Hogyan veszi fel a szervezet a táplálékot: szénhidrátok, zsírok, fehérjék

Tartalom

A szervezet tápanyagainak (szénhidrátok, zsírok, fehérje) felszívódása

Így az összes tápanyag többsége felszívódik a vékonybélben. A belekből a következő két kiút vezet be a testbe:

A belet és a májat egy erek (úgynevezett portális véna) kötik össze. A bélből származó összes véráramlás a májba megy, és ez azt jelenti, hogy a bélben felszívódó tápanyagok először a májba kerülnek. A máj a vér többi részéhez kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy a máj által nem felszívódó tápanyagok végül a véráramba kerülnek. A szénhidrátokat és a fehérjéket ilyen módon szállítják.
A belekben nyirokerek is vannak, amelyeket közvetlenül a véráramba ürítenek (anélkül, hogy először megkerülnék a májat). A zsírt ilyen módon szállítják.

Ez azt jelenti, hogy a máj a bél után az első állomás, és ez egy elég okos konstrukció. A máj az összes tápanyag nagy részét felveszi. A máj által felhasznált mennyiségből maga elfogyaszt egy részt, a többi pedig elraktározza. Ezenkívül a máj új anyagokat és építőelemeket állít elő, amelyekre a testnek szüksége van. Azokat a szénhidrátokat (cukrot), amelyeket a máj önmagában nem használ fel, glikogén formájában tárolják. Ha túl sok időbe telik a következő étkezés előtt, a glikogén cukorrá (glükózzá) bomlik, amelyet a szervezetbe juttatnak, hogy minden sejt felhasználhassa. Mint fent említettük, a zsírok (trigliceridek) nem először jutnak át a májon, hanem közvetlenül a nyirokereken keresztül jutnak a vérbe. Végül a zsírok még mindig a májba érkeznek.

Hogyan befolyásolja a máj és a hasnyálmirigy (hasnyálmirigy) a tápanyagok felszívódását és az anyagcserét

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy (hasnyálmirigy) a vékonybél első része mellett helyezkedik el (a vékonybél ezen részét duodenumnak hívják). Kapcsolat van a hasnyálmirigy és a nyombél között, és ezen keresztül a hasnyálmirigy el tudja juttatni levét („hasnyálmirigy-lé”) a nyombélbe. A hasnyálmirigy rendkívül gazdag enzimekben, amelyek a szénhidrátokat, a zsírt és a fehérjét kisebb alkotórészekre bontják, amelyek aztán a vékonybélben felszívódhatnak.

A hasnyálmirigyben az inzulin hormon is termelődik, amely étkezés után a vérbe kerül. Az inzulin központi szerepet játszik teljes anyagcserénkben, mivel szabályozza a cukor (glükóz) felszívódását és a zsír lebontását.

A hasnyálmirigy az alábbi helyzetekben termeli és szabadítja fel az inzulint:

A belekben felszívódó glükóz (cukor) a vérbe kerül, ezáltal eljut a hasnyálmirigyhez, amely aztán inzulint szabadít fel. A glükóz így serkenti a hasnyálmirigy inzulin felszabadulását.
Amikor az élelmiszer belép a gyomorba és a belekbe, az inkretineknek nevezett hormonok felszabadulnak, és ezek a hormonok szintén a véráramba esnek. Az inkretinek (különösen a GLP-1 és a GIP) nagyon erősen befolyásolják a hasnyálmirigyet. Serkentik a hasnyálmirigy inzulin felszabadulását is.
Az idegrendszer és más hormonok is szabályozzák az inzulin felszabadulását.

Tehát amikor ételt fogyasztunk (különösen szénhidrátban gazdag ételeket), a vércukorszint emelkedik (cukor a vérben), majd felszabadul az inzulin. Ez meglehetősen okosan, az inzulin a következő hatásokkal jár a szervezetben:

A májban az inzulin oda vezet, hogy a májsejtek felszívják a cukrot. A máj maga a cukor egy részét fogyasztja el, a többi pedig glikogén formájában tárolódik. A glikogén a „tárolt” cukor egyik formája. Ha a cukrot később lerövidítik (pl. Éhgyomorra), akkor a glikogén a véráramba jutó glükózra bontható.
A zsírszövetben az inzulin oda vezet, hogy a zsírsejtek felveszik a cukrot. A cukor egy része maga fogyasztja a zsírsejteket, a többit pedig zsír formájában (trigliceridek) tárolja! A glükóz így zsírsá alakul a szervezetben! Ezenkívül az inzulin a zsír lebontásának megállításához vezet, és ennek célja az energia későbbi tárolása.
Az izmokban az inzulin a glükóz felszívódásához vezet, és ami az izmok munkájához szükséges, az elfogyasztásra kerül. A többit glikogén formájában tárolják. Az izmokban található glikogént azonban csak az izmok használhatják (ellentétben a máj glikogénjével, amely a szervezetbe juttatott glükózra bontható).

Böjtöléskor a glükagon felszabadul a hasnyálmirigyből

Amikor rögzülünk, a glükagon hormon felszabadul a hasnyálmirigyből. Ennek a hormonnak ellentétes hatása van az inzulinnal, ami azt jelenti, hogy stimulálja a májat a glikogén lebontására és a cukor (glükóz) felszabadítására. Így a glükagon a vércukorszint növekedéséhez vezet.

