Johne; s Betegség - A szarvasmarha hely

Johne-kór

Ok

A Johne-kór a kérődzők krónikus bélgyulladása, amelyet M. paratuberculosis okoz.

Ez a baktérium beágyazódik a vékonybél alsó részének falába, amelyet ileum néven ismerünk. Immunválaszként a fertőzött szövetek megpróbálják regenerálni