Hasi fájdalom szindróma

Keressen egy ACG tag gasztroenterológust, akinek speciális érdeke a májbetegség.

Áttekintés

Rendszerint nincsenek tudatában a hasi szervek semmilyen tevékenységének, vagy bármilyen olyan kényelmetlenségnek, amelyet olyan tevékenységek okoznak, mint étkezés, az étel mozgása a belekben vagy a bélmozgás. Az idegek folyamatosan figyelemmel kísérik a test tevékenységeit, és amikor ezek az üzenetek átkerülnek az agyba, és kellemetlen érzésként jutnak eszünkbe, fájdalmat vagy kellemetlenséget érezhetünk.

A fájdalom mindig rendellenes, de nem biztos, hogy vészhelyzet. Enyhe fájdalmat vagy krónikus fájdalmat, amely nem jár veszélyjelekkel („vörös zászlókkal”), akkor beszélje meg kezelőorvosával, amikor ez megfelelő. A vörös zászlókkal járó súlyos fájdalmat vagy fájdalmat orvosával kell megbeszélni; azt szeretné, ha ellátogatna az irodába vagy akár a sürgősségi osztályra, az Ön konkrét panaszaitól függően. Vörös zászlók, amelyeknek az orvosával folytatott megbeszélést ösztönözniük kell, többek között láz, hasmenés, tartós székrekedés, vér a székletben, tartós hányinger vagy hányás, vér hányása, súlyos érzékenység a sárgaság (a bőr sárgás elszíneződése) vagy a has duzzanata.

A legtöbb hasi fájdalommal szenvedő beteg diagnosztizálható és sikeresen kezelhető. Keresse fel orvosát és a megfelelő szakembereket, ha tartós vagy súlyos hasi fájdalmai vannak.

Okoz

A fájdalom a has vagy a hasfal bármelyik szerkezetéből származhat. Ezenkívül a mellkasból, a hátból vagy a medencéből származó fájdalomüzenetek néha felfoghatók úgy, hogy a hasból származnak. Például a szívrohamban vagy tüdőgyulladásban szenvedő betegek időnként felső hasi fájdalmakra panaszkodnak, nem pedig mellkasi fájdalmakra. A fájdalomnak számos lehetséges oka lehet. A táblázat bemutatja a fájdalom néhány leggyakoribb okát:

Nem hasi okok:

Tüdőgyulladás (tüdőfertőzés)
Miokardiális infarktus (szívroham)
Pleuritis (a tüdő körüli bélés irritációja)
Tüdőembólia (vérrögök a tüdőben)

Hasi vagy mellkasi fájdalom:

Zsindely (herpes zoster fertőzés)
Costochondritis (a borda porcainak gyulladása)
Sérülés (tompa trauma, izomhúzások)
Idegirritáció (neuropathia)
Sérv (szerkezetek kiemelkedései a hasfalon keresztül)
Hegek

A has felső részének gyulladásos állapotai:

Fekélybetegség (nyombélfekély, gyomorfekély)
Nyelőcsőgyulladás (gastrooesophagealis reflux betegség)
Gasztritisz (a gyomor nyálkahártyájának irritációja)
Hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás)
Kolecisztitisz (epehólyag-gyulladás)
Choledocholithiasis (epekövek áthaladása az epevezetéken)
Hepatitis (májfertőzés vagy gyulladás)
Colitis (vastagbélfertőzés vagy gyulladás)

A has funkcionális problémái:

Nem fekélyes diszpepszia (étkezés utáni kényelmetlenség, nem fekélyek miatt)
Sphincter Oddi diszfunkció (problémák az epevezeték szelepével)
Funkcionális hasi fájdalom (egyértelmű ok nélküli fájdalom)
Irritált bél szindróma (bélmozgással járó fájdalom)

A felső hasrák:

Hepatoma (májrák)
Cholangiocarcinoma (epevezeték vagy epehólyag rák)
Hasnyálmirigyrák
Gyomorrák
Limfóma (az immunsejtek rákja)

Érrendszeri problémák:

