Hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiotát?

A vastagbél mikrobiális populációja számos alapvető kémiai tényező fő forrása, amelyek a normális vagy kóros anyagcserét hajtják végre. A vastagbélben tízszer annyi mikroba van, mint az emberi testben.

Ide tartoznak olyan fontos fajok, mint a Bacteroides, a Firmicutes és az Actinobacteria. Az enzimek nagy spektrumát működtetik, amelyek képesek az összetett emésztési folyamatokra, és a szubsztrátumok csodálatos tartományával táplálkoznak. Egyes fajok mindenevők, de mások csak egy vagy néhány anyagot kezelnek.

Érdekes megjegyezni, hogy csak két phyla tagjai teszik ki az összes bél mikroflóra 90% -át. Valójában e baktériumok túlnyomó része csak 50 fajból származik. A bélflóra változása nagyon gyorsan reagál az étrend jelentős változásaira, különösen a növényi rostok növekedésére. Azt azonban még nem igazolták, hogy ez a bél mikrobiomjának összetételében tartós változáshoz vezetne.

A diéta fontossága

Az étrendi tényezők döntő jelentőségűek a mikrobiota számának, típusának és metabolikus útvonalának meghatározásában, amelyek lebontják a gazdaszervezet által elfogyasztott specifikus vegyületeket, és olyan anyagokat termelnek, amelyek metabolikus jeleket adnak a gazdaszervezetnek. Ha az étrend módosul, különösen, ha kevésbé változatos és specializáltabb, a mikrobiota egyes fajai ennek megfelelően részesülnek preferenciális bánásmódban, mások pedig levágásra kerülnek.

Másrészről, a változatos étrend bőséges lehetőséget kínál az emberi test homeosztázisát fenntartó fiziológiai folyamatok szignáljainak széles repertoárjának előállítására. Ez azt jelenti, hogy az egyes tápanyagok mikrobiotára gyakorolt hatásának jobb megértése segít számos anyagcsere- és esetleg autoimmun rendellenesség kezelésében, személyre szabott étrend alapján, nem pedig gyógyszeres kezelés révén.

További tényezők, amelyek másodlagos szerepet játszanak ebben:

Földrajzi éghajlat és elhelyezkedés
Etnikai hovatartozás
Egészségügyi feltételek

Az étrend összetétele

A magas finomított szénhidráttartalmú étrend, például a tipikus nyugati étrend, körülbelül 50 g szubsztrátot biztosít fermentációhoz étkezési rostok formájában. Ezeket szerves savakra, például rövid láncú zsírsavakra és gázokra bontják. Ide tartoznak az acetát, a propionát és a butirát, amelyek a vastagbél tartalmát megsavanyítják.

A szénhidrátok energiát szolgáltatnak a vastagbél sejtjeihez, és így nélkülözhetetlenek a vastagbél egészségéhez és a nyálkahártya integritásához. Másrészről a rengeteg teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és diót tartalmazó étrend megnöveli a Bifidobacterium, Lactobacillus és Enterococcus mikrobafajokat. Az étrendben lévő rostok elősegítik a butirátszintetizáló baktériumokat, beleértve a Roseburia E. és a Lactobacillus baktériumokat.

Kapcsolódó történetek

A fehérjék mikrobiális fermentációja a melléktermékek és metabolitok - köztük néhány toxin - nagyobb körét eredményezi. A megnövekedett fehérjebevitel biztosítja, hogy több nitrogén érje el a mikrobiotát, ami segíti őket a szénhidrátok asszimilálásában, mint fent. A nitrogén kész hozzáférhetősége megkönnyíti a rothadásos erjedést is, amely számos elterjedt bélbetegséghez vezethet citotoxinok és rákkeltő anyagok előállításával. Ha ammóniát használnak nitrogénforrásként, amint az egyes étrendeknél előfordul, akkor a vérben csökken a koncentrációja, ami előnyös az általános egészségre.

Zsírok

A zsírösszetétel és -mennyiség változása mikrobiális változásokhoz is vezet, növelve a Bacteroides fajok populációját. Viszont a bélmikrobák által termelt lipopoliszacharidok szintje növekszik, ami megzavarja az anyagcserét. Ezt a kölcsönhatást részben a luminális zsír miatt keletkező epesavak jelenléte, koncentrációja és típusa vezérli. Az egyik eredmény az epetolerancia kialakulása, a másik pedig az ilyen baktériumok általi potenciális rákkeltő anyagok termelése.

