Gyomorfekély

A gyomorfekély a nyálkahártya nyálkahártyájának megszakadása, és számos tényező befolyásolja a gyomor nyálkahártya-gátját, például gyógyszerek, köztük NSAID-k, dohányzás, sósav, pepszin és H. pylori, amely fekélyt eredményez [91].

Kapcsolódó kifejezések:

Nem szteroid gyulladásgátló szer
Fekély
Neoplazma
Gyomorhurut
Gyomorfekély
Nyombélfekély

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Gyomorfekély

Aric Josun Hui,. Francis Ka-leung Chan, a Gasztroenterológiai Enciklopédia, 2004

A gyomorfekély diagnózisa

Klinikai szolgáltatások

A gyomorfekély betegségét krónikus relapszus és remitáló epigasztrikus fájdalom jellemzi, amely tompa jellegű. A fekélyek legalább 10% -a klinikailag csendes, különösen idős betegeknél és NSAID-k/aszpirin alkalmazásakor. Sok beteg leírja a felső hasi fájdalom nem specifikus típusát, nincs határozott kapcsolata az étellel. Az epigasztrikus fájdalom differenciáldiagnosztikája gyomor-nyelőcső refluxot, gyomor- vagy hasnyálmirigy-daganatot, mesenterialis ischaemiát (hasi angina) vagy hasnyálmirigy- vagy epebetegséget tartalmaz. A fájdalom más területekről is sugározhat (szív ischaemia vagy aorta aneurysma/disszekció). A gyomor fekélye másodlagos lehet más szisztémás betegségektől. A gyomorfekély egyéb megjelenése a fekély szövődményeinek kialakulása, például vérzés, perforáció vagy gyomornyílás elzáródása. A páciens vizsgálata nem specifikus érzékenységet mutathat ki, de gyakran a has normális tapintású.

Diagnózis

Az endoszkópia jelenleg a gyomorfekély diagnózisának megválasztása. Bár korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a tapasztalt radiológusok által végzett kettős kontrasztú vizsgálatok ugyanolyan pontossággal rendelkeznek a gyomorfekély diagnosztizálásában, az endoszkópia lehetővé teszi a felismert elváltozások biopsziáját vagy citológiai ecsetelését. Ez azért fontos, mert a fekélyes karcinómákat nem lehet megbízhatóan megkülönböztetni a jóindulatú fekélyektől radiográfiailag vagy endoszkóposan. A biopsziák nem mindig zárják ki a rosszindulatú daganatot; Az eredetileg jóindulatúnak jelölt fekélyek 4% -a végül ismételt vizsgálatok során rosszindulatúnak bizonyul. Ezért a gyomorfekélyben szenvedő betegek számára a fekély gyógyulásának megerősítésére ajánlott az endoszkópia.

A gyomorfekély szövődményei

Vérzés

A fekélyes vérzés a gyomorfekély leggyakoribb szövődménye, és gyakoribb az időseknél, valamint a vérlemezke-gátló szereket vagy antikoagulánsokat szedőknél. Enyhe esetekben csak vashiány vagy vérszegénység állhat fenn, súlyosabb esetben pedig őrölt kávé hányás, melena, hematemesis, friss rektális vérzés és hemodinamikai kompromisszum.

Perforáció

A fekélyperforáció gyakorisága növekszik az idős populációban, valószínűleg az NSAID-ok növekedésének köszönhető. A mellkas röntgenfelvételeken szabad gáz jelenhet meg a membrán alatt, de hangsúlyozni kell, hogy a szabad gáz hiánya nem zárja ki a perforációt. A fekély behatolhat a szomszédos szervekbe, vagy spontán lezáródhat, ami nem okozhat peritoneális irritáció jeleit.

A gyomor kimenetének elzáródása

A gasztroduodenális csomópont közelében fekvő fekélyek gyomorüreg-elzáródáshoz vezethetnek, akár helyi gyulladás és duzzanat kiváltásával, akár hegesedés okozta mechanikus elzáródással. A gyomornyílás elzáródása súlycsökkenést, rossz étvágyat, hasi fájdalmat és hányást okozhat. Súlyos elzáródás esetén a betegeknek lövedék hányása lehet, és nem tolerálják az orális bevitelt.

