Javíthatja-e a fogyás az elhízott nők migrénes fejfájását? A WHAM randomizált, kontrollált vizsgálat indoklása és felépítése

Dale S. Bond

1 Pszichiátriai és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház/Súlykontroll és Diabétesz Kutatóközpont, Providence, RI, USA

Kevin C. O’Leary

1 Pszichiátriai és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház/Súlykontroll és Diabétesz Kutatóközpont, Providence, RI, USA

J. Graham Thomas

1 Pszichiátriai és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház/Súlykontroll és Diabétesz Kutatóközpont, Providence, RI, USA

Richard B. Lipton

2 Neurológiai, Epidemiológiai és Népegészségügyi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, USA; Montefiore fejfájás központ, Bronx, NY, USA

George D. Papandonatos

3 Biostatisztikai Tanszék, Brown Egyetem, Providence, RI, USA

Julie Roth

4 Neurológiai Osztály, Brown Alpert Medical School, Rhode Island Hospital, Providence, RI, USA

Lucille Rathier

5 Pszichiátria és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház, Providence, RI, USA

Richard Daniello

1 Pszichiátriai és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház/Súlykontroll és Diabétesz Kutatóközpont, Providence, RI, USA

Rena R. Wing

1 Pszichiátriai és emberi magatartás osztály, Brown Alpert Orvostudományi Kar, Miriam Kórház/Súlykontroll és Diabétesz Kutatóközpont, Providence, RI, USA

Absztrakt

Háttér

A kutatások összefüggést mutatnak a migrén és az elhízás között. Az elhízás növeli a gyakori migrén kockázatát, és összefüggésben áll a migrén prevalenciájával a reproduktív korú nők körében. Ezeket a megállapításokat számos elfogadható mechanizmus és a migrén javulásának új bizonyítékai támasztják alá műtéti és nem műtéti fogyás után. Egyetlen korábbi tanulmány sem vizsgálta azonban a súlycsökkenés migrénre gyakorolt hatását a kezelés által kontrollált keretek között. A WHAM-vizsgálat RCT a magatartási súlycsökkenés hatékonyságának tesztelésére a migrén kezelésében.

Dizájnt tanulni

Túlsúlyos/elhízott nők (n = 140; BMI = 25,0–49,9 kg/m 2), akik megfelelnek a migrén nemzetközi diagnosztikai kritériumainak, és okostelefon-alapú fejfájás naplót használnak 4 hetes kiindulási idő alatt ≥3 migrén és 4–20 migrénes nap regisztrálására időszakban, véletlenszerűen 4 hónapos vagy csoportos viselkedési súlycsökkenéshez (beavatkozás) vagy migrénes oktatáshoz (kontroll) rendelnek. Az intervenció résztvevőinek stratégiákat fognak tanítani a fizikai aktivitás növelésére és kevesebb kalória fogyasztására a fogyás érdekében. A kontroll résztvevők általános oktatást kapnak a migrén tüneteiről/kiváltó okairól és a különböző kezelési megközelítésekről. Mindkét csoport okostelefonokkal rögzíti fejfájását 4 hétig a kiinduláskor, a 16 hetes kezelési időszak után és egy 16 hetes követési időszak végén. A súly változását és az intervenciós hatás egyéb lehetséges fiziológiai (gyulladás), pszichológiai (depresszió) és viselkedési (diéta és fizikai aktivitás) mediátorait is értékelni fogják.

Következtetés

A WHAM-vizsgálat értékelni fogja a szokásos viselkedési súlycsökkentő beavatkozás hatékonyságát a migrén gyakoriságának csökkentésében, valamint azt, hogy a súlycsökkenés és más potenciális mediátorok milyen mértékben veszik figyelembe az intervenciós hatásokat.

Bevezetés

1.1. A járványtan és a migrén terhe

A migrén egy neurovaszkuláris rendellenesség, amely visszatérő fejfájással jár, amely általában lüktető, egyoldalú és súlyos. A fejfájás 4–72 órán át tart, és gyakran hányinger, hányás vagy fény-, hang- vagy mozgásérzékenység kíséri. A migrénes betegek egyharmada egy aurát is tapasztal, egy átmeneti fokális neurológiai jelenséget, amely vizuális, érzékszervi, beszéd- vagy motoros zavarokat tartalmaz, amelyek megelőzik vagy kísérik a fejfájást [1]. A migrén az amerikaiak 12% -át és háromszor több nőt (17,1%) szenved, mint a férfiak (5,6%) [2]. A legtöbb migrénes fejfájást tapasztal, amely jelentős vagy súlyos fogyatékosságot okoz, megzavarva a foglalkozási, családi és társadalmi tevékenységeket [2–3]. A migrén súlyos társadalmi károkkal is jár, a kezelési költségek és a csökkent termelékenység meghaladja a évi 24 milliárd dollárt [4–5].

