik, kivéve, ha a beteg szokatlanul anabolikus és az összes rendelkezésre álló aminosavat felhasználja a fehérjeszintézishez. Fordítva is igaz; A BUN szintje általában csökken, ha csökken a fehérjebevitel. Tehát azokban az esetekben, amikor a BUN magas, és nincs más oka, például veseelégtelenség, kiszáradás vagy gyomor-bélrendszeri vérzés, az étkezési fehérjebevitel valószínűleg túlzott. Ha a BUN alacsony (pl. Kevesebb, mint 8 mg/dl), az alacsony és esetleg nem megfelelő fehérjebevitelre utal. Az alacsony és magas BUN-szint nem-okozó okait a 10-4. Táblázat ismerteti .
Diétás fehérje, kognitív hanyatlás és demencia
Ondine van de Rest PhD. Lisette C.P.G.M. de Groot PhD, az étrend és táplálkozás a demenciában és a kognitív hanyatlásban, 2015
A fehérje forrásai
Az étkezési fehérje származhat állati vagy növényi forrásból. A nyugati országokban a fehérje bevitelének körülbelül kétharmada állati eredetű, a fennmaradó egyharmada növényi eredetű. Az állati fehérje bevitel legfőbb forrása a hús (38%) és a tejtermék (23%), kisebb mennyiség a halból (3%) és a tojásból (2%) származik. A növényi fehérjebevitel elsősorban gabonát tartalmaz 17% -kal, majd sokkal kisebb mennyiségű gyümölcs (4%), zöldség (3%), burgonya (3%) és hüvelyes (0,4%) mennyiség következik (71.1. Ábra) [4] .
71.1. Ábra A növényi és állati fehérjeforrások hozzájárulása a teljes fehérjebevitelhez [2] .
A korai táplálkozás és hatása az allergiás betegségek kialakulására
Élelmiszer fehérje által kiváltott enterocolitis szindróma
Az ételfehérje által kiváltott enterocolitis szindróma (FPIES) egy nem IgE által közvetített betegség, amely elsősorban a GI traktust érinti. Ez egy viszonylag ritka betegség, az FPIES prevalenciájának becslése egy ausztrál vizsgálatban 10 000 gyermekből 1-ben (Mehr et al., 2014), és egy izraeli populációban 0,34% (Katz et al., 2011). Az FPIES-re vonatkozó nemzetközi osztályozási irányelvek közelmúltbeli fejlesztésével a közeljövőben felmerülhetnek a betegség prevalenciájának adatai.
Sok gyermek kb. 3-5 évesen kinövi az FPIES-t. Az idő azonban egyénenként és a jogsértő ételenként változik. Nincsenek adatok a tenger gyümölcsei által okozott FPIES felbontásáról idősebb gyermekeknél és felnőtteknél.
Az étrendi beavatkozás vázlata a diabéteszes nephropathia kontrasztja érdekében
3.1 Fehérje korlátozás: meddig?
A magas fehérjebevitel valószínűleg nem jár vesefunkció csökkenésével az egészséges embereknél. Ennek megfelelően a vesebetegségben nem szenvedő DM-betegek jelenlegi táplálkozási irányelvei nem javasolják az étkezési fehérje korlátozását. 7 Ugyanakkor a magas fehérjebevitel, különösen nem állati eredetű fehérje eredetű, felgyorsíthatja a vesefunkció csökkenését enyhe veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, és növelheti a veseelégtelenség esélyét azoknál az egyéneknél, akiknek magas a CKD kockázata, például a cukorbetegség. 16 Ezt a nézetet alátámasztotta egy prospektív kohortvizsgálat alacsony szénhidráttartalmú étrendet követő nőknél, akiknél a szív- és érrendszeri betegségek növekedése és a károsodott veseműködés progressziója mutatkozott. Valójában a felesleges fehérjebevitel vese hemodinamikai változásokat (azaz a GFR-ek növekedését) váltja ki, amelyek szükségesek a fehérjéből származó nitrogén-metabolitok kiválasztásához, 18 olyan eseménysor, amely idővel nem kívánt következményekkel járhat. Ennek megfelelően az étkezési fehérjefelesleg elkerülése előnyös lehet a hosszú távú vese szövődmények megelőzésében.
