Japán encephalitis

Legfontosabb tényeket

  • A japán encephalitis vírus (JEV) a dengue, a sárgaláz és a nyugat-nílusi vírusokhoz kapcsolódó flavivírus, amelyet szúnyogok terjesztenek.
  • A JEV a vírusos agyvelőgyulladás fő oka Ázsia számos országában, évente hozzávetőlegesen 68 000 klinikai esettel.
  • Bár a tüneti japán encephalitis (JE) ritka, az eset-halálozási arány az encephalitisben szenvedők körében akár 30% is lehet. Az encephalitisben szenvedők 30–50% -ában állandó neurológiai vagy pszichiátriai következmények fordulhatnak elő.
  • A WHO Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati régióinak 24 országában van endemikus JEV-átvitel, ami több mint 3 milliárd embert okoz fertőzésveszélyben.
  • A betegségre nincs gyógymód. A kezelés a súlyos klinikai tünetek enyhítésére és a beteg támogatására irányul a fertőzés legyőzésében.
  • Biztonságos és hatékony vakcinák állnak rendelkezésre a JE megelőzésére. A WHO azt javasolja, hogy a JE oltást építsék be a nemzeti immunizációs ütemtervekbe minden olyan területen, ahol a JE betegséget közegészségügyi kérdésként ismerik el.

Japán encephalitis vírus A JEV a vírusos encephalitis legfontosabb oka Ázsiában. Ez egy szúnyogok által terjesztett flavivírus, és ugyanahhoz a nemzetséghez tartozik, mint a dengue, a sárgaláz és a nyugat-nílusi vírus.

ahol betegség elismert

A japán encephalitis vírusos betegség (JE) első esetét 1871-ben dokumentálták Japánban.

A klinikai betegségek éves előfordulása mind az endemikus országokban, mind azokon belül változó, a 100 000 lakosra jutó 10-től vagy annál magasabb a járvány idején. Egy szakirodalmi áttekintés évente közel 68 000 JE klinikai esetet becsül világszerte, körülbelül 13 600-20 400 halálesettel. A JE elsősorban a gyermekeket érinti. Az endémiás országok legtöbb felnőttének természetes immunitása van gyermekkori fertőzés után, de bármilyen életkorú egyének érintettek lehetnek.

jelek és tünetek

A legtöbb JEV-fertőzés enyhe (láz és fejfájás) vagy nyilvánvaló tünetek nélkül, de 250-ből körülbelül 1 fertőzés súlyos klinikai betegséget eredményez. Az inkubációs periódus 4-14 nap között van. Gyermekeknél a gyomor-bélrendszeri fájdalom és hányás lehet a domináns kezdeti tünet. A súlyos betegséget a magas láz, a fejfájás, a nyakmerevség, a dezorientáció, a kóma, a görcsrohamok, a görcsös bénulás és végül a halál gyors megjelenése jellemzi. Az eset-halálozási arány akár 30% is lehet a betegség tüneteiben szenvedők körében.

A túlélők 20–30% -a szenved állandó intellektuális, viselkedési vagy neurológiai következményekkel, például bénulással, visszatérő rohamokkal vagy beszédképtelenséggel.

Terjedés

A WHO Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati régióinak 24 országában van JEV átviteli kockázat, amely több mint 3 milliárd embert tartalmaz.

A JEV a Culex faj (főleg Culex tritaeniorhynchus) fertőzött szúnyogainak harapása révén terjed át az emberekre. A fertőzött embereknél nem alakul ki elegendő virémia az etető szúnyogok megfertőzéséhez. A vírus a szúnyogok, sertések és/vagy vízi madarak közötti átviteli ciklusban létezik (enzootikus ciklus). A betegség főleg vidéki és periurban környezetben található, ahol az emberek ezeknek a gerinces gazdáknak a közvetlen közelében élnek.

Ázsia legtöbb mérsékelt égövi területein a JEV főleg a meleg évszakban terjed, amikor nagy járványok fordulhatnak elő. A trópusokon és a szubtrópusi területeken az átvitel egész évben előfordulhat, de az esős évszakban és a betakarítás előtti időszakban gyakran fokozódik a rizstermő régiókban.

