Határok az állatorvos-tudományban

Állatorvosi sürgősségi és kritikus ellátási orvoslás

Szerkesztette
Kris Gommeren

Liège-i Egyetem, Belgium

Felülvizsgálta
Sophie Adamantos

Paragon Veterinary Referrals (Egyesült Királyság), Egyesült Királyság

Lisa Smart

Murdoch Egyetem, Ausztrália

A szerkesztő és a lektorok kapcsolatai a legfrissebbek a Loop kutatási profiljukban, és nem feltétlenül tükrözik a felülvizsgálat idején fennálló helyzetüket.

randomizált

  • Cikk letöltése
    • PDF letöltése
    • ReadCube
    • EPUB
    • XML (NLM)
    • Kiegészítő
      Anyag
  • Exportálás
    • EndNote
    • Referencia menedzser
    • Egyszerű TEXT fájl
    • BibTex
OSZD MEG

Klinikai vizsgálat CIKK

  • 1 Összehasonlító, diagnosztikai és populációs orvoslás tanszék, Állatorvosi Főiskola, Floridai Egyetem, Gainesville, FL, Egyesült Államok
  • 2 Állatgyógyászati, Termelési és Egészségügyi Tanszék, Padovai Egyetem, Padova, Olaszország
  • 3 Kisállat-klinikai tudományok tanszék, Állatorvostudományi Főiskola, Florida Egyetem, Gainesville, FL, Egyesült Államok

Az akut hasmenés gyakori, gyakran önkorlátozó oka az állatorvosi ellátásnak, mégis kevés adat áll rendelkezésre a gyakran előírt kezelésekről. Ennek a randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatnak az volt a célja, hogy összehasonlítsa két anekdotikusan ajánlott kezelést: egy probiotikus kombinációt és a metronidazolt. Hatvan, egyidejűleg társbetegség nélküli kutyát randomizáltak három kezelési csoportba. A hasmenés tüneteinek feloldásához szükséges időt tulajdonosi felmérések és széklet értékelési diagramok segítségével értékelték. Az akut hasmenést mutató kutyák elfogadható székletkonzisztenciát értek el 3,5 ± 2,2 nap múlva, amikor probiotikumot kaptak, 4,6 ± 2,4 nap után orális metronidazollal és 4,8 ± 2,9 nap múlva placebóval; statisztikailag szignifikáns különbségeket nem azonosítottak a kezelési csoportok között (o = 0,17). Ezek a megállapítások nem szolgáltattak bizonyítékot a metronidazol gyakori alkalmazására az akut kutya-hasmenésben szenvedő kutyák ezen csoportjában, és nagyobb vizsgálati populációra lenne szükség a probiotikumok statisztikailag szignifikáns hatásának azonosításához.

Bevezetés

Az akut kutya-hasmenés kezelésének nagy része empirikus marad, és zavarja az állapot önkorlátozó jellege (1–3). A helmintikus vagy protozoális fertőzések, valamint az elsődleges bakteriális vagy vírusos enteritis akut hasmenést okozhat a kutyáknál, de az esetek többségében nem látható ok (2–4). A hasmenés relatív kockázatát erősen befolyásolhatja az életkor, a fajta, a nem, a környezet és az évszak (5–7). Az étrendi indiszkréció vagy a lakhatási stressz (például kennel vagy menedékhely környezet) szintén hajlamosító tényezők (8). Az akut hasmenést és potenciálisan annak megoldását befolyásolhatják a széklet mikrobiotájának elsődleges vagy másodlagos változásai, amely terület jelenleg jelentős kutatási érdeklődésnek örvend (9–11). Mind az antimikrobiális gyógyszereket, mind a probiotikumokat gyakran adják be az akut hasmenés kezelésében, azzal a céllal, hogy befolyásolják a gyomor-bél mikrobiomját és lerövidítsék a klinikai felbontásig tartó időt (2, 12).

A probiotikumok életképes alternatív kezelési stratégiát jelenthetnek az antibiotikumok beadásával szemben, tekintettel az antimikrobiális hatékonyságra és az akut hasmenés rezisztenciájára (3, 12). A probiotikumokat klasszikusan élő, életképes mikroorganizmusokként definiálják, amelyek beadásakor bizonyítják, hogy egészségügyi előnyök származnak (13). Változó hatásokat figyeltek meg kutyákon a következő baktérium nemzetségek törzseire vonatkozóan: Lactobacillus, Enterococcus, Bacillus, Streptococcus, Bifidobacterium, Pediococcus, és Weissella (14–16). A probiotikumok hatását kiértékelő klinikai vizsgálatok az intenzív testmozgás vagy a menedékhelyzet okozta hasmenés lehetséges megelőző hatásait sugallják (12, 17). Egy nemrégiben placebo-kontrollos vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikumok csökkenthetik a klinikai tünetek időtartamát azoknál a kutyáknál, akik probiotikum kombinációt kapnak többféle okból eredő akut hasmenés kezelésére (18). Egy hasonló vizsgálatban beszámoltak a széklet minőségének javulásáról egy probiotikus erjesztett tejtermék beadása után (19). A probiotikus hatások azonban valószínűleg állapot- és törzsspecifikusak (12).