1.2. Migrén és elhízás: epidemiológia, mechanizmusok és következmények a fogyás kezelésére

Az epidemiológiai kutatások számos, a migrénnel kapcsolatos állapotot azonosítottak, beleértve az elhízást is. Az egyik első tanulmány, amely megvizsgálta ezt az összefüggést, Bigal és mtsai. megállapította, hogy a 10–14 fejfájásnapot szenvedő migrénes betegek aránya a normál testsúlyú csoport 4,4% -áról a túlsúlyos csoportban 5,8% -ra, az elhízott csoportban 13,6% -ra, a súlyosan elhízott csoportban pedig 20,7% -ra nőtt [6]. A későbbi népességalapú vizsgálatok hasonló eredményeket hoztak, és azt is kimutatták, hogy az elhízás növeli a krónikus migrénré (≥ 15 fejfájás nap/hónap) való progresszió kockázatát [7–8].

Ezenkívül számos tanulmány [6, 9–12], de nem mindegyik [6, 13–15] arra utal, hogy az elhízás az epizodikus migrén magasabb prevalenciájával jár (> 15 fejfájás nap/hó). Ezeknek az eltéréseknek az okai nem tisztázottak, bár a pozitív eredményekkel járó tanulmányok általában a mért magasságra és a testsúlyra támaszkodnak, és magukban foglalják a reproduktív korú nőket, akiknél a migrén aránya magasabb, mint a perimenopauzális és posztmenopauzális korú nőknél [16].

Számos feltételezett mechanizmus igazolja a migrén és az elhízás közötti epidemiológiai összefüggést, az egyik gyakori gyulladásos folyamat [17–19]. Az elhízás fokozhatja a neurovaszkuláris gyulladásos választ migrénben, és a gyulladásos citokinek szekréciójával hozzájárulhat a fejfájás fokozódásához. A megnövekedett gyulladásos válasz és a magasabb fejfájás gyakorisága szintén elősegítheti a központi idegsejtek szenzibilizációját a káros és nem káros ingerekre, növelve a migrén progressziójának kockázatát [17–19]. A migrénnel és az elhízással járó pszichológiai állapotok, például a depresszió szintén növelhetik a gyakori migrén kockázatát [20]. Ezenkívül a migrénnek és az elhízásnak számos viselkedési kockázati tényezője van, például alacsony fizikai aktivitás, valamint magas zsír- és kalóriatartalmú étrend [19].

Annak ellenére, hogy a migrén és az elhízás közötti kapcsolat erős empirikus támogatást mutat, a súlycsökkenés, mint a migrén kezelésének bizonyítékai csak most jelennek meg. Két nemrégiben készült tanulmányban a fejfájás gyakorisága és súlyossága jelentősen csökkent a migrénes betegeknél a bariatrikus műtétek által kiváltott fogyás után [21–22]. Mindkét vizsgálat azonban kis mintákat tartalmazott, és nem rendelkezett kontrollcsoporttal, ami korlátozta az általánosíthatóságot és a képességet, hogy kizárja a regressziót az átlag felé, a résztvevő várható várakozási hatásai és más módszertani artefaktumok részeként a migrén javulásához. Egy másik, nem kontrollált, serdülő migrénes betegek bevonásával végzett vizsgálatban a fejfájás gyakoriságának és a kapcsolódó paramétereknek, beleértve az akut gyógyszerhasználatot is, jelentős csökkenést figyeltek meg 6 hónapos viselkedési súlycsökkenés után, és ez 12 hónapon keresztül fennmaradt [23]. Ezen ígéretes, bár előzetes eredmények alapján nagyobb, ellenőrzött vizsgálatokra van szükség a súlycsökkenés migrénre gyakorolt hatásának meghatározásához.

A Women's Health and Migraine (WHAM) tanulmány célja, hogy tesztelje a standardizált magatartási súlycsökkentő beavatkozás hatékonyságát a túlsúlyos/elhízott női migrénes migrénes oktatás kontrollállapotával szemben. Az étrend és a fizikai aktivitás javítására összpontosító magatartási súlycsökkentő beavatkozások 6 hónap alatt következetesen 8–10 kg súlycsökkenést eredményeznek, ami csökkenti a cukorbetegség kockázatát és javítja a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit. Ugyanakkor a WHAM-vizsgálat az első, amely a kezelés által kontrollált keretek között értékeli a súlycsökkenés migrénre gyakorolt hatását, és az első, amely felméri azokat a mechanizmusokat, amelyek összekapcsolják a súlycsökkenést a fejfájás gyakoriságának csökkenésével. Ez a próba egy innovatív elektronikus fejfájás-naplót is tartalmaz, amely lehetővé teszi a fejfájás-aktivitás valós idejű jelentését okostelefonon keresztül, ami elősegíti a megfelelést és csökkentheti a naplókhoz hagyományosan kapcsolódó elfogultságot.

