Határok a pszichológiában

Étkezési magatartás

határok

  • Cikk letöltése
    • PDF letöltése
    • ReadCube
    • EPUB
    • XML (NLM)
    • Kiegészítő
      Anyag
  • Exportálás
    • EndNote
    • Referencia menedzser
    • Egyszerű TEXT fájl
    • BibTex
OSZD MEG

Eredeti kutatás CIKK

  • 1 Jeffrey Cheah Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetem, Malajziai Monash Egyetem, Bandar Sunway, Malajzia
  • 2 Takai Lab, Oktatási és Humán Fejlesztési Iskola, Nagoya Egyetem, Nagoya, Japán
  • 3 Külföldi tudományos munkatárs, Japán Tudománytámogató Társaság, Tokió, Japán

Bevezetés

Háttér

Malajziában különös aggodalomra ad okot a 2-es típusú cukorbetegség növekvő elterjedtsége a fiatalabb korosztályok körében: az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint 2020-ra a 18 év feletti malajziak 22% -a szenved cukorbetegségben. A 2-es típusú cukorbetegség, amely a szerzett vakság, a szív- és érrendszeri betegségek és a veseelégtelenség egyik fő oka, valamint a rák, a krónikus légzőszervi betegségek és a stroke kockázati tényezője (NSPNCD, Omar, 2011), idővel ez óriási nyomást fog gyakorolni az állami egészségügyi ellátórendszer (lásd Baptiste-Roberts et al., 2007), amely valószínűleg meghaladja az éves egészségügyi költségvetés 25% -át (pl. Rahman, 2012). A betegség gyors terjedésének gyökereinek azonosítása tehát mind a közegészségügy, mind a gazdasági szempontból kiemelt fontosságú.

Bár a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása késleltethető, sőt megakadályozható viszonylag egyszerű életmódbeli változások elfogadásával, például a fizikai aktivitás növelésével, a zsírok és finomított cukrok bevitelének csökkentésével, valamint a dohány és az alkohol mérsékelt használatával (Geiss et al., 2010; Chang és mtsai., 2011), mindeddig nem pontosan azonosítottuk, hogy Malajziában mi a legszembetűnőbb kockázat a különböző csoportok számára, és ezáltal hogyan lehet a legjobban összpontosítani megelőzési erőfeszítéseinket. Nincsenek tudatában az emberek azoknak a tényezőknek, amelyek hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegséghez és más nem fertőző betegségekhez? Tisztában vannak egészségtelen viselkedésükkel, de valahogy tehetetlennek érzik magukat a változáshoz? Vannak bizonyos források vagy ismeretek, amelyek hiányoznak különböző csoportoktól, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy egészségesebb életmódot folytassanak? Tekintettel arra is, hogy Malajzia egy multikulturális társadalom, amely malajziakból, kínaiakból, indiánokból, valamint számos őslakos törzsből áll, mindegyik saját nyelvvel és jellegzetes szokásokkal rendelkezik, fontos képet kapni arról, hogy a kérdésekre adott válaszok etnikumonként eltérőek-e ( Tan és mtsai, 2011; Wee és mtsai, 2011; Rampal és mtsai, 2012).

Az ellenőrzés egészségügyi helyszíne

A kontroll egészségi helye leírja az embernek az egészségügyi eredmények belső vagy külső okokhoz való jellemző hozzárendelését. Rotter (1989) szerint a belső versus külső kontroll lokusza olyan személyiségjegy, amely arra utal, hogy „a személyek milyen mértékben várják el, hogy viselkedésük megerősödése vagy kimenetele a saját viselkedésüktől vagy személyes jellemzőiktől függ, szemben a mely személyek azt várják, hogy a megerősítés vagy az eredmény a véletlen, a szerencse vagy a sors függvénye, hatalmasok irányítása alatt áll, vagy egyszerűen kiszámíthatatlan. " Az észlelt egészségügyi kontroll hiánya lehetővé teszi a krónikus betegségekkel való megbirkózás és az egészséges szokások kialakítása felé vezető fatalista tulajdonságok növekedését (Bailis et al., 2010). Egy Kínában végzett tanulmány szerint például a dohányosok csupán 26,5% -a gondolta úgy, hogy abbahagyhatja a dohányzást (Jiang et al., 2010). A legújabb kutatások a kontroll belső helyét összekapcsolják az egészséges táplálkozási és testmozgási szokásokkal (Schurer és mtsai, 2012), amelyek mind kulcsfontosságú elemek a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.