A metronidazol egy nitroimidazol antibiotikum, amelyet empirikusan írtak fel akut és krónikus kutya hasmenéses megbetegedések (20–24) kezelésére. Az antibakteriális és az anti-protozoális hatások hatásmechanizmusa továbbra sem teljesen ismert, de úgy gondolják, hogy gátolja a bakteriális DNS-t és oxidatív károsodást vált ki elsősorban anaerob baktériumoknál (25). A gyógyszer hatása mindkettőre Giardia és Clostridium spp. tegye elméletileg vonzó választássá, mivel mindkettőt okozó hasmenéses kórokozóként javasolták (4, 26–29). A metronidazolnak immunmoduláló vagy gyulladáscsökkentő hatása is lehet, de a prednizont és metronidazolt önmagában kapó gyulladásos bélbetegségben szenvedő kutyákban nem észleltek különbséget (21, 24). Az egészséges kutyáknak történő beadás jelentős változásokat okoz a mikrobiomban, amelyek közül néhány a gyógyszer abbahagyását követően is fennáll, ismeretlen klinikai hatásokkal (29, 30). Egyetlen prospektív randomizált vak vizsgálat akut hemorrhagiás hasmenésben szenvedő kutyákkal nem mutatott be jótékony hatást az amoxicillin-klavulánsav és a szupportív terápia mellett a metronidazol beadásával (31). A metronidazol akut, nem vérzéses kutyák hasmenésében történő alkalmazását nem vizsgálták placebo-kontrollos vizsgálatban.

E vizsgálat célja egy olyan kombinált probiotikum értékelése volt, amely nagyobb számú törzset és nagyobb számú kolóniaképző egységet (CFU) tartalmaz, mint amelyeket hasonló vizsgálatokban használtak kutyák akut, komplikáció nélküli hasmenésének megoldására, összehasonlítva egy alternatív kezeléssel, a metronidazollal. és a placebóra.

Anyagok és metódusok

Az egyetemi állatorvosi akadémiai oktatókórház két sürgősségi központjának egyikébe érkező kliens tulajdonú kutyákat 2017 márciusa és 2018 augusztusa között randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatba vonták be. A kezelőorvos értékelte a jogosultsági kritériumokat akut tünetek (48 órás időtartam, és minden egyéb viselkedéssel vagy tünetekkel kapcsolatban. Felmérést küldtek 6 hónappal az utolsó kutya beiratkozása után annak megállapítására, hogy a vizsgálat befejezése után történt-e újabb hasmenéses epizód.

A probiotikus hatékonyságot a gyártó 8. és 18. hónapban tesztelte a tárolási idő hatásainak értékelése céljából, mivel az összes probiotikumot a vizsgálati időszak elején készítették el. Az ilyen vizsgálatokat a tanulmány szerzőinek ismerete nélkül, egy külső laboratórium probiotikus életképességének tesztelésével hajtották végre.

Statisztikai analízis

Az adatok normalitását Anderson-Darling elemzéssel értékelték. A paramétercsoportok adatait összehasonlítottuk az egyirányú varianciaanalízissel (ANOVA) és a nem-paraméteres adatokat Kruskal-Wallis-szal; statisztikai szignifikanciát akkor állapítottunk meg, ha a hiba valószínűsége ≤ 0,05 volt. A paraméteres adatokat átlagként és szórásként adtuk meg. Két arányban z-teszteket végeztek az egyes kezelési csoportok között a következő megfigyelésekhez: korábbi hasmenés, felbujtó ok (étrendi indiszkréció, stressz vagy ételváltozás), hányás, haematochezia, folyadékterápia, maropitáns beadás, fenbendazol beadása, fekáliás flotáció és széklet beadása PCR, jelenléte Toxocara canis, CPA, CPE, CPnetEF, Campylobacter coli, és a cirkovírus, amelynek jelentősége Bonferroni-korrekcióval jött létre (o 0.2. Változók bekerültek a végleges modellbe, ha a o-érték minden iterációnál 0,1 alatt volt. Valamennyi elemzést kereskedelmi forgalomban kapható statisztikai szoftver (Minitab Express v.1.5.1, Minitab, State College, PA) alkalmazásával hajtottuk végre.

