Policisztás vesebetegség macskáknál

policisztás

A macskák általában két teljesen működő, bab alakú vesével születnek, amelyek segítik a méreganyagok kiszűrését a vérből. Ezek a kis szervek nagyon fontosak a macskája egészsége szempontjából, ezért amikor valami baj van velük, például egy policisztás vesebetegségben szenvedő macskánál, ez komoly kérdés. A macskatulajdonosoknak tudniuk kell, milyen jelekre kell figyelniük annak érdekében, hogy a lehető legjobban ellenőrizzék macskájuk egészségét, és segítsék a PKD-t annak korai szakaszában elkapni.

Mi a policisztás vesebetegség?

A PKD, mint a policisztás vesebetegségre gyakran utalnak, olyan betegség, amely kis folyadékzsebeket képez, amelyeket cisztának hívnak a macska veséjén. Ezek a ciszták jellemzően születésüktől kezdve vannak, és lassan vagy gyorsan növekedhetnek. Amint a ciszták nagyobbak és szaporodnak, egyre nehezebbé teszik a vesék számára a munkájukat, és végső soron a vesék kudarcát okozzák. A PKD-nek nagyszámú cisztája lehet, vagy csak egy nagy.

A policisztás vesebetegség jelei macskákban

Tünetek

  • Fokozott szomjúság
  • Fokozott vizelés
  • Hányinger
  • Hányás
  • Csökkent étvágy
  • Fogyás
  • Letargia
  • Vér a vizeletben
  • Magas vérnyomás

Lehetetlen megkülönböztetni a policisztás vesebetegség tüneteit a többi vesebetegségtől, de ezekre a jelekre még mindig fontos figyelni. A szomjúság és a vizelés fokozódása, az étvágy csökkenése, fogyás, hányás, magas vérnyomás, a vizeletben lévő vér és az általános letargia mind a PKD tünetei lehetnek. Bármely változás, ami normális egy macska számára, a betegség jele lehet, és ezt meg kell beszélni állatorvosával.

A policisztás vesebetegség okai

A policisztás vesebetegség örökletes betegség a macskákban, ezért születéskor macskáról macskára terjed. Úgy gondolják, hogy a perzsák körülbelül 40 százaléka rendelkezik ezzel a vesebetegséggel, de a himalájai, a brit rövidszőrű és más macskafajtákat is érintheti, amelyeket eredetileg perzsáktól tenyésztettek. Ritka az olyan macskáknál, amelyeknek nincs perzsa származása. A PKD a PKD1 nevű mutált génnek köszönhető, de hogy pontosan mi okozza ezt a génmutációt, nem tudni.

Kezelés

A policisztás vesebetegségre nincs gyógymód, de kezelheti a tüneteket. Attól függően, hogy a betegség progresszióját milyen korán azonosítják, a macska kezelési terve és élettartama változó lesz. Antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, omega-3 zsírsavak, fájdalomcsillapítók, étvágygerjesztők, folyadékterápia, étrendi tervek és egyéb kezelések alkalmazhatók. A ciszták elvezetése elvégezhető, de ez csak ideiglenes válasz, mivel a ciszták egyszerűen feltöltődnek folyadékkal.

A betegség előrehaladásának figyelemmel kísérése elvégezhető röntgensugarak, ultrahangok, vérvizsgálatok, vérnyomásmérések és a tünetek megfigyelésével. Ha veseelégtelenség lépett fel, az állatorvossal gyakran megbeszélik a policisztás vesebetegségben szenvedő macskák eutanizálásáról szóló döntést.

Hogyan lehet megelőzni a policisztás vesebetegséget

A macskák policisztás vesebetegségének megelőzésének legjobb módja a szelektív tenyésztés gyakorlása. A perzsák és más veszélyeztetett fajták szűrését a PKD1 jelenléte érdekében a tenyésztés előtt el kell végezni, és nem szabad tenyészteni azokat a macskákat, amelyeknél pozitív a teszt ezen génre.

A perzsa származású perzsák és macskák számára is ajánlott a veseműködés rendszeres ellenőrzése. Annak ellenére, hogy nem akadályozhatja meg macskáját a policisztás vesebetegség kialakulásában, képes lehet lelassítani a betegség progresszióját a tünetek kezelésével.

Diagnosztikai folyamatok

A policisztás vesebetegség végleges diagnosztizálásának legjobb módja az ultrahang alkalmazása. Ez lehetővé teszi az állatorvos számára, hogy vizualizálja a cisztákat a macska veséjén. Az előrehaladott PKD-ben a ciszták néha érezhetők egy fizikai vizsgálat során, de a betegség korábbi szakaszaiban nem lesznek érezhetők. A macskák általában hétéves kor körül vannak, amikor a PKD tünetei megjelennek, de születésük óta megvannak náluk, és a betegség jelei életük során bármikor megjelenhetnek.

A laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a macskák vesebetegségének diagnosztizálásában is, de ezek a tesztek nem fogják megállapítani, hogy vannak-e ciszták, csak a veseműködés problémái. A vérvizsgálatokkal mérhetők a hulladékanyagok és más szintek, hogy ellenőrizzék a vesék működését, a vérnyomásmérésekkel ellenőrizhető a magas vérnyomás, és röntgensugárral lehet elvégezni a vesék méretét. Ezek mind hasznos eszközök a betegség kezelésében.

Különleges genetikai teszt is rendelkezésre áll a kaliforniai Davis-i Egyetemen, hogy megvizsgálják a macskát policisztás vesebetegség szempontjából. Ez a teszt pamut törlőkendővel gyűjti a DNS-t a macska szájából, majd megkeresi a PKD1 gént. Ez a teszt csak pozitív vagy negatív eredményt ad, és nem mondja el a betegség súlyosságát vagy progresszióját.