Mesenterialis érelégtelenség (elzáródott artériák vagy vénák)
Hasi aorta aneurizma (a fő artéria duzzanata a hasban)

Gyulladásos állapotok a has és a has alsó részén:

Enteritis (vékonybél fertőzések, Crohn-betegség)
Colitis (vastagbélfertőzés vagy gyulladás)
Diverticulitis (a vastagbélben kialakuló tasakok gyulladása)
Vakbélgyulladás

Bélelzáródás:

Adhéziók (műtét vagy gyulladás után kialakuló hegek a hasban)
Tumor
Gyulladás
Vastagbél rák

Húgyúti problémák:

Vesekövek
Húgyúti fertőzések (vese, hólyag)
A vese vagy a hólyag daganata

Kismedencei problémák nőknél:

Petefészek-ciszták vagy rák
A csövek fertőzése (szalpingitis)
Méhen kívüli terhesség
A méh fibroidos daganatai (méh)
A méh vagy a méhnyak rosszindulatú daganatai
Endometriosis
Tapadások (hegek)

Szűrés és diagnózis

A páciens előzményei nyújtják a leghasznosabb információt, amelyet az orvos használ a hasi fájdalom okának meghatározásához. A fájdalom jellemzői (éles, tompa, görcsös, égő, csavarodó, szakító, behatoló), helye és az étkezéshez vagy a székletürítéshez való viszony fontos nyom. További hasznos tényezők a fájdalom mintája, időtartama, a test más területeire történő sugárzás (terjedés), valamint más tünetekkel, például sárgasággal (sárga bőr), émelygéssel, hányással, vérzéssel, hasmenéssel vagy székrekedéssel való összefüggés.

A fizikai vizsgálat eredményei szintén hasznosak. A legfontosabb megállapítások közé tartoznak a gyengédség területei, a bélhangok jelenléte vagy hiánya vagy a hasi duzzanat, tömegek, szervi megnagyobbodás és a székletben lévő vér bizonyítéka.

Az anamnézis és a fizikai vizsgálat alapján az orvosnak világos elképzelése lehet a fájdalom okáról, vagy nem. Néha diagnózist állítanak fel, és a kezelést meg lehet kezdeni. Más esetekben diagnosztikai teszteket alkalmaznak egy adott diagnózis megerősítésére vagy kizárására. Számos teszt rendelhető ezekre a célokra. A gyakran használt vizsgálatok magukban foglalják a vér-, vizelet- és székletminták elemzését, a hasi röntgensugarakat és az endoszkópiát.

Vérvétel

A vérvizsgálatok magukban foglalják a teljes vérképet (a fertőzésekkel küzdő fehérvérsejtek, az oxigént szállító és a vérszegénységben csökkent vörösvértestek és a véralvadást elősegítő vérlemezkék számának elemzése), kémiai vizsgálatokat (máj- és vesetesztek, szintek és felszabaduló enzimek, ha olyan szervek sérülnek meg, mint a máj vagy a hasnyálmirigy), valamint szerológiai tesztek, amelyek mérik a különféle fertőzések antitestszintjét. A vizeletvizsgálatok magukban foglalják a vizeletvizsgálatot (a vizelet jellemzőinek és vegyi anyagainak mérését, valamint a vizelet egy cseppjének mikroszkópos vizsgálatát) és vizelettenyésztést bakteriális fertőzés ellen. A székletben elemezhető vér és genny (gyulladás, fertőzés vagy daganat markerei), zsír (az emésztés és az élelmiszer felszívódásának romlása) és csírák jelenléte.

Röntgen- és képalkotó tesztek

Számos különféle röntgen- és képalkotó vizsgálatot használnak a test belsejének képeinek elkészítéséhez. Ide tartoznak a bárium-vizsgálatok, amelyek során a bárium-szulfátot (a röntgensugarakon megjelenő anyagot) lenyelik (báriumfecske, felső gyomor-bélrendszeri sorozat, vékonybél utólagos vizsgálata), vagy csővel injektálják a vékonybélbe (enteroclysis) vagy vastagbél (bárium beöntés). A számítógépes tomográfia (CT vizsgálat) egy nagyon kifinomult technika a test keresztmetszeti röntgenképeinek számítógéppel történő rekonstruálására. A mágneses rezonancia képalkotás hasonló technika, amelyben rádióhullámokat és mágneseket használnak a belső szervek képeinek elkészítésére. A szonográfia nagyfrekvenciás hanghullámokat használ a test bepillantására és a belső struktúrák vizualizálására. A nukleáris orvoslás izotópokat használ a testrészek azonosítására és működésük vizsgálatára.

