Hogyan befolyásolja a dohányzás a megjelenését

A dohányzás komolyan befolyásolja a belső szerveket, különösen a szívet és a tüdőt, de befolyásolja az ember megjelenését is. Bár ezek a változások általában nem olyan életveszélyesek, mint a szív- és tüdőbetegségek, mindazonáltal növelhetik a súlyosabb rendellenességek kockázatát, és észrevehető öregedési hatással lehetnek a testre.

Dohányzás és bőr

A dohányfüst legalább kétféleképpen hat a bőrre. Először is, a környezetbe kerülő dohányfüst szárító hatással van a bőr felszínére. Másodszor, mivel a dohányzás korlátozza az ereket, csökkenti a bőrbe áramló vér mennyiségét, így kimeríti a bőr oxigént és nélkülözhetetlen tápanyagokat.

Egyes kutatások szerint a dohányzás csökkentheti a szervezet A-vitamin készletét, amely védelmet nyújt a dohányzás által termelt egyes bőrkárosító szerekkel szemben. Egy másik valószínű magyarázat az, hogy a füst irritáló jellegére adott hunyorítás és a cigarettára húzáskor a száj megrándulása a szem és a száj körüli ráncosodást okozza.

A füst által károsított bőr szürkés, pazarolt megjelenésű. Kutatások kimutatták, hogy a dohányzás bőröregedési hatása annak köszönhető, hogy fokozottan termelődik egy enzim, amely lebontja a bőr kollagénjét. A kollagén a bőr fő strukturális fehérje, amely fenntartja a rugalmasságot. Minél többet dohányzik az ember, annál nagyobb a korai ráncosodás kockázata. A szem körüli bőr sötétedése szintén a dohányzás egyik lehetséges hatása.

A 40 év körüli dohányosoknak gyakran annyi az arc ráncuk, mint a nem dohányzóknak a 60 év körül. Az arc ráncosodása mellett a dohányosok üreges pofákat is kialakíthatnak a cigaretta ismételt beszívása révén: ez különösen a túlsúlyos dohányosoknál figyelhető meg, és a dohányosok kísérteties megjelenését okozhatja. A dohányzókról, nemdohányzókról és volt dohányzókról 20 és 69 év közötti dél-koreai tanulmány kimutatta, hogy a jelenlegi dohányosoknál nagyobb az arc ráncosodása, mint a nem dohányzóknál és az exdohányzóknál. Azok a korábbi dohányosok, akik fiatalon erősen dohányoztak, kevesebb arcráncot mutattak ki, mint a jelenlegi dohányosok.

Dohányzás és pikkelysömör

A nem dohányzókkal összehasonlítva a dohányosok kétszer-háromszor nagyobb kockázattal járnak a pikkelysömör kialakulásában. Ez egy krónikus bőrbetegség, amely ugyan nem veszélyezteti az életet, de rendkívül kényelmetlen és torzító hatású lehet. Egyes tanulmányok a dohányzás és a pikkelysömör dózis-válasz összefüggését találták, vagyis a betegség kockázata nő, annál tovább dohányzik az ember. Úgy tűnik, hogy a dohányzás a nőknél is erősebben kapcsolódik a pikkelysömörhöz, mint a férfiakhoz. A dohányzás az összes pikkelysömör esetének akár egynegyedét is előidézheti, és hozzájárulhat a palmoplantar pustulosis, a kezeket és lábakat érintő bőrbetegség eseteinek feléhez is, amelyet egyes szakértők a pikkelysömör egyik formájának tekintenek.

Dohányzás és súly

Amikor az emberek abbahagyják a dohányzást, általában híznak. Bár ez gyakran aggodalomra ad okot, az átlagos súlygyarapodás 2-3 kg körüli, és átmeneti lehet. Bár a súlygyarapodás okait nem teljesen értik, részben azzal magyarázták, hogy a dohányzás növeli a szervezet anyagcseréjét - vagyis a kalóriák elégetésének sebességét. Ezenkívül a nikotin étvágycsökkentőként is működhet, így amikor a dohányosok leszoknak, az étvágy növekedése a kalóriabevitel növekedéséhez vezet. A nikotin anyagcserére gyakorolt hatása megmagyarázhatja azt is, hogy a dohányosok miért nehezebben súlyoznak, mint a nem dohányzók.