Polifenolok

A bélben lévő poliolok különféle gyümölcsökből és egyéb élelmiszer-összetevőkből származnak. Ezek mellett számos nyers és erjesztett gyümölcsben vannak baktériumok és élesztők, amelyek hozzájárulnak a bélben lévő mikroflóra végső keveredéséhez. Az étrend tehát kulcsszerepet játszik annak meghatározásában, hogy mely bélmikrobák vannak túlsúlyban.

Nyugati étrend vs. hagyományos étrend

A bélflóra jelentősen eltér a nyugati étrendet folytató gyermekeknél, összehasonlítva azokéval, akik hagyományosabb ételeket fogyasztanak. Az előbbiek sok finomított szénhidrátot, állati húst (fehérjét) és telített zsírokat fogyasztanak, míg a vidéki étrend összetett szénhidrátokban gazdag.

Az előbbiben a baktériumok dominálnak, amelyeknek szintén kisebb a fajszáma, az utóbbiban a Prevotella és a Clostridia XIVa butirátszintetizátorokhoz képest. A megnövekedett sokféleség az ismeretlen étrendi összetevőkhöz való magasabb alkalmazkodási potenciálhoz köthető. A butirát egészséggel kapcsolatos előnyei egyre ismertebbek.

Az alacsonyabb állati hústartalom szintén nagyobb számú hidrogéntermelő baktériumot jelent, talán azért, mert ebben a helyzetben több hidrogén kénvegyületek formájában ártalmatlanítható. A vegetáriánus étrend viszont a magasabb metántermeléssel jár együtt a hidrogén ártalmatlanításához.

A Bacteroides: Firmicutes arány megváltozik, ha az étrend szénhidrát: zsír aránya megváltozik, mert az alacsonyabb zsírtartalom nem teszi lehetővé annyi baktériumfaj fejlődését.

Több munkát kell fordítani azon étrendi változások felkutatására, amelyek a különböző fajok optimális arányát eredményezhetik annak biztosítása érdekében, hogy a bélben a lehető legkevesebb mennyiségű toxint és a szükséges vagy előnyös mennyiségű hasznos metabolitot szintetizálják.

Hivatkozások

https://www.sciencedaily.com/releases/2016/03/160315104210.htm
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4303825/
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1043661812002071
http://www.pnas.org/content/107/33/14691.full
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4318938/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2894525/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4405705/

További irodalom

Dr. Liji Thomas

Dr. Liji Thomas OB-GYN, aki 2001-ben a Keralai Calicuti Egyetemen, a Kormányzati Orvostudományi Főiskolán diplomázott. Liji a diploma megszerzését követően néhány évig egy magánkórházban teljes munkaidős szülőként és nőgyógyászként dolgozott. . Több száz olyan nőnek adott tanácsot, akiknek terhességgel és meddőséggel kapcsolatos problémáik voltak, és több mint 2000 szülésért volt felelős, és mindig arra törekedett, hogy operatív helyett normális szülést érjen el.

Idézetek

Kérjük, használja a következő formátumok egyikét, hogy idézze ezt a cikket esszéjében, dolgozatában vagy jelentésében:

Thomas, Liji. (2019. február 26.). Hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiotát ?. News-Medical. Letöltve: 2020. december 12-én: https://www.news-medical.net/life-sciences/How-Does-the-Diet-Impact-Microbiota.aspx.

Thomas, Liji. "Hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiotát?" News-Medical. 2020. december 12. .

Thomas, Liji. "Hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiotát?" News-Medical. https://www.news-medical.net/life-sciences/How-Does-the-Diet-Impact-Microbiota.aspx. (megtekintés: 2020. december 12.).

Thomas, Liji. 2019. Hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiotát ?. News-Medical, megtekintve 2020. december 12-én, https://www.news-medical.net/life-sciences/How-Does-the-Diet-Impact-Microbiota.aspx.

A News-Medical.Net ezt az orvosi információs szolgáltatást a jelen feltételeknek megfelelően nyújtja. Felhívjuk figyelmét, hogy az ezen a weboldalon található orvosi információk célja a beteg és az orvos/orvos közötti kapcsolat és az általuk nyújtott orvosi tanácsadás támogatása, nem pedig annak helyettesítése.

News-Medical.net - AZoNetwork webhely