Fehérjebevitel és elhízás fiatal serdülőknél

SHUMEI XU

Endokrinológiai Osztály, Xuzhou Gyermekkórház, Xuzhou, Jiangsu 221002, P.R. Kína

IGEN XUE

Endokrinológiai Osztály, Xuzhou Gyermekkórház, Xuzhou, Jiangsu 221002, P.R. Kína

Absztrakt

A fehérje bősége és funkcionális sokfélesége az élő rendszerekben elengedhetetlenné teszi gyakorlatilag az összes életfolyamatot. Az étrendi fehérje- és aminosavigényt az életkor, a testméret, a testösszetétel, a fiziológiai állapot és az energiatermelés szintje befolyásolja. Az étkezési fehérje iránti igény a nélkülözhetetlen aminosavakon alapszik, minden körülmények között, meghatározott fiziológiai és kóros körülmények között, valamint az adagolható aminosavak és más nitrogéntartalmú vegyületek szintézisén. Korábbi eredmények kimutatták a fehérjék korai bevitelének hatását a túlsúly kialakulására egészséges gyermekeknél. Jelen áttekintés a fehérjebevitel és az elhízás későbbi kialakulása közötti lehetséges összefüggésre összpontosított. A cél az orvosok, a dietetikusok és a szülők számára is hasznos, hogy megértsék a fiatal serdülők helytelen étkezési szokásainak jövőbeli következményeit, és ösztönözzék az egészséges táplálkozási szokásokat az elhízás elkerülése érdekében.

1. Bemutatkozás

A gyermekkori fehérjebevitel kiemelkedően befolyásolja a növekedést és fejlődést (1). Ez egy alapvető makrotápanyag, amely szükséges a szövetek felépítéséhez és helyreállításához, az immunrendszer védelméhez, a sejtek aktivitásának koordinálásához, katalizátorként szolgál és energiaellátáshoz. Az élelmiszerek hozzáférhetőségét és az abszorpciós képességet befolyásoló tényezők befolyásolják a gyermek fehérjebevitelének mennyiségét és minőségét. Az étkezési fehérje állati forrásai a hús, a tojás, a sajt, a hal és a tejtermékek (2). A fehérje olyan növényi termékekben is megtalálható, mint a diófélék, a magvak, a szemek, a hüvelyesek, a bab és a zöldségek. Az állati fehérje általában abban különbözik a növényi fehérjétől, hogy magasabb a telített zsírtartalma és koleszterint tartalmaz. A növényi fehérje több rostban és szénhidrátban van (3). A tipikusan növényi fehérjében gazdag vegetáriánus étrend olyan egészségügyi előnyökhöz kapcsolódik, mint az alacsonyabb vér koleszterinszint, alacsonyabb a szívbetegségek kockázata, alacsonyabb testtömeg-index (BMI), alacsonyabb általános rákos arány, alacsonyabb vérnyomásszint és alacsonyabb kockázat magas vérnyomás és 2-es típusú cukorbetegség (4).

2. Fehérjetartalom és elhízás

A „korai fehérje hipotézis”, amelyet eredetileg Rolland-Cachera azonosított, azt sugallta, hogy a korai csecsemőkorban a magas fehérjebevitel növeli az elhízás kockázatát (11). A csecsemőkori és a kisgyermekkori fehérjebevitel érdekes lehet, mivel az anyatej-helyettesítő tápanyagok makronutrient-eloszlása az emberi tejhez képest eltérő, és a fehérje stimuláló hatása az inzulinszerű növekedési faktor-1-re (IGF-1) és az inzulin szekréciójára gyakorol hatást (12 Az inzulin és az IGF-1 anabolikus hatással bír, amely serkenti a gyermekek növekedését. A tápszerrel etetett csecsemőknél magasabb koncentráció található az emberi tejjel etetett csecsemőknél. A csecsemőkorban szoptatott gyermekek azonban magasabbak, és később az életükben magasabb az IGF-1 koncentráció (13). Az alacsony IGF-1 koncentráció a későbbi életben a nem fertőző betegségek (NCD) fokozott kockázatával jár együtt, amelyet az IGF-1 elősegít. Aggodalomra ad okot, hogy a magas fehérjebevitel az első életévekben később elhízást okozhat az IGF-1 koncentrációjának megváltoztatásával.