1.3. A WHAM-per célja

A WHAM-vizsgálat egy helyszíni randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT), amelyet az Országos Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet támogat, összehasonlítva egy 16 hetes standardizált magatartási súlycsökkentő beavatkozás és egy migrénes oktatási kontrollfeltétel hatásait a migrénes fejfájás gyakoriságára és a kapcsolódó paraméterekre. elhízott (BMI = 25,0–49,9 kg/m 2) nőstény migrénes életkorban 18-50 év. Mindkét csoport okostelefonokat használ a fejfájás rögzítésére 4 héten keresztül, a kiinduláskor, a 16 hetes kezelési periódus után, és egy 16 hetes, beavatkozás nélküli követési időszak végén. A testsúlyt és más lehetséges fiziológiai (gyulladás), pszichológiai (depresszió) és viselkedési (diéta és fizikai aktivitás) beavatkozási mediátorokat fel kell mérni a kezelés előtti és a kezelés végén a kezelés utáni fejfájás napló előtt, annak érdekében, hogy a migrén napjaira gyakorolt prospektív hatások tesztjei (az 1. ábra szemlélteti és indokolttá teszi a feltételezett mediációs utakat). A tanulmány célja a következő:

A. Elsődleges közvetítő: fogyás

Megvizsgáljuk azt a hipotézist, miszerint a nagyobb súlycsökkenés közvetíti a migrénnapok csökkentésének különbségeit a viselkedési súlycsökkenés (BWL) beavatkozás és a migrénoktatás (ME) kontrollcsoportok között, amint azt a fenti 1A. Ábra mutatja. A súlycsökkenést az elsődleges mediátorként azonosítják az epidemiológiai kutatások alapján, amelyek összefüggést mutatnak az elhízás és a megnövekedett migrén gyakorisága között [6–8], valamint a legutóbbi megfigyelési adatok szerint a migrén gyakoriságának jelentős csökkenésére utalnak mind a műtéti, mind a viselkedési súlycsökkentő beavatkozások után [20–22].

B. Feltáró mediátorok: Változások a gyulladásban, a depresszióban, a fizikai aktivitásban és az étkezési szokásokban.

1.3.a. Elsődleges cél

Annak megvizsgálása, hogy az intervenció résztvevői a kiindulási ponttól a kezelés utáni időszakig nagyobb csökkenést mutatnak-e a migrénes napok számában 4 hetes periódusban, mint a kontroll résztvevők.

1.3.b. Másodlagos célok

Megvizsgálni, hogy a kezelés végén jelentkező súlycsökkenés közvetíti-e az intervenciós és a kontrollcsoport közötti különbségeket a kezelés utáni migrénnapok csökkentésében.

Annak megvizsgálása, hogy az intervenciós csoport résztvevői a 16 hetes nem beavatkozási követési időszak végén fenntartják-e a migrénnapok relatív gyakoriságának nagyobb csökkenését a kontrollcsoport résztvevőihez képest.

1.3.c. Feltáró célok

Annak megvizsgálása, hogy az étrend és a fizikai aktivitás változása a kezelés végén közvetíti-e az intervenciós és a kontrollcsoport közötti különbségeket a migrén napi relatív gyakoriságának csökkentésében, a súlycsökkenéstől függetlenül, a kezelés után.

Megvizsgálni, hogy a súlyvesztéssel összefüggő gyulladásos markerek és depresszió változásai a kezelés végén közvetítik-e az intervenciós és a kontrollcsoport közötti különbségeket a kezelés utáni migrénnapok csökkentésében.

2. A kutatás megtervezése és módszerei

A résztvevőket randomizálják, hogy 16 hétig viselkedési súlycsökkentő beavatkozást vagy migrénes oktatást kapjanak. A résztvevők egy 4 hetes elektronikus migrénes fejfájás naplót töltenek ki a kezelés előtti és utáni időszakban, valamint egy 16 hetes beavatkozás nélküli, súlymegtartó időszak után. Az intervenciós hatás hipotézizált közvetítőit, beleértve a súlyt, a gyulladást, a depressziót, a fizikai aktivitást és az étkezési szokásokat, fel kell mérni az elektronikus fejfájás napló kitöltése előtt a kezelés előtti és utáni szakaszban. A súlyt a 16 hetes követés során is felmérik.

2.1. A résztvevők jogosultsága

2.2. Tanulmányi toborzás

A résztvevőket különféle módszerek és források útján toborozzák, ideértve a következőket: hirdetések a helyi újságokban és magazinokban; kiküldetés az interneten, az életciklus-kórházi hálózaton (elérhető az alkalmazottak és a nyilvánosság számára), a közösségi médiában és az e-mail listákon; a tanulmányi prospektusok közvetlen postázása a célcsoport számára; és beutalókat kértek az alapellátásról és az ideggyógyászati klinikákról. A reklámok túlsúlyos nőknek szólnak, akik migrénben szenvednek, és szeretnének megismerni a migrénes megkönnyebbülés különböző viselkedési megközelítéseit.

2.3. Migrénszűrési eljárások

Példa okostelefon-alapú fejfájás napló űrlapokra