EMÉSZÉS ÉS ABSZORPCIÓ

Protonpumpa és gyomorfekély kezelése

A gyomorfekély kialakulását a gyomorsav túltermelése okozhatja. A múltban az volt a gyakorlat, hogy a gyomorfekélyeket az étrend megváltoztatásával kezelték; a farmakológiai megközelítés azonban sokkal hatékonyabb, azaz az omeprazol, a cimetidin és más gyógyszerek alkalmazása (Garner et al., 1996). Omeprazol egy heterociklusos vegyület, amely szorosan kötődik a H, K-ATPázhoz, gátolja annak aktivitását és megakadályozza a sejt gyomorsav-kiválasztását. Ennek a gyógyszernek az alkalmazása a fekélyek gyógyulását és a fájdalom eltűnését eredményezi emberi betegeknél. A 2.28. Ábrán bemutatott kísérlet élesebb fókuszba helyezi a H, K-ATPáz szerepét a gyomorsav szekréciójában.

2.28. ÁBRA. Gyomorsavtermelés csak gasztrin injekció (- ● -) és gasztrin, majd ezt követő omeprazol injekció (○) után. A gasztrint a kutyák két csoportjába injektáltuk a 0 perccel jelölt időpontban; a gyomorsav kibocsátásának sebességét a következő időközönként mértük. A gyomorsavtermelés az injekció beadásától számított 1 órán belül maximálisnak tűnt. Az első csoport kontrollként szolgált, és nem kapott omeprazolt. A második csoport omeprazolt kapott 90 perc múlva. A gyomorsavtermelés a kontrollcsoport fennsíkján folytatódott, de a gyógyszerrel kezelt állatoknál azonnal leállt.

A gyomorfekélyek minden említésénél meg kell említeni azt a tényt, hogy a gyomor Helicobacter pylori baktérium általi kolonizációja számos fekélyhez hozzájárul. Ez a szervezet a gyomornyálkahártyát borító nyákréteg alatt él. Ezért a gyomorfekélyeket gyakran omeprazollal és egy antibiotikummal történő egyidejű kezeléssel kezelik és gyógyítják (Harris és Misiewicz, 1996).

Helicobacter Pylori által közvetített karcinogenezis

Matthew G. Varga, Meira Epplein, az Encyclopedia of Cancer (harmadik kiadás), 2019

Peptikus fekélybetegség

A gyomor- és nyombélfekélyek olyan nyálkahártya-hibák, amelyek behatolnak az muscularis nyálkahártyájába, és általában azokon a területeken jelentkeznek, ahol a nyálkahártya-gyulladás a legsúlyosabb. A peptikus fekélybetegség krónikus, kiújuló betegség, amely jelentős morbiditást és halálozást okoz a fájdalom, a vérzés és a gyomornyálkahártya perforációja miatt. Az összes gyomorfekély közel 70% -a és a nyombélfekély 95% -a a H. pylori fertőzésnek tulajdonítható. A H. pylori felszámolása azonban lehetővé teszi a legtöbb peptikus fekély gyógyulását és megakadályozza a további visszaesést.

Mechanikusan a gyomorfekély a H. pylori és a gyomor hámjának hosszan tartó, intim érintkezéséből származik. Ez a kölcsönhatás folyamatos gyulladáshoz vezet a gyomor antrumában, ezáltal folytatva a nyálkahártya lebontását, az eróziós gyomorhurutot és végül a gyomorfekélyt. Ezzel ellentétben a mechanizmus, amellyel a H. pylori elősegíti a nyombélfekély kialakulását, nem teljesen ismert. A vezető hipotézis az, hogy a H. pylori által kiváltott magas gyomorsavszekréció az antrumban végül a duodenum bél típusú szövetének gyomorszövetpel való helyettesítéséhez vezethet. Ezt követően a H. pylori ezután kolonizálhatja a gyomor metaplázia területeit, és az emelkedett savszinttel együtt végső soron elősegítheti a fekélyképződést ezen a nyelven.