Szakértők úgy vélik, hogy a dohányzás az anyagcsere sebességének egyik módja az, ha az idegrendszert katekolaminok (hormonok, amelyek a szív gyorsabban verik) termelésére serkentik, ezáltal a szervezet több kalóriát éget el. A nikotin több termogenezist is termel, ezt a folyamatot a test termeli. Ez is arra készteti a testet, hogy több kalóriát használjon fel. A nők és a lányok általában jobban aggódnak súlyuk és testformájuk miatt, mint a férfiak, és a testsúlykontroll befolyásolhatja a dohányzás gyakoribb előfordulását a tizenéves lányok körében. A leszokás utáni súlygyarapodás azonban módosítható alacsony zsírtartalmú, csökkentett kalóriatartalmú étrend fogyasztásával és mérsékelten megnövekedett testmozgással.

Míg a súlygyarapodás közvetlenül a dohányzás abbahagyása után gyakori, hosszabb távon az exdohányzók súlya visszatérhet annak az összehasonlító súlyához, aki soha nem dohányzott. A túlsúly és a dohányzás kombinációja szintén bebizonyította, hogy felgyorsítja a test öregedési folyamatát. Egy tanulmány kimutatta, hogy a túlsúly és a dohányos egyaránt tíz évvel vagy annál idősebbé teheti az embert.

Testalkat

Bár a dohányosok általában vékonyabbak, mint a nem dohányzók, a dohányzásnak az endokrin rendszerre (a hormonokat kiválasztó mirigyekre) gyakorolt hatása arra készteti a dohányosokat, hogy normális mennyiségű testzsírt is rendellenes eloszlásban tároljanak. A dohányosok inkább a derék és a törzs felső részén tárolják a zsírt, nem pedig a csípő körül. Ez azt jelenti, hogy a dohányosoknál nagyobb a derék-csípő arány (WHR) valószínűsége, mint a nem dohányzóknál. A magas WHR a cukorbetegség, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, az epehólyag problémái és (a nőknél) a méh és az emlő rák kialakulásának sokkal nagyobb kockázatával jár.

Egy, közel 12 000 pre- és posztmenopauzás 40 és 73 év közötti nő vizsgálatában a derék és a csípő aránya nőtt a napi elszívott cigaretták számának növekedésével. Amerikai férfiakkal végzett tanulmány a dohány-válasz összefüggést is megállapította a füstölt cigaretták száma és a derék-csípő arány között.

A WHR dohányzás által kiváltott változásainak azonban nem kell állandónak lenniük. Egy svéd tanulmány a nők reprezentatív mintájában vizsgálta a dohányzás és a dohányzásról való leszokás hatását a zsír eloszlására. A tanulmány megállapította, hogy azok a nők, akik abbahagyták a dohányzást, kevesebb felsőtest-zsírlerakódást tapasztaltak, mint amire a kísérő súlygyarapodásuk számíthat. Ez arra utal, hogy bár a dohányzás abbahagyása után várható némi súlygyarapodás, ez kevésbé jelent egészségügyi kockázatot, mert nem rakódik le a felső törzsben, ahol a szívbetegségek fokozott kockázatával jár.

Kép hitel: creative commons flickr.com, írta razvan.caliman

4 válasz: „Hogyan befolyásolja a dohányzás a kinézetét”

Mindenki tudja, hogy a dohányzás veszélyes az egészségünkre, de csak kevesen tudják, hogy ez akár felgyorsíthatja az öregedési folyamatot, és ráncokat adhat az arcunkra. A füst megégeti a bőr legfelső rétegét és károsítja azt, és a száj újra és újra hunyorítása ráncokat okozhat.

Köszönöm a megjegyzést, és a bőrön található információkat.

A nem dohányzók általában piszkosabbnak és szagosabbnak tekintik a dohányzókat, mint azok, akik nem dohányoznak. A dohányosokról úgy is tekintenek, hogy nem törődnek egészségükkel vagy a körülöttük élők egészségével.

A ráncok bármilyen korúak is vannak, de amikor dohányzol, gyorsabban kiszárad az arcod. Hallottam, hogy ha jó tisztítószerekkel mossa meg az arcát, majd hidratál, akkor az segít megelőzni a ráncok korai megjelenését.