Élelmiszerfehérje által kiváltott enterocolitis szindróma, Élelmiszer fehérje által kiváltott enteropathia, Proctocolitis és infantilis kólika
Stephanie Ann Leonard, Anna Nowak-Węgrzyn, Élelmiszerallergia, 2012
Patogenezis
A 20. tó feltételezte, hogy az ételfehérje által kiváltott proctocolitis az FPIES enyhébb formáját képviseli, mivel mindkét esetben a legerősebb gyulladásos válasz általában a végbélben jelentkezik. A tápszerrel táplált csecsemőknél a proctocolitis a legenyhébb fenotípust képviseli, míg a szoptatott csecsemőknél a gyengített FPIES-t képviseli az anyatej védő hatása miatt, például IgA antitestek, TGF-β és részben feldolgozott ételfehérjék jelenléte miatt. Ezt az elgondolást támasztja alá a szoptatott csecsemők klasszikus FPIES-ével kapcsolatos publikált jelentések hiánya. Az IgA vagy más, az anyatej immunológiailag aktív komponensei megköthetik az ételallergéneket, és mikrobiális IgA proteázokkal történő hasítást követően vagy más mechanizmusok révén felszabadíthatják őket a végbélben. 20
Másodlagos osteopenia és osteoporosis
Fehérje
Az étrendi fehérjebevitel különféle élelmiszerekből, például állatokból, halakból és növényekből érhető el. A mezőgazdasági forradalom előtt fehérjét állati és halforrásokból, esetleg egyes magvakból és babokból nyertek volna (Peters, 2007: 238). A mezőgazdaság elfogadását követően a gabonafélék valószínűleg különböző fehérjeforrásokat szolgáltattak, amint azt a 7.5. Táblázat összefoglalja .
7.5. TÁBLÁZAT Az étrendi fehérje különböző gabonaforrásainak összetevői
A sárga kukorica A-vitamint tartalmaz A B-vitamin komplex (nikotinsav) a kukoricában található, de nem elérhető (kötött) formában. A nictotinsav szintetizálásához szükséges aminosav triptofán szintén korlátozott
Lúggal, például mészekkel történő kezelés a kötött nikotinsavat felhasználható formává alakíthatja (lásd 9. fejezet)
Kevesebb fehérje, mint a búza és a kukorica
Több szénhidrát, mint a búza
Kevesebb szénhidrát, mint a rizs
A fehérjefogyasztás csontok egészségére gyakorolt lehetséges következményeinek jelenlegi megértését a 7.6. Táblázat foglalja össze (lásd Kerstetter et al., 2003a; Rizzoli és Bonjour, 2004). Az állati fehérje magas savterhelésű bázisáról feltételezik, hogy negatívan befolyásolja a váztartályt (pl. New, 2003: 892). A kéntartalmú aminosavak fokozott fehérjéből történő oxidációja növelheti a savtermelést és a vesekiválasztást, amelyet egyensúlyban tart a vizelet kalciumürítésével. Ez fokozott csontreszorpciót eredményezhet a kalcium egyensúly helyreállításához (Anderson, 1999: 229; Rizzoli és Bonjour, 2004: 527). Kerstetter és mtsai. (2007) szerint a magas fehérjetartalmú étrendben kiválasztott kalciumfelesleg inkább a kalcium felszívódási küszöbszintjének telítettségéből származhat, mintsem a csontváz tartalékaiból származik (lásd még Anderson, 1999: 229; Wengreen és mtsai, 2004: 543). Egy nemrégiben készült klinikai áttekintés azt jelzi, hogy a fokozott fehérjebevitel a csontvázra nagyrészt következetes jótékony hatást gyakorol (lásd Rizzoli és Bonjour, 2004: 527).
7.6. TÁBLÁZAT Összefoglalás a fehérje és zsírsavak csontváz-egészségre gyakorolt javasolt hatásairól
Az étrendi sav serkenti a csontfelszívódást
Az osteoblast funkció potenciális szuppressziója
Magas bevitel, fokozott vizelet-kalcium kiválasztással (hiperkalciuria)
Nem világos, hogy a reszorpció hozzájárul-e a hiperkalciuriához
A magas bevitel növelheti a bél kalcium felszívódását
A túlzott kalciumkiválasztás a fokozott kalciumfelszívódás következménye lehet
A BMD hosszú távú hatása nem bizonyított.
Klinikai konszenzus nincs káros csontváz-hatás. A magas fehérjetartalom, alacsony kalcium- és D-vitamin következményei nem világosak.
Csökkenti a bél kalcium felszívódását
A másodlagos hyperparathyreosis kialakulása
Fokozott csontvesztés
Jelentős az osteopenia kockázata
Az étrend kalciumszintjének emelkedésével vagy csökkentésével kapcsolatos hatások nem tisztázottak
Kalciummal kötődik
A kalcium oldhatatlanná válik és kiválasztódik
Gátolja a vas és a cink felszívódását
Az enzimaktivitás korlátozhatja a káros hatásokat
A gazdag telített zsírsavak csökkentik a BMD-t
Növelje a törés kockázatát
Súlyosbíthatja a szétválasztás átalakítását.