A Flavone Baicalein és alkalmazása gyomor-bélrendszeri betegségekben

4.2 Gyomorfekély

Perforáció

David B. Lautz, Glen W. Barrisford, a Gasztroenterológiai Enciklopédia, 2004

Perforált gyomorfekély

A gyomorfekély gyakran heveny epigasztrikus fájdalommal jár, amely a hátba sugárzik, és amelyet az étel elfogyasztása súlyosbít. A gyakori kockázati tényezők közé tartozik a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a cigarettázás és a kemoterápiás szerek (5-fluorouracil, ciszplatin, doxorubicin vagy mitomicin C) alkalmazása. A gyomorfekély évente körülbelül 100 000 új esetben jelentkezik, és leggyakrabban férfiaknál és időseknél fordul elő. A gyomorfekély szövődményei évente több ezer halálesetet és 10% -os gyomor rosszindulatú daganatot eredményeznek. A savas szekréció normális vagy csökkent szintje figyelhető meg a gyomornyálkahártya gátjának lebomlásával. A fekély leggyakoribb a gyomor kisebb görbülete mentén, az antral és a fundus nyálkahártyájának találkozásánál. A fekélyek 70% -a az incisura angularis fölött fordul elő, 20% pedig disztális. A gyomorfekélyeket öt kategóriába sorolják, amelyeket a hely és a szekréció állapota határoz meg.

A gyomorfekély értékelésének arany standardja az endoszkópia. A kezelési lehetőségek közé tartozik az orvosi, az endoszkópos és a műtéti kezelés. A kezdeti orvosi kezelés magában foglalja a Helicobacter pylori (a gyomorfekély 85–90% -ában izolált) antimikrobiális szereket és az antiszekretoros gyógyszereket. Általában 12–24 hetes próbát végeznek. Az endoszkópos diatermia vagy vazokonstriktív injekció kezelheti vagy időzítheti az aktív vérzést. A műtéti kezelést azonban nem gyógyuló/visszatérő fekélyek, feltételezett malignitás, obstrukció, vérzés (leggyakoribb) és perforáció bonyolítja.

Számos műtéti kezelési lehetőség létezik. A tipikus kezelés magában foglalja az elváltozás kivágását, vagotomiát és vízelvezetési eljárást. Az elváltozást lehetőség szerint fel kell metszeni. Csonkás vagy proximális gyomor (erősen szelektív) vagotomiát végeznek a savszekréció korlátozására. A csonka vagotomia a rekeszizom szintjén történik, amikor a vagális idegrostok belépnek a hasba. A savszekréció nagyobb mértékű csökkenésével és alacsonyabb kiújulási gyakorisággal társul a proximális gyomor vagotomiához képest. A gyomorelvezetési mechanizmus és a vagálisan szállított zsigerek azonban denerváltak és károsodnak. Tehát a gyomorelvezetési eljárás kötelező csonka vagotómiával. A proximális gyomor vagotomia esetén azonban megmaradnak az antrális idegrostok (és a gyomorelvezetés). Sajnos ez a nagyobb visszatérési arány és a nagyobb savszekréció rovására megy.

A vízelvezetési eljárások közé tartozik a piloroplasztika és az antrectomia. Számos különböző típusú piloroplasztikai eljárást hajtanak végre a vízelvezetés javítása érdekében. Mindazonáltal a pylorusnál vízszintesen zárt hosszanti bemetszést alkalmaznak. Az antrectomia a disztális gyomor reszekciója és a pylorus eltávolítása. A hiba kijavítható gasztroduodenosztómiával (Billroth I) vagy gasztrojejunosztómiával (Billroth II). A bonyolult proximális gyomorfekély részösszeg gasztrektómiát igényelhet, míg a széles körben elterjedt gyomorbetegség csaknem teljes gasztrektómiát vagy gyomor devascularisációt igényelhet. Ez utóbbi eljárások gyakran nagyon magas morbiditással és mortalitással társulnak, és ritkábban alkalmazott technikákat képviselnek. A gyomorelvezetési eljárásokat vagy a gyomor reszekcióját követően posztgastrectomia szindrómák alakulhatnak ki. A korai és késői dömping, az afferens és vak hurokelzáródás, az alkalikus reflux, a gyomor atóniája és a táplálkozási zavarok mind a gyomorműtét jól leírt szövődményei.