Egészségügyi ismeretek és egészséges magatartás

Bár az egészségügyi ismeretek nem mindig jósolják meg az egészséges viselkedést (Norris et al., 2001), a bizonyítékok arra utalnak, hogy a kockázatok ismerete összefügg az egészséges viselkedési szándékokkal (Yang et al., 2010). Az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítését célzó közelmúltbeli beavatkozások pozitív eredményeket hoztak. Például Fitzpatrick (2011) megállapította, hogy a magas vérnyomású serdülőket célzó oktatási programok sikeresek lehetnek az egészségügyi ismeretek, az önhatékonyság és a változásra való készség növelésére. Stark és mtsai. (2012) képesek voltak növelni az egészséges magatartást, például a testmozgást és a megfelelő táplálkozást azáltal, hogy egy egészségfejlesztési beavatkozást beépítettek egy alapképzésbe.

A cukorbetegség családi kórtörténete és a kockázati tényezők

A 2-es típusú cukorbetegségben családtagokban szenvedő egyénekre összpontosító korábbi kutatások vegyes eredményeket hoztak. Baptiste-Roberts és mtsai. (2007) megállapította, hogy az afroamerikaiak körében azok, akiknek a családjában cukorbetegségben szenvedtek, jobban tisztában voltak a kockázati tényezőkkel, nagyobb valószínűséggel fogyasztottak gyümölcsöket és zöldségeket, többször próbáltak fogyni, több fizikai tevékenységet folytattak, és nagyobb valószínűséggel hogy a cukorbetegség szempontjából szűrést végezzenek a többiekkel szemben. Hasonlóképpen Sultana és mtsai. (2011) megállapította, hogy a cukorbetegségben szenvedő pakisztániak nagyobb figyelmet fordítottak a súlykontrollra, a testmozgás mennyiségére és az étrendre, valamint rendszeresebb kapcsolatot tartottak egészségügyi szolgáltatóikkal. Másrészt Rosal és mtsai. (2011) megállapította, hogy az alacsony jövedelmű, spanyol ajkú résztvevőknek, akiknek a családjában cukorbetegségben szenvedtek, hiányzott a kockázati tényezők és a saját életükben a kockázat csökkentésének módja. Így a cukorbetegség családi kórtörténete bizonyos esetekben a jobb egészségügyi gyakorlatokhoz kapcsolódik, esetleg a megnövekedett ismeretek révén. Az ilyen előnyök azonban nem garantáltak. Más tényezők, mint például a tudás és a kontroll érzése, fontos közvetítők lehetnek ebben a kapcsolatban.

Életmód és cukorbetegség

Az ülő életmód és a helytelen étrend egyértelműen kulcsfontosságú kockázati tényező a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából (Moore és mtsai, 2011). Bhupathiraju és mtsai 113 808 amerikai tanulmány. (2013) kimutatta, hogy a cukorral édesített italok fogyasztása jelentősen növelte a cukorbetegség kockázatát. Janssen (2012) Kanadában a fizikai inaktivitás volt a legnagyobb kockázati tényező mind a férfiak, mind a nők számára. Emellett túlsúlyos vagy elhízott állapottól függetlenül a sült ételek, snackek és üdítők magasabb bevitele, valamint az ülő életmód növelte a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, miközben a gyümölcs- és zöldségfogyasztás védő volt (Bauer et al., 2013). Ültetésenként nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása növelte a férfiak és a nők kockázatát (Crandall et al., 2009; Boggs et al., 2010; Mekary et al., 2011; Heianza et al., 2013). A dohányzás szintén fő kockázati tényező, mivel a hosszú távú dohányzás összefügg az inzulinrezisztenciával (Facchini et al., 1992; Targher et al., 1997), esetleg még inkább a nők körében (Rimm et al., 1993).

A tudás hiánya

Tekintettel a Malajziában a 2-es típusú cukorbetegség járványos növekedésére az elmúlt évtizedekben, elengedhetetlen, hogy világosabb képet kapjunk arról, hogy mi járul hozzá ehhez az emelkedéshez, és ezt az információt felhasználjuk a hatékonyabb beavatkozások kialakítására. A legtöbb jelenlegi intervenciós program az oktatásra összpontosít, ami fontos lehet: Geiss et al. (2010) például azt találta, hogy a magas kockázatú populációkból vett mintáknak csak 7,3% -a volt tisztában ezzel a kockázattal. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy nincs olyan publikált tanulmány, amely megvizsgálná, hogy a változók milyen jóslatokkal jósolják valójában az egészséges magatartást a malajziai lakosság körében (vagyis azok, akiknél nincs diagnosztizálva krónikus betegség). Így ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a malajzok mennyire vannak tisztában a cukorbetegséggel és annak kockázati tényezőivel, valamint hogy ez és más változók, például a cukorbetegség családi kórtörténete milyen mértékben kapcsolódik az alacsonyabb kockázatú életmódhoz.

A fentiek alapján több kutatási kérdés is megfogalmazódott.

Azok az egyének, akik jobban ismerik a 2-es típusú cukorbetegséget, jobban foglalkoznak-e egészséges életmóddal?