Endoszkópia

Az endoszkópia speciális műszerek használatával vizsgálja meg az emésztőrendszer üreges szerveit. A felső gyomor-bélrendszeri endoszkópia rugalmas csövet használ, amelynek hegyében televíziós kamera és világító rendszer van a nyelőcső, a gyomor és a duodenum (a bélnek a gyomor feletti része) vizsgálatához. A polipok eltávolítására vagy a mikroszkóp alatt megtekinthető biopsziás minták előállítására speciális eszközöket lehet átengedni a csövön. A hosszabb csövek jól eljuthatnak a vékonybélbe, és hasonló csövek vezethetnek be a végbélen keresztül a vastagbél megtekintésére (kolonoszkópia). Speciális endoszkópokat terveztek az epevezetékek és a hasnyálmirigy-csatorna megtekintésére, valamint szonogramok készítésére a bél belsejéből ERCP (Endoszkópos Retrográd Cholangiopancreatography), illetve EUS (Endoszkópos Ultrahang). Egy másik diagnosztikai teszt a kapszula endoszkópiája, amelynek során egy apró kamerát, műsorszóró állomást és antennát tartalmazó kapszula képeket küld egy speciális övre, amelyet a has körül viselnek. A képeket a vékonybélből lehet beszerezni, amikor a készüléket a bélen keresztül hajtják.

Míg ezeknek a teszteknek a hátterében álló technológia lenyűgöző, a betegek többségénél a hasi fájdalom oka kiváltható anamnézis, fizikális vizsgálat és néhány egyszerű teszt segítségével. Minden betegnek nincs szüksége teljes diagnosztikai vizsgálatokra.

Kezelés

A diagnózis felállítása után a kezelés folytatható ebben az állapotban. Néha gyógyszereket használnak a gyulladás csökkentésére vagy egy szerv működésének befolyásolására, ezáltal enyhítik a fájdalmat. Például a fekélyeket olyan gyógyszerek szedésével lehet kezelni, amelyek csökkentik a gyomorsav szekrécióját. A fekély gyógyulásával a fájdalom csökken. Néha szükség van egy műveletre a probléma kijavításához. Például a kolecisztitisz (epehólyag-gyulladás) miatti fájdalmat általában az epehólyag eltávolításával kezelik (kolecisztektómia).

Esetenként a fájdalmat olyan gyógyszerekkel kell kezelni, amelyek csökkentik a fájdalmat (fájdalomcsillapítók). Az olyan egyszerű fájdalomcsillapítókat, mint az aszpirin és az ibuprofen, nem szabad szokásosan alkalmazni nem diagnosztizált hasi fájdalmak esetén, mert más problémákat okozhatnak, például fekélyeket. A kábítószereket az orvosok néha hasi fájdalomra írják fel, de használatuk székrekedéshez és egyéb hasi tünetekhez vezethet. Egy másik megközelítés a fájdalom-módosító gyógyszerek használata a fájdalomjelek gerincvelőben és agyban történő feldolgozásának megváltoztatására. Az erre a célra leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek antidepresszánsok, például amitriptilin vagy trazodon, amelyeket nagyon alacsony dózisban lehet bevenni, amelyek minimalizálják a mellékhatásokat, és alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek antidepresszáns hatással. Bizonyos esetekben a fájdalomkezelő orvosok idegi blokkokat alkalmaznak a fájdalom mechanizmusának azonosítására és kezelésére.

Szerző (k) és közzététel dátuma (i)

Lawrence R. Schiller, MD, FACG, Baylor University Medical Center, Dallas, TX - 2004. szeptember. Megjelent. Frissítve 2008. november. Frissítve 2013. január.