Eredmények

Összesen 63 kutyát vontak be a vizsgálatba, és 60 kutya sikeresen befejezte a vizsgálatot, egyenlően elosztva mindhárom kezelési csoport között. Három kutyát kivontak, és nem vettek be a végső elemzésbe, vagy jelentős parazita terhelés miatt (n = 1, metronidazolcsoport), vagy a tulajdonosok nem tudták elvégezni a kijelölt vizsgálati kezelést (n = 2, egy-egy probiotikus és placebo csoportban). A csoportok összehasonlítását az 1. táblázat foglalja össze, és semmilyen hematológiai vagy biokémiai elemzés esetében nem észleltünk különbséget a csoportok között (o = 0,12–0,74). Az akut hasmenést mutató kutyák elfogadható székletkonzisztenciát értek el 3,5 ± 2,2 nap múlva, amikor probiotikumot kaptak, 4,6 ± 2,4 nap múlva metronidazollal és 4,8 ± 2,9 nap múlva placebóval (o = 0,17). A metronidazol átlagos dózisa naponta kétszer 17,8 ± 4,6 mg/kg volt (tartomány: 11,2–24,0 mg/kg). Valamennyi kutyát járóbeteg-kezelésben részesítették, 12 óránál hosszabb kórházi kezelés nélkül. Egyetlen kezelési csoportban sem észleltek káros hatásokat, és egyetlen kutyának sem volt szükség tilosinnal történő megmentő kezelésre.

Asztal 1. A páciens jellemzőinek, előzményeinek, további kezeléseinek, laboratóriumi vizsgálatoknak és az ürülék kialakulásáig eltelt idő összehasonlítása a vizsgált kezelési csoportok között.

A lineáris regresszió korábbi hasmenéses epizódokat azonosított (β = 1,8, o = 0,05), étrendi indiszkréció (β = 2,2, o = 0,03), folyadékterápia (β = −2,6, o = 0,01), és a pozitív székletflotáció (β = 3,8, o = 0,02) statisztikailag szignifikáns kategóriákként, amelyeket be kell vonni a végső modellbe. A kezelési csoport nem befolyásolta szignifikánsan a hasmenés időtartamát a zavaró tényezők kiigazítása után (o = 0,14). A lineáris regressziós folyamatot megismételtük minden pozitív székletflotációjú kutya eltávolítását követően is. Korábbi hasmenés (β = 1,6, o = 0,01), étrendi indiszkréció (β = 1,4, o = 0,01) és folyadékterápia (β = −1,7, o = 0,04) más modell nélkül maradt a modellben. A kezelési csoport nem volt szignifikáns tényező a zavaró tényezők kiigazítása után (o = 0,56). Parazita petesejtes kutyák eltávolítása után a probiotikus csoportba tartozó kutyák 3,5 ± 2,2 nap múlva, a metronidazol csoportban 4,5 ± 2,0 és a placebo csoportban 4,8 ± 3,0 normál székletkonzisztenciát értek el (o = 0,21).

C. perfringens alfa-toxin gén (CPA), C. perfringens enterotoxin gén (CPE), és C. perfringens A netEF gént (CPnetEF) számos betegnél detektálták (1. táblázat), átlagos génmennyiségük 4,9 × 106, 4,2 × 106 és 12,8 × 106 kópia volt, maximum 83 × 106, 31 × 10 6, illetve 93 × 106. Ezek az értékek 57,1% -ot jelentenek (n = 20), 22,8% (n = 8), és 31,4% (n = 11), illetve a vizsgálati szolgáltató által a hasmenés társulására javasolt határérték feletti mintavizsgálatok. Minden kutya, amely pozitív volt a CPE vagy a CPnetEF szempontjából, szintén pozitív volt a CPA szempontjából. Egyetlen kutya sem volt pozitív Campylobacter jejuni, Clostridium difficile toxin A/B, kutya-fertőzés vírus (CDV), kutya enterális koronavírus (CECoV), kutya parvovírus 2 (CPV-2), Cryptosporidium spp., Giardia spp. vagy Salmonella spp.

A tulajdonosok negyven százaléka válaszolt a hosszú távú nyomon követésre (n = 24) a tanulmány befejezése után. Hasmenést jelentettek a követési periódusban a kutyák 33,3% -ánál, amelyekről rendelkezésre állt információ (1. táblázat, n = 8).

Az idő múlásával jelentősen romlott a probiotikus termék, amelyről a gyártó a vizsgálat befejezéséig nem számolt be a vizsgálat szerzőinek. A vizsgálat megkezdésekor kapszulánként 70 milliárd CFU volt. A gyártó laboratóriumi elemzése 8 hónapos tárolás után, amikor a kutyák felét beírták a probiotikus csoportba, 6 milliárd CFU koncentrációt mutatott ki, és 18 hónapos tárolás után nem volt kimutatható életképes telep. Azonban a probiotikus csoportba beiratkozott kutyák első fele (3,6 ± 2,9 nap) és második fele (3,3 ± 1,4 nap) között nem volt szignifikáns különbség a széklet kialakulásáig (o = 0,84).