Gátolhatja az érett oszteoblasztok képződését.
Növelheti a vizelet és a széklet kalciumvesztését.
Megjegyzés: A különféle csontsejtek és műveletek magyarázatát a 3. fejezet tartalmazza. BMD, a csont ásványi sűrűsége.
Az alacsony étkezési fehérjebevitel jelenleg nagyobb aggodalomra ad okot, mint az osteoporosis kockázati tényezője (Ammann és mtsai, 2000; Hannan és mtsai, 2000 Rizzoli és Bonjour, 2004; Kerstetter és mtsai, 2003b). Az alacsony fehérjebevitel csökkenti a bél kalcium felszívódását és fokozza a csont átalakulását másodlagos hiperparatireoidizmus révén a szérum kalciumának kiegyensúlyozása érdekében (lásd Rizzoli és Bonjour, 2004: 527 és 3. fejezet). Az alacsony táplálékfehérje összefüggésben lehet a gyenge fizikai erőnléttel, az izomgyengeséggel, a koordináció károsodásával és a megesett esetek fokozott kockázatával (Ammann et al., 2000: 683).
A fehérje-kalória-alultápláltság súlyos hatással lehet az egészségre, különösen azokra a gyermekekre, akiket nem megfelelő felnőtt élelmiszerekhez választottak el, ami elakadt növekedéshez, oszteopéniához, súlyos alultápláltsághoz vezetett (Adams és Berridge, 1969; Garn et al., 1969; Widdowson, 1991: 293 ). Az étrendi fehérjebevitel és a csontváz egészségének kapcsolatát az étrend további összetevői, különösen a kalcium, módosíthatják, és további kutatásokra van szükség az ilyen összefüggések vizsgálatához (lásd Massey, 2003: 864s).
Folyadék-, elektrolit- és sav-bázis zavarok a májbetegségben
Fehérje és nátrium bevitel
A fehérjebevitelt csak hiperammonémia, ammónium-biurát-kristályuria vagy klinikailag nyilvánvaló HE jelenlétében szabad korlátozni, vagy terápiás vizsgálatként, ha a finom klinikai tünetek okkult HE-re utalnak. Ez utóbbi esetben a fehérjebevitelt óvatosan kell növelni a beteg egyéni toleranciájának megfelelően, a nem megfelelő táplálkozás elkerülése érdekében. A nitrogén toleranciát a kezdeti fehérje bevitelre adott válasz és a klinikai állapot szekvenciális értékelése alapján becsüljük meg. A nitrogén-intoleranciában szenvedő kutyák mind a fehérje mennyiségének, mind a minőségének étrendi módosítását igénylik, valamint a bélben oldódó toxintermelést célzó kezeléseket (lásd az Akut és Krónikus Hepatikus Encefalopátia részt).
A nátrium bevitelt 100 mg/100 kcal energiaigényre kell korlátozni hipoalbuminémiás kutyáknál és macskáknál, valamint ascites betegeknél. A szárazanyagra számítva 0,1% -nál kevesebb nátriumot tartalmazó étrend kutyák esetében nagyon alacsony nátriumtartalmúnak tekinthető.
EGYSEJTES FEHÉRJE Gombagomba
Kiváló minőségű fehérje
Az étkezési fehérjék 20 aminosav keverékét tartalmazzák, amelyek mind szükségesek a növekedés támogatásához. Bár a legtöbb aminosav a szervezetben előállítható, az étrendnek kilenc esszenciális aminosavat kell biztosítania: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin. Az étkezési fehérje minősége az esszenciális aminosavak tartalmán alapul. A 13. táblázat összehasonlítja a mikoprotein aminosavtartalmát más általánosan fogyasztott fehérjetartalmú ételekkel.