Diagnózis

Azok a személyek, akik JE-endémiás területen élnek vagy járták őket, és agyvelőgyulladást tapasztalnak, JE-gyanúnak minősülnek. Laboratóriumi vizsgálat szükséges a JEV-fertőzés igazolásához és az encephalitis egyéb okainak kizárásához. A WHO javasolja a JEV-specifikus IgM antitestek vizsgálatát egyetlen cerebrospinális folyadék (CSF) vagy szérum mintában, IgM-capture ELISA alkalmazásával. A CSF-minta tesztelése előnyös a korábbi fertőzés vagy oltás okozta hamis pozitivitás csökkentése érdekében
A betegség megfigyelése többnyire akut encephalitis szindróma esetén szindrómás. A megerősítő laboratóriumi vizsgálatokat gyakran erre kijelölt őrhelyeken végzik, és erőfeszítéseket tesznek a laboratóriumi felügyelet bővítésére. Az eseteken alapuló felügyelet olyan országokban jön létre, amelyek oltással hatékonyan ellenőrzik a JE-t.

Kezelés

JE-ben szenvedő betegeknél nincs vírusellenes kezelés. A kezelés támogató a tünetek enyhítésére és a beteg stabilizálására.

Megelőzés és ellenőrzés

Biztonságos és hatékony JE vakcinák állnak rendelkezésre a betegségek megelőzésére. A WHO azt javasolja, hogy végezzenek erős JE megelőzési és kontroll tevékenységeket, ideértve a JE immunizálást minden olyan régióban, ahol a betegség elismert közegészségügyi prioritás, valamint a felügyeleti és jelentési mechanizmusok megerősítését. Még akkor is, ha a JE által megerősített esetek száma alacsony, az oltást fontolóra kell venni, ha megfelelő környezet van a JE vírus átadásához. Kevés bizonyíték támasztja alá a JE-betegség terhének csökkentését az emberi oltáson kívüli egyéb beavatkozásokból. Ezért az emberek oltását elsőbbséget kell élveznie a sertések oltásának és a szúnyogirtási intézkedéseknek.

Jelenleg 4 fő JE vakcina létezik: inaktivált egér agyi eredetű vakcinák, inaktivált Vero sejtből származó vakcinák, élő attenuált vakcinák és élő rekombináns (kiméra) vakcinák.

Az elmúlt években a Kínában gyártott élő attenuált SA14-14-2 vakcina vált az endemikus országokban a legelterjedtebb vakcinává, és a WHO 2013 októberében előminősítette. Sejtkultúrán alapuló inaktivált vakcinák és élő rekombináns vakcinák A sárgaláz vakcina törzsre vonatkozó engedélyeket és WHO előminősítéseket is engedélyezték. 2013 novemberében Gavi finanszírozási ablakot nyitott a JE oltási kampányok támogatására a támogatható országokban.

A JE kockázatának csökkentése érdekében a japán encephalitis-endémiás területekre utazóknak óvintézkedéseket kell tenniük a szúnyogcsípések elkerülése érdekében. A személyes megelőző intézkedések közé tartozik a szúnyogriasztók, hosszú ujjú ruhák, tekercsek és párologtatók használata. A JE endémiás területein sok időt töltő utazóknak ajánlott az oltás az utazás előtt.

Betegség járványok

A JE súlyos kitörései 2-15 évente jelentkeznek. A JE terjedése az esős évszakban fokozódik, amely során a vektorok populációja megnő. Azonban még nem volt bizonyíték a JEV terjedésének megnövekedésére a nagyobb áradások vagy szökőár miatt. A JEV elterjedése új területeken összefüggésben van az agrárfejlesztéssel és az öntözési programok által támogatott intenzív rizstermesztéssel.

A WHO reagál a JE-re:

  • globális ajánlások nyújtása a JE ellenőrzésére, ideértve az oltások alkalmazását is. A WHO javasolja a JE immunizálást minden olyan régióban, ahol a betegség elismert közegészségügyi prioritás és támogatja a megvalósítást.
  • technikai támogatás nyújtása a JE felügyeletéhez, a JE vakcinák bevezetéséhez és nagyszabású JE vakcinázási kampányokhoz, valamint a JE vakcina hatékonyságának és programozási hatásának értékeléséhez.