A GI traktus érrendszeri rendellenességei

PATOLÓGIAI JELLEMZŐK

A gyomorfekély a gyomor nyálkahártyájának teljes vastagságú veszteségéből áll. A gyomoreróziókat ezzel szemben a nyálkahártya részleges elvesztése jellemzi, a muscularis mucosae megőrzésével. A durva vizsgálat során az eróziók a nyálkahártya kicsi, fokális, eritemás területeiként jelennek meg. A gyomorfekélyek élesen körülhatároltak, általában kör alakú mélyedések a luminális felületen. Az akut fekélyeken alvadt vérrel borított eritemás alap lehet. A krónikus fekélyek jellegzetes durva megjelenéssel rendelkeznek az alapszövet hegesedése miatt, ami sugárzó cicatricialis redők kialakulását eredményezi a fekélyt körülvevő nyálkahártyában. Szövettanilag az eróziók a felszíni nyálkahártya elvesztését, a kevés fibrinopurulens váladékot és a környező hám reaktív változásait mutatják (mucinvesztés, nukleáris hiperkromázia és megnövekedett mitotikus aktivitás). Az akut fekélyek nekrózist, granulációs szövetet és vérzést mutatnak. A krónikus fekélyek granulációs szövetbázissal rendelkeznek, mögöttes fibrózissal, amely gyakran megzavarja az muscularis propriát.

Rendszerek toxikológiai patológiája

Fekély és gyulladás

A gyomorfekély és az ezzel járó gyulladás és nyákvesztés a stresszre adott válasz (nem kapcsolódik a vegyület beadásához) és különféle mukolitikus szerek (56.18. Ábra). Az aktív fekélyek közé tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentő vegyületek, az alkohol, a taurokolát (epesavak), a nitrilek, a tiolok és az aminok (56.15. Táblázat). Ezen közvetlen gyomor-bél irritáló hatások mellett, amelyek befolyásolják a gyomrot, antimitotikus és daganatellenes szerek (például kolchicin és 5-fluorouracil) fekélyképződést okoznak a gyomor-bél traktus különböző részein. A fekély mechanizmusait az 5. szakasz részletesen tárgyalja .

56.18. ÁBRA. A gyomornyálkahártya (epesók) korai sérülése, amely megzavarja a nyálkás takarót. A foveolaris régió koagulatív nekrózisa (nyíl-bar) a fekély kialakulása előtt következik be. A nekrotikus zónák mélyen benyúlhatnak a fundus nyálkahártyájába. Bar = 100 μm.

Ábra a Toxikológiai patológia kézikönyvéből, 2. kiadás. W. M. Haschek, C. G. Rousseaux és M. A. Wallig, szerk. (2002) Academic Press, 16. ábra, p. 165, engedéllyel.

Savas peptikus betegség

Definíciók

A gyomor- és nyombélfekély általában a gyulladt nyálkahártya területén jelentkezik. Ezt a gyulladást, amelyet gastritisnek, duodenitisnek vagy bulbitisnek neveznek, az endoszkópia során néha fel lehet ismerni ödéma, kipirosodás és a nyálkahártya duzzanata jeleivel, de az endoszkópos biopsziás minták mikroszkópos értékelésére van szükség a nyálkahártya-gyulladás végleges diagnosztizálásához.

A gyomorhurutot endoszkópos és szövettani szempontok szerint osztályozzák, az aktív gasztritiszben a granulociták dominálnak, a krónikus gyomorhurutban pedig a mononukleáris sejtek. A gyomorhurutot az érintett gyomor szegmense szerint is osztályozzák: antral-domináns gastritis, corpus-domináns gastritis vagy pangastritis. Végül, a nyálkahártya károsodásának premalignus stádiumainak hiánya vagy jelenléte hosszú ideig tartó gyulladás következtében meghatározza a nonatrophiás és az atrophiás gastritis kategóriáit. Az endoszkópos leletek általában nem specifikusak, kivéve, ha a gyomornyálkahártyának vagy tipikus miniatűr macskaköves megjelenése van, noduláris gyomorhurutnak nevezzük (elváltozás különösen a Helicobacter pylori által kolonizált gyermekeknél található meg), vagy durván megnagyobbodott redőkben rákos megbetegedés nélkül, hipertrófiás gastritisnek.