13. táblázat A mikoprotein esszenciális aminosav-tartalma más fehérjét tartalmazó ételekkel összehasonlítva (g aminosav/100 g ehető adag)
Hisztidin | 0,39 | 0,09 | 0,3 | 0,66 | 0,98 | 0,65 | 0,32 | 0,63 |
Izoleucin | 0,57 | 0,20 | 0,68 | 0,87 | 1.77 | 0,91 | 0,53 | 1.07 |
Leucin | 0,95 | 0,32 | 1.1 | 1.53 | 2.97 | 1.67 | 0,93 | 1.59 |
Lizin | 0,91 | 0,26 | 0,90 | 1.6 | 2.4 | 0,92 | 0,30 | 1.76 |
Metionin | 0,23 | 0,08 | 0,39 | 0.5 | 0,49 | 0,32 | 0,22 | 0,58 |
Fenilalanin | 0,54 | 0,16 | 0,66 | 0,76 | 1.91 | 1.3 | 0,68 | 0,85 |
Triptofán | 0,18 | 0,05 | 0,16 | 0,22 | 0,53 | 0,25 | 0,18 | 0,24 |
Treonin | 0,61 | 0,15 | 0.6 | 0,84 | 1.59 | 0,88 | 0,37 | 0,91 |
Valine | 0.6 | 0,22 | 0,76 | 0,94 | 1.82 | 1.08 | 0,59 | 1.06 |
Forrás: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának tápanyag-adatbázisa a standard referenciához, 1998. március 12.
A mikoprotein PER értéke 2,4, BV 84 és D 78. Az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal által megkövetelt legújabb fejlemény szerint a fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav-pontozási (PDCAAS) módszert kell alkalmazni a tápértékjelölés legtöbb céljára. . Ez a módszer figyelembe veszi az élelmiszerfehérje esszenciális aminosav-profilját, emészthetőségét és képességét, hogy az esszenciális aminosavakat az ember által szükséges mennyiségben juttassa el. Összehasonlítja egy élelmiszer esszenciális korrigált esszenciális aminosav-profilját az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet/Egészségügyi Világszervezet 2–5 éves esszenciális aminosavigény-mintázatával. A 2–5 éves mintát azért használják, mert ez a csecsemők kivételével minden korosztály legigényesebb mintája.
A mikoprotein PDCAAS értéke 0,91, a mikoprotein 78% -os emészthetőségi tényezője alapján. A 14. táblázat bemutatja, hogy a mikoprotein hogyan viszonyul más élelmiszerfehérjék PDCAAS-jához.
14. táblázat A kiválasztott ételfehérjék fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav pontszáma (PDCAAS)
Quorn darabok | 1.0 | d |
Kazein | 1.0 | a |
Tojásfehérje | 1.0 | a |
Csirke (könnyű hús: pörkölt) törzs -1 | 1.0 | c |
Törökország (darált: főtt) | 0,97 | c |
Hal (tőkehal: szárazon főtt) törzs -1 | 0,96 | c |
Szójabab fehérje | 0,94 | b |
Marhahús | 0,92 | a |
Mikoprotein | 0,91 | d |
Borsóliszt | 0,69 | a |
Vese bab (konzerv) | 0,68 | a |
Hengerelt zab | 0,57 | a |
Lencse (konzerv) | 0,52 | a |
Földimogyoró étkezés | 0,52 | a |
Teljes kiőrlésű búza | 0,40 | a |
Búza glutén | 0,25 | a |
a: Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet/Egészségügyi Világszervezet közös jelentése (1989).
b: Sarwar és McDonough (1990).
c: Az USA aminosav-adatai alapján számítva. Mezőgazdasági Minisztérium Standard Referencia Adatbázisa, 1998. március 12. (a marhahús = 94% -nak megfelelő emészthetőséget feltételez).
d: Marlow Foods adatok alapján számítva.
Fehérje: Követelmények és szerepe az étrendben
Az étkezési fehérjetartalom az emészthetőséghez és a biológiai értékhez igazított egyéni metabolikus igények tartományának felső határát tartalmazza. A karbantartási igény jól meghatározott kötelező és kevésbé érthető adaptív komponenseket tartalmaz. A növekedés, a terhesség és a szoptatás iránti igény jól érthető, bár a fehérjeszükséglet tényleges modelljei feltételezik az étkezési fehérje-felhasználás alacsony hatékonyságát, és túlbecsülhetik a gyermekek, a terhesek és a szoptató nők táplálkozási rátait. A fenntartó komponens aminosavprofilja rosszul meghatározott, de kevesebb nélkülözhetetlen aminosavat tartalmaz, mint a növekedésé (a szövetfehérje mintázat). Így a fehérje minősége kevésbé fontos az ember számára, mint a növekvő állatok.
Ajánlott kiadványok:
- Molekuláris genetika és anyagcsere
- A ScienceDirectről
- Távoli hozzáférés
- Bevásárlókocsi
- Hirdet
- Kapcsolat és támogatás
- Felhasználási feltételek
- Adatvédelmi irányelvek
A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .
- Nephrolithiasis - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Nephrosclerosis - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Skinfold - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Nátriummérleg - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Pihenő energiaköltségek - áttekintés a ScienceDirect témákról