Ezen a ponton fontos, hogy megértse a következőket:

A szervezet energia előállításához felhasználhatja a cukrot (glükóz), zsírokat és fehérjéket.
A test előnyösen glükózt használ, mert a legkönnyebb energiát létrehozni. Ezt követően a test felhasználja a zsírt, utoljára pedig a fehérjéket.
Ha ételt fogyasztunk, a glükóz és az inkretinek belépnek a vérbe, és ezek az anyagok hatására a hasnyálmirigy (hasnyálmirigy) inzulint bocsát ki a vérbe.
Az inzulin oda vezet, hogy a test szövetei felkészülnek a cukor (glükóz) felszívására és energiaforrásként történő felhasználására. Főként a májat, az izmokat és a zsírszövetet befolyásolja az inzulin.
Az összes felesleges cukrot a májban glikogénként, a zsírszövetben pedig zsírként (trigliceridek) tárolják.

Hogyan kezeli a máj a zsírt, a szénhidrátokat és a fehérjét

A máj súlya 1,3 kg, és a test második legnagyobb szerve (csak a bőr nagyobb). A máj az egész test anyagcseréjének központi szerve. A bélben felszívódó anyagok többsége először a májba szállul. Ezenkívül a máj vért kap a hasnyálmirigyből (hasnyálmirigy). Ez azt jelenti, hogy a májat az étkezés során a bélből és a hasnyálmirigyből érkező tápanyagok és hormonok túlmosják. A máj epesókat is termel. Az epesók megkönnyítik a zsír felszívódását a belekben.

A máj számos tápanyagot képes tárolni, például szénhidrátokat, lipideket (zsírokat), vitaminokat és ásványi anyagokat. A test egyetlen szerve sem képes fehérjét tárolni, sem a máj.

A máj szénhidrátjainak kezelése

A belekben felszívódó szénhidrátok először a májba szállulnak. A felszívódó szénhidrátok monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz). A galaktóz és a fruktóz valójában a májban glükózzá alakul. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen szénhidrátokat fogyasztunk, végül glükózzá (glükózzá) válnak a szervezetben! Tehát amikor tejet (amely tejcukrot tartalmaz) vagy gyümölcsöt (amely gyümölcscukrot tartalmaz) eszünk, normál glükózzá (glükózzá) alakítjuk a szervezetben.

A máj által felvett cukor egy része maga is üzemanyagként fog felhasználni, a többit pedig glikogén formájában tárolják. A máj által nem felszívódó glükózmennyiség a test többi részén keresztül folytatódik, és minden sejt felszívódhat. A test minden sejtje glükózt használ üzemanyagként!

Az ételekben található glükóz étkezés után megemelkedik a vércukorszintben, és a magas vércukorszint 4-5 órán át fennmarad. Étkezés után a vércukorszint gyorsan emelkedik, de pár óra múlva a vércukorszint ismét csökken, mert a testsejtek felveszik a cukrot üzemanyagként. Ezen túlmenően sok máj felszívódik a májban és az izmokban, hogy glikogénként tárolja azt. Lásd az alábbi ábrát.

A glikogén formájában tárolt glükózt ezután használják a vércukorszint fenntartására az étkezések között. Amint a fenti ábrából látható, a máj még azelőtt elkezdi lebontani a glikogént glükózzá, hogy az ételben lévő összes cukrot elfogyasztották volna. Ez azt jelenti, hogy nem kapunk alacsony vércukorszintet. Tehát a máj lebontja a glikogént glükózzá, amely a szervezetbe kerül, hogy a sejtek továbbra is felhasználhassák a glükózt üzemanyagként. Vegye figyelembe, hogy a vesék és az izmok glükózt is tárolnak glikogén formájában, de a máj glikogénrétege körülbelül tízszer nagyobb, mint az izmok és a vesék.

A glikogén májrétege általában körülbelül 20 órán át tart. Ezt követően a májnak teljesen új glükózt kell termelnie, amely megköveteli a májtól, hogy aminosavakat (fehérjékben), tejsavat és monoglicerideket fogyasszon.

A vitaminok és a máj ásványi anyagainak kezelése

Egyes vitaminokat és ásványi anyagokat a máj képes felszívni, ha azokat felesleges mennyiségben tartalmazzák. A máj ezeket exportálja, ha hiány van. Mint korábban említettük, ez a képzés nem fog koncentrálni sem a vitaminokra, sem az ásványi anyagokra, mivel csekély jelentőségük van a cukorbetegség, az elhízás, a túlsúly vagy a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.

A máj számos fontos anyagot termel

A máj albuminot termel, amely a vérben a leggyakoribb fehérje. Az albumin azért fontos, mert sok anyag és hormon kötődik az albuminhoz, ráadásul az albumin hozzájárul a szervezet folyadékegyensúlyához. A máj emellett az összes nem esszenciális aminosavat és az összes lipoproteint (LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, VLDL-koleszterin), koagulációs faktorokat és fibrinogént (ami a vér alvadását okozza) is termel.

A máj gondoskodik az ételben lévő összes idegen anyagról is, például gyógyszerekről, mérgező anyagokról és egyéb dolgokról, amelyeket a szervezet nem képes metabolizálni. A máj és a vese felelős a szervezet anyagcseréjének minden maradékának (valamint minden olyan anyagért, amely nem alkalmazható a szervezetben).

Mint korábban említettük, a szervezet nem képes fehérjét tárolni. A testben állandó a fehérjegyensúly, ami azt jelenti, hogy a lebomló fehérje mennyisége (például azért, mert a fehérje már nem használható fel) megegyezik a termelt fehérje mennyiségével. A fehérjék lebomlásakor ammóniumionok (ammónium) képződnek, és ez az anyag mérgező (az agyra). A májban az ammóniumionok felszívódnak és karbamiddá alakulnak, amely ártalmatlan és a vizelettel ürül. Ha a szükségesnél több fehérjét eszel, akkor azt nem használják a szervezetben, mert a fehérjék lebontása és rekonstrukciója között állandó az egyensúly. A felesleges fehérjét a vesék és a máj választják ki.