A családi kórtörténetben szereplő 2-es típusú cukorbetegség növeli-e az egészségügyi ismereteket?

Vannak-e különbségek az egészséges életmód viselkedésében a cukorbetegségben szenvedő és annál családtagabb emberek körében?

Vannak-e etnikai különbségek az egészségügyi ismeretek és az egészséges életmódbeli viselkedés tekintetében?

Van-e kapcsolat az észlelt kontroll hely, az egészségügyi ismeretek és az egészséges életmód viselkedése között?

Anyagok és metódusok

Tervezés

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt. Az önjelentés kérdőívjeivel megvizsgálták a különböző szociokulturális csoportok megértését a cukorbetegség kockázati tényezőiről, a személyes egészség kimenetelének kontrolljának érzéséről, valamint arról, hogy ezek a tényezők hogyan jelzik előre az életmódbeli viselkedést és a megelőző gyakorlatokat.

Etika

Ennek a tanulmánynak a tervét és eljárását előzetesen felülvizsgálták, és a Monash Egyetem Humán Kutatási Etikai Bizottsága teljes jóváhagyást kapott (MUHREC: CF12/3382-2012001623).

Résztvevők

A vizsgálatban való részvétel előfeltétele az volt, hogy Malajziában 18 éven felüliek legyenek, és hogy nem diagnosztizáltak náluk 2-es típusú cukorbetegséget. 794 ember töltötte ki a kérdőívet, közülük 24-et később hiányos válaszok vagy meglévő egészségi állapot miatt kizártak. Így összesen 770 résztvevő adatai három különböző államból; Penang, Selangor és Terengganu szerepelnek ezekben az elemzésekben. A korosztály 18 és 77 év közötti volt (M = 30,69, SD = 13,03). 308 férfi és 462 nő volt. Minden résztvevő malajziai lakos volt; 34,5% etnikai maláj, 40,9% kínai etnikai, 19,4% indián és 3,8% egyéb, vagy nem meghatározott etnikai származás (lásd 1. táblázat).

1. TÁBLÁZAT A résztvevők leíró statisztikája.

Intézkedések

Cukorbetegség-tudás teszt (DKT; Fitzgerald et al., 1998)

Annak megértése érdekében, hogy a cukorbetegek családtagjai vagy a különböző etnoszociális csoportok tagjai jobban tudják-e a cukorbetegséggel foglalkozó cukorbetegségeket, mint mások, a DKT-t használták. A teszt 14 elemből állt, és tesztelték a cukorbetegség általános ismereteit. A kérdések olyan általános cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretekkel kapcsolatosak, mint például: „Az alábbiak közül melyik a„ cukormentes étel ”?” és „A jó kontroll alatt álló személy számára milyen hatással van a testmozgás a vércukorszintre?” A teszt magasabb pontszáma a betegség jobb megértését jelzi. Az általános teszt alfa-együtthatói és az inzulinfelhasználás alskálája azt jelzik, hogy mindkettő megbízható (α> 0,70).

A kontroll skála többdimenziós egészségi helye (MHLC; Wallston et al., 1978)

Az MHLC-t használták az egészséggel kapcsolatos viselkedés feletti kontroll helyének vagy a személyes ellenőrzés észlelt szintjének felmérésére. Ez egy 18 tételes eszköz, amely a kontroll lokuszának három dimenzióját méri: az ellenőrzés belső lokalitása a kontrollon; erőteljes-más irányítási hely; és az ellenőrzés véletlenszerű helye. Mind a 18 elem 6 pontos Likert-skálán van elrendezve, a „teljesen egyetértek” és a „nem értek egyet” között. A magasabb pontszám azt jelzi, hogy erősebben hiszünk a kontroll lokuszának dimenzióiban. Korábbi vizsgálatokban ennek a skálának a belső megbízhatósága (Cronbach-féle α) mindhárom dimenzió esetében 0,67 és 0,77 között mozog. Ez a skála szintén jó kritérium érvényességgel rendelkezik, korrelál a résztvevők egészségi állapotával.

Egyszerű életmód indikátor kérdőív (SLIQ; Godwin, Streight, Dyachuk, van den Hooven, Ploemacher, Seguin & Cuthbertson)