Emésztőrendszeri traktus

Fekély és gyulladás

A gyomorfekély, az ezzel járó gyulladással és nyálkahártya-vesztéssel nemcsak a toxikus anyagoknak való kitettségre, hanem a stresszre is válasz, valamint különféle mukolitikus szerek, amelyek önmagukban nem feltétlenül mérgezőek. Az aktív fekélyek közé tartoznak az NSAID-k, az etanol, a taurocholate (epesavak), az alifás nitrilek, bizonyos tiolok és aminok (8.5. Táblázat). Ezen közvetlen hatású vegyületek mellett antimitotikus és daganatellenes szerek (pl. Kolchicin és 5′-fluorouracil), amelyek gátolják a mitózist, és ezáltal zavarják az öregedő, elnyúló felületi hámsejtek pótlását, nemcsak a gyomorban, hanem a gyomorban is fekélyt okoznak. a GI traktus többi része is.

Laparoszkópos Nissen Fundoplication

Stephen R.T. Evans MD, Elizabeth A. David MD, Sebészeti buktatók, 2009

Gyomorfekély

A posztoperatív vérzés oka a gyomorfekély. Az ilyen fekélyek etiológiája elméletileg magában foglalja a gyomor külső falának és/vagy teljes vastagságú varratoknak a traumáját, majd a varrat erózióját és fekélyesedését, vagy a nasogastricus vagy a bougie traumáját intraoperatív módon. 27, 28 Pianka és munkatársai 27 egy Nissen-burkoló fekélyből származó akut felső gasztrointesztinális vérzéses esetről számoltak be, amely szerintük a fundus devaszkularizált szegmenseiből eredhet, ami a rövid gyomoredények felosztása, a műtéti boncolás és a gyomor duzzanata miatt következik be. Cueto-Garcia és társai 28 beszámoltak a posztoperatív gyomor Nissen-pakolás fekély esetéről is, amelyben két sebészeti klipet találtak a fekély alsó részén. Arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid gyomoredények szétválásától és a retroesophagealis térben végzett boncolási technikától való devaskularizáció hozzájárulhat a posztoperatív fekély kialakulásához. Az egyidejű peptikus fekélybetegséget, még akkor is, ha megfelelő vagotomiát végeztek, orvosilag kell kezelni a műtét után protonpumpa-gátlókkal a túlsavasság és a hiperszekréció megelőzése érdekében, ami szintén hozzájárulhat a posztoperatív Nissen-pakolás fekélyéhez. 28.

A nyílt Nissen-szakirodalomban legalább 15 esetről számoltak be az aortoenterikus fisztulákról, amelyek a Nissen-pakolás az aortába erodálódásának pontján fordulnak elő. A jelentett esetek a gyomorfekély elsődleges eróziójára utalnak, de fel kell vetni a kérdést, hogy az eredeti műtét idején az aorta sérülése vagy részleges aortafal szakadása hajlamos-e erre a katasztrofális szövődményre. A gyomor vérellátásának és a nyálkahártya gátjának károsodása, amely a műtét traumája következtében következik be, valamint az új anatómiai közelség, amely az LNF után létrejön a gyomor fal és az aorta között, hozzájárulhat a sipoly kialakulásához. 29 A gyomorfekély nem az egyetlen jelentett szervezet, amely az aortába erodálódik, és életveszélyes vérzést okoz. McKenzie és munkatársai 30 egyetlen, a fundoplikációnál elhelyezett polipropilén varrathoz szorosan kapcsolódó adventitialis aorta granuloma esetéről számoltak be. A szerzők fonott varratok használatát javasolták mind fundoplikációhoz, mind crural varratokhoz, hogy megakadályozzák a granulomák kialakulását és az aortába történő eróziót. 30