Vita

Sem a probiotikus termék, sem a metronidazol nem ért el statisztikailag szignifikáns javulást az ebben a vizsgálatban részt vevő betegek klinikai felbontásáig eltelt időben. A kezelésekre adott válaszban nagy szórás volt, ami összhangban állt két korábbi tanulmánysal, amelyekben a probiotikumokat és a placebót értékelték akut hasmenésben (18, 22). A probiotikumokkal korábban észlelt javulásokat itt nem sikerült azonosítani, de a tanulmány nem volt elegendő egy napos különbség kimutatására.

Jelentős kórokozókat nem azonosítottak PCR-vizsgálattal. Campylobacter coli, az egyik kutyánál azonosulhatott, véletlenszerű lehetett, mivel a normál kutyáknál magasabb volt a tenyészet Campylobacter spp. hasmenéses kutyákkal összehasonlítva (40). A kutya cirkovírust két kutyánál azonosították, de nem tűnik függetlenül összefüggésben a súlyos vérzéses hasmenéssel (40, 41). Kutya nem volt kimutatható Giardia spp. Ez meglepő, tekintettel a többi szűrővizsgálatban leírt prevalenciára (4, 26–28, 38).

A probiotikus kapszula potenciális prebiotikumokat vagy fermentálható rostokat tartalmazott akácmézga és FOS formájában, amelyeket a placebóban nem találtak. Ez megzavarja a probiotikus törzsek értékelését, mivel a rost hatással lehet a mikrobiom baktériumtömegére és összetételére (42). Az akácmézga gyorsan erjedő oldható rost, de a vizsgálat legkisebb kutyája számára ez a rost a becsült étrendi bevitel szárazanyagra számítva legfeljebb egy százalékkal járulna hozzá, és átlagosan nagyságú (kb. 0,4 % szárazanyag) (57). A kutyákon végzett étrendi vizsgálatok sokkal nagyobb mennyiségű gumit értékeltek, mint amit ebben a probiotikus termékben használtak (58). Hasonlóképpen, az FOS kimutatták, hogy fokozott baktériumfermentációt és baktériumeltolódást okoz, de a közzétett vizsgálatok ennek a rostnak az inklúziós arányában 0,5-1,5% DM-ben változtak, magasabbak, mint a becslések szerint beadták a jelen tanulmányban (59–61). A jövőbeni tanulmányok jobban értékelhetik a probiotikus és prebiotikus kombinációk független hatását azáltal, hogy hasonló prebiotikumokat vesznek fel a placebóba.

A metronidazol alkalmazása akut hasmenésben nem tűnik indokoltnak ebben a kohorszban, amelyet a vérzéses vagy nem vérzéses akut hasmenés enyhe vagy közepes tünetei jellemeznek, a placebo-kontrollos vizsgálat eredményei alapján. Alkalmazását el kell vetni, amíg a bizonyítékokon alapuló adatok nem mutatnak különbséget az akut hasmenésben szenvedő kutyák kezelési eredményében. Hasonlóképpen nem észleltek különbséget a probiotikus csoportban, bár a vizsgálat alulteljesített volt, és nagyobb vizsgálatot kell elvégezni. A beavatkozás semmilyen káros hatást nem észlelt.

Etikai nyilatkozat

A vizsgálatot azután hajtották végre, hogy a Floridai Egyetem intézményi állatgondozási és -használati bizottsága (IACUC) jóváhagyta a tanulmányt, az IACUC szerint az állatok felhasználására vonatkozó irányelveket követve. Az ügyfelek tulajdonában lévő kutyákat a helsinki nyilatkozatnak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés után vonták be a Floridai Egyetem Állatorvosi Kórházainak Kutatási Felülvizsgálati Bizottsága által jóváhagyott nyomtatvány felhasználásával.

Szerző közreműködései

JS feladata volt a tanulmány megtervezése, az adatok értelmezése, az adatgyűjtés felügyelete, a statisztikai elemzés és a kézirat elkészítése. CM és GM voltak felelősek az adatgyűjtésért és -elemzésért, a beiratkozott kommunikációért, a vonatkozó szakirodalom áttekintéséért és a kéziratok átdolgozásáért. GB volt a felelős a betegek toborzásáért és a kéziratok átdolgozásáért.

Finanszírozás

A klinikai vizsgálatot a Vital Planet, LLC támogatásával támogatták, amely az ebben a vizsgálatban tesztelt probiotikumot terjeszti.