Az SLIQ-t használták a résztvevők életmódjának felmérésére. Öt olyan területet értékelnek, amelyek az étrend, az aktivitás, a stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ez egy 12 tételes hangszer. Három kérdés arra vonatkozik, hogy a résztvevők milyen gyakran fogyasztanak zöld leveles zöldségeket, gyümölcsöket és magas rosttartalmú gabonaféléket vagy gabonákat. Három kérdés a különböző könnyű, mérsékelt és erőteljes fizikai tevékenységek gyakoriságával kapcsolatban. Három kérdés értékeli az alkoholfogyasztást. Két kérdés a dohányzás előzményeiről, egy pedig az általános stresszszintről kérdez. Az aktivitás, az étrend és a stressz Likert-skálák szerint vannak elrendezve. Az alkoholfogyasztás a heti elfogyasztott italok teljes számán, a dohányzási pontszám pedig azon alapszik, hogy a résztvevő jelenlegi, múltbeli vagy nem dohányzó. E vizsgálat céljából e kategóriák mindegyikéből kapott nyers pontszámokat használták az elemzéshez. A 12 tétel tesztellenőrzési megbízhatósága 0,63 és 0,97 között van. A Cronbach alfa a diéta domén esetében 0,58, az aktivitási domén esetében pedig 0,60. A résztvevők és a megvakult értékelők pontszáma között 0,77 korrelációs együttható volt.

Demográfiai adat

Összegyűjtötték a résztvevő nemét, életkorát, etnikai hovatartozását, iskolai végzettségét, családi kórtörténetét és általános egészségmenedzsment módszerét. A résztvevők és válaszaik bizalmas jellegének biztosítása érdekében nem gyűjtünk személyazonosításra alkalmas információkat (pl. Név, IC-szám). A résztvevők megkapják a kutató elérhetőségeit, ha tájékoztatni kívánják őket a kutatási eredményekről.

Eljárás

Malajziában élő, 18 évesnél idősebb személyeket, akiknek korábban nem diagnosztizálták a 2-es típusú cukorbetegséget, piacra és bevásárlónegyedekbe toborozták, ahol az általános lakosság széles körében éltek. Mivel ezek a területek a közösség szociális központjaiként szolgálnak Malajziában, ezt kényelmes megközelítésnek tekintették a sokféle társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező résztvevők eléréséhez. A kutatók az emberkereskedelem által sújtott területeken lévő asztaloknál helyezkedtek el a nap folyamán, több napig, és beszéltek a potenciális résztvevőkkel a kutatásról. A résztvevők 20 RM-t kaptak a felmérés kitöltéséért.

Mivel ugyanazokról a helyekről gyűjtöttek adatokat több napos időtartam alatt, sok résztvevő is visszatért barátaival vagy rokonaival. Így egyfajta hógolyós toborzást is alkalmaztak. A kérdőív megválaszolása előtt minden résztvevő elolvasta a szándéknyilatkozatot, és hozzájárult a részvételhez. Annak biztosítására, hogy a résztvevőknél korábban ne diagnosztizálták a 2-es típusú cukorbetegséget, a felmérés terjesztésekor végzett szűrés mellett a demográfiai részben egy további kérdést is feltettek, hogy a résztvevőt valaha diagnosztizálták-e krónikus betegségben - 11 résztvevőt kizártak elemzésből, mert erre a kérdésre igennel válaszoltak.

Eredmények

Az értékelt intézkedések általános átlagát és szórását a 2. táblázat tartalmazza.

2. TÁBLÁZAT A mérések leíró statisztikája.

Családi történelem

Szignifikáns negatív összefüggéseket találtak a kontroll más helyszíne és a cukorbetegség ismerete között is, r = -0,111 (N = 729), o 0,05, fizikai aktivitás, r = 0,046 (N = 729), o > 0,05, és az alkoholfogyasztás, r = 0,030 (N = 729), o > 0,05.

Az életkor, a családtörténet és az oktatás által megjósolt fizikai aktivitás

A fizikai aktivitás szintjét előre jelző tényezők további elemzéséhez több lineáris regressziós elemzést végeztek. A függő változó a fizikai aktivitás szintje volt, a független változók pedig az életkor, a családtörténet, az iskolai végzettség, a cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretek, a kontroll lokuszának három dimenziója (azaz belső, véletlenszerű és erőteljes). Az eredmények azt mutatták, hogy az összes független változó együttesen szignifikánsan a variancia 5,6% -át tette ki a fizikai aktivitás előrejelzésében, F(6745) = 6,266, o Kulcsszavak: cukorbetegség, egészségügyi ismeretek, életmód, testmozgás, diéta, Malajzia

Idézet: Tam CL, Bonn G, Yeoh SH és Wong CP (2014) Az étrend és a fizikai aktivitás vizsgálata Malajziában: a cukorbetegség oktatása és családtörténete a fizikai aktivitás alacsonyabb szintjéhez kapcsolódik. Elülső. Psychol. 5.: 1328. doi: 10.3389/fpsyg.2014.01328

Beérkezett: 2014. szeptember 01 .; Elfogadva: 2014. november 02 .;
Online közzététel: 2014. december 03.

Leigh Gibson, Roehamptoni Egyetem, Egyesült Királyság

Angela Banitt Duncan, a Kansasi Egyetem Orvosi Központja, USA
Ashley Ann Moskovich, Duke Egyetem, USA