Úgy gondolják, hogy a csecsemőknél a fehérjebevitel gyors növekedése tapasztalható szilárd ételekre való áttéréskor, általában 3-4-szer nagyobb, mint az átlagos csecsemő fiziológiai szükségletei (14). A fehérjeenergia-százalék 7–8% az anyatej-helyettesítő tápszerekben, 20% a teljes zsírtartalmú tehéntejben,

5% a szoptatott csecsemőknél, és 15–20% a tipikus családi étrendnél. Viszont a szoptatott csecsemők rövidebbek, kevesebbek a testsúlyuk és alacsonyabb a BMI, mint a tápszeres táplálású csecsemőknél. Továbbá inverz összefüggést azonosítottak a csecsemőkorban és a késői serdülőkorban mért IGF-1 között. Az elfogyasztott fehérje típusa eltérő hatással lehet az IGF-1-re. Például kimutatták, hogy a tehéntej korai bevitele növeli a jól táplált populációk lineáris növekedését a keringő IGF-1 stimulálásával (15). Az NCD-k kockázati tényezője az élet későbbi szakaszaiban inkább a rossz fehérjebevitelhez, állati fehérje nélküli bevitelhez kapcsolódik, mint az összes fehérje magas beviteléhez. Hörnell és mtsai (10) által végzett szisztematikus szakirodalmi áttekintés célja a különböző bevitel és fehérjeforrások (állati vagy növényi eredetű) egészségkárosító hatásainak felmérése csecsemőkorban és gyermekkorban skandináv környezetben (10) A fenti szisztematikus áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a magas fehérjebevitel csecsemő- és kora gyermekkorban az elhízás fokozott kockázatával jár együtt a későbbi életkorban.

Skinner és mtsai (25) a longitudinális növekedést és az energiafogyasztást vizsgálták 2–8 éves gyermekeknél, és azonosították a gyermekek BMI-jéhez kapcsolódó tényezőket. A súly, magasság és BMI százalékokat a Center for Disease Control (CDC) növekedési táblázatai alapján határoztuk meg. A 3 napos ételrekordokból származó étrendi bevételeket átlagoltuk és elemeztük a Nutritionist IV 3.5-ös verziójával (Axxya Systems LLC, Stafford, TX, USA). Mindegyik gyermeket 15–17 alkalommal értékelték a vizsgálat végéig, és további viselkedési információkat szereztek bizonyos időpontokban. Az étkezési zsír és étkezési fehérje pozitív kapcsolatban állt a BMI-vel, míg az étrendi szénhidrátbevitel negatív összefüggést állapított meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a gyermekkori elhízás multifaktoriális, és elsősorban a BMI befolyásolja. Így a gyermekkori fehérjebevitel mennyisége és minősége befolyásolja a BMI-t és a testzsír-százalékot (BF%) az élet későbbi szakaszában.

3. BMI és elhízás

4. Az elhízás többtényezõs vonatkozásai

Korábbi megállapítások kimutatták, hogy az étrendi bevitel és az ebből adódó elhízott állapotok közötti összefüggés többdimenziós vagy többtényezős. A helytelen étkezési szokások jövőbeni kimeneteleinek lehetséges mechanizmusai közé tartozik a szervek működésének megzavarása, a zsírsejtek számának és/vagy méretének növekedése vagy a zsírszövet működésének megváltozása, valamint a központi idegrendszer diszfunkciója, ami étvágyszabályozási zavarokat eredményez. A tanulmányok többsége azt találta, hogy a magasabb születési súly, különösen a 10 font feletti születési súly, felnőttkorban megnövekedett túlsúlyhoz és elhízáshoz vezetett (21). A magas születési súly okainak egy része az éhínség vagy a terhességi cukorbetegség korai kitettségének tulajdonítható. A cukorbeteg anyák magzatai magas vércukor-koncentrációnak vannak kitéve, ami hiperinsulinémiához és fokozott zsírnövekedéshez, sovány testhez, glikogénkészletekhez és teljes születési súlyhoz vezet.

Másrészről az alultápláltság miatt a túlsúly és az elhízás fokozott kockázata nem eléggé ismert és ellentmondásos. Felvetődött azonban, hogy azok az egyének, akiknek a tápanyag-bevitele életkorukban kevés, a felnőttkorban bőségbe vagy túlzásba kerülnek. Ezenkívül az intrauterin túl táplálkozás a túlsúly és az elhízás nagyobb kockázatával jár, és szerepet játszhat a gyermekkori elhízásban. Günther és mtsai (21) által végzett longitudinális vizsgálat azt értékelte, hogy a csecsemőkorban, a korai gyermekkorban vagy az óvodás korban bekövetkezett fehérjebevitel bizonyos időpontjai vagy periódusai hozzájárulnak-e a BMI-hez 7 éves korban, és hogy az összefüggést különálló fehérjeforrásoknak tulajdonítják-e. (állati, zöldség-, tej-, hús- vagy gabonafehérje). Egy korábbi tanulmány (8) megerősített egy további időszakot (5–6 éves kor), mint a későbbi test elhízáshoz szükséges teljes és állati fehérje bevitel érzékenységi periódusát. Így a gyermekkori fehérjebevitel mennyisége és minősége befolyásolja a BMI-t és a BF% -ot a következő években. Jövőbeni vizsgálatokra van szükség a fehérje bevitel későbbi gyermekkorának és a BMI összehasonlításához, mint a felnőttek elhízásának előrejelzője.

5. Az étrendi bevitel értékelésének fontossága gyermekeknél és fiatal serdülőknél

A gyermekek étrendi bevitelének értékelése kihívást jelent a táplálkozási kutatás szempontjából. A hibás módszertan az eredményértékelések során gyakran korlátozza az étrendi bevitel adatait. Ez az információ azonban elengedhetetlen a túlsúlyos és elhízott gyermekek étrendi ajánlásainak előmozdításához (27). A gyermekek étrendi bevitelének megfelelő mérőeszköz vagy módszer kiválasztása önmagában is kihívást jelent, legyen szó teljes étrend-értékelésről, célzott étrendről vagy a kapcsolódó viselkedésértékelésről. Minden módszer az érdeklődésre számot tartó étrendi jellemzőktől és a vizsgált populáció jellemzőitől függ. Az alanyok súlyállapota és a tanulmány megtervezése fontos tényező az étrend értékelésének megfelelő módszertanának kiválasztásakor (13,21).

A gyermekeken és serdülőkön végzett étrendi tanulmányok pozitív összefüggést állapítottak meg az aluljelentések és a fokozott testzsír között. Összességében a nagyszabású felmérések jelentései azt mutatják, hogy az energiafogyasztás az idő múlásával csökken a súlygyarapodás ellenére, ami arra utal, hogy az energiafelhasználás csökkent és/vagy az étrendi bevitel mérése hibás (28). Egy keresztmetszeti vizsgálat azt vizsgálta, hogy a 4–18 év közötti gyermekeknél mennyire nem jelentik be az energiafogyasztást (29). A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a célcsoport szintén kritikus elem az étrendi beviteli módszer kiválasztásakor.

I. táblázat.

Az étrendi értékelési módszerek előnyei és hátrányai.

Az étrend értékeléseMódszerElőnyök és hátrányok

Ételrekord	Felszabadítja a résztvevőket a memóriára való hagyatkozástól	Terhet ró a résztvevőkre
Tartalmaz egy meghatározott időszakot	Kihívást javasol a résztvevőknek, hogy rögzítsék az otthon nem fogyasztott ételeket
Lehetővé teszi a nyomozók csoportos kiképzését	Egyes esetekben megváltoztatja a résztvevők étkezési szokásait
Abszolút és relatív bevételt kínál	Megköveteli a résztvevőktől az írástudási és számolási készségeket
Magas költséget javasol
Kihívást jelent a nagy tanulmányok megvalósíthatóságára
Terhet javasol a résztvevőkre a szükséges többszörös nyilvántartás miatt
24 órás felidézés	Felszabadítja a résztvevőket az írástudási vagy számolási készségek megkövetelésétől	Megköveteli a résztvevőktől, hogy az emlékezés során támaszkodjanak a memóriára
Lehetővé teszi a résztvevők étkezési szokásainak megváltoztatását	Kihívást javasol az élelmiszer mennyiségének becslésére
Alacsony terhet jelent a résztvevők számára	Megköveteli a nyomozók képzését
Gyors értékelést nyújt	Magas költséget javasol
Tartalmaz egy meghatározott időszakot	Kihívást jelent a nagy tanulmányok megvalósíthatóságára
Automatizált adatbevitelt kínál	Terhet javasol a résztvevőkre a szükséges többszörös nyilvántartás miatt
Élelmiszer-gyakorisági kérdőív (FFQ)	Lehetővé teszi a résztvevők étkezési szokásainak megváltoztatását	Megköveteli a résztvevőktől, hogy az emlékezés során támaszkodjanak a memóriára
Alacsony terhet jelent a résztvevők számára	Megköveteli a résztvevőktől az írástudási és számolási készségeket
Felszabadítja a nyomozók képzését	Kihívást javasol az élelmiszer mennyiségének becslésére
Többféle formátumban engedélyezi az adminisztrációt	Megkerüli az ételleírásokat
Gyors és olcsó értékelést kínál	Megkerüli az étkezési szokások értékelését
Automatikus adatbevitelt tesz lehetővé	Korlátozza az adatokat, ha az FFQ tápanyag-specifikus
Lehetővé teszi a nagy tanulmányok elvégzését
Felajánlja a teljes étrend és a kiválasztott tápanyagok értékelését
Felajánlja a jelenlegi vagy korábbi étrend értékelését
Lehetővé teszi a résztvevők csoportokba sorolását a bevitel alapján
Célzott étrend és/vagy viselkedés értékelése	Lehetővé teszi a résztvevők étkezési szokásainak megváltoztatását	Megköveteli a résztvevőktől, hogy az emlékezés során támaszkodjanak a memóriára
Alacsony terhet jelent a résztvevők számára	Megköveteli a résztvevőktől az írástudási és számolási készségeket
Lehetővé teszi a nagy tanulmányok elvégzését	Az értékelés kidolgozása előtt kutatást igényel
Egyszerű és olcsó értékelést kínál	Kihívja az érvényességet
Automatikus adatbevitelt tesz lehetővé	Megkerüli a tápanyagbevitel gyűjtését
Lehetővé teszi a trendek nyomon követését	Korlátozza az élelmiszer-bevitelre vonatkozó információkat
Lehetővé teszi a viselkedést és a környezetvédelmet
értékelendő információk

6. Testösszetétel értékelése gyermekeknél és fiatal serdülőknél

A BMI-t a klinikai gyakorlatban általában használják az adipozitási állapot (normális, túlsúlyos és elhízott) ábrázolására (30). A súly és magasság alapján megfogalmazott BMI olcsó és kényelmes mutató a testzsírtömeg számára a legtöbb gyermek számára, és megmutatja a gyermek BMI relatív helyzetét azonos nemű és korú gyermekek körében. A gyermekek BMI-jét gyakran százalékos rangsorként és az azt követő súlyállapot-kategóriaként jelentik. A BMI-t a CDC BMI-for-age nem-specifikus növekedési táblázatai ábrázolják, és arra használják, hogy felmérjék a ≥2 éves gyermekek méretét és növekedési mintázatát az Egyesült Államokban (31).

A BMI és az adipozitás közötti összefüggést széles körű olasz gyermekekkel végzett tanulmány bizonyította (32). Bár erős pozitív kapcsolatot találtak a BMI és a teljes testzsír között, a BMI a különböző korcsoportokhoz képest téves lehet, és az eredményeket óvatosan kell értékelni. Kimutatták, hogy az összes testzsír az életkor előrehaladtával nő, míg a testzsír százalékos aránya az életkor előrehaladtával csökken. A gyermekkori BMI és a felnőttek adipozitása közötti összefüggést egyes tanulmányokban alátámasztották, más vizsgálatokban azonban cáfolták (33 Egy nagyméretű longitudinális vizsgálat célja a BMI gyermekkori szintjének és a tricepsz bőrhajlati vastagságának pontosságának összehasonlítása volt a felnőttek adipozitásának előrejelzésében. A tanulmány megállapította, hogy a gyermekkori BMI-for-age szignifikánsan összefügg a felnőttek BMI-szintjével. Ez az összefüggés erősebb volt a lányok és az idősebb gyermekek (9–17 évesek) között. A felnőttkori elhízás és a túlzott testzsírtömeg folyamatosan nőtt a gyermekkori BMI-kor növekedésével, még a kisgyermekek körében is.

7. Következtetések

Összefoglalva, a fenti idézetekből világosan kitűnik, hogy a táplálkozási lehetőségek megfelelő ismeretére van szükség ahhoz, hogy a fiatal serdülők jövőjét megvédhessük az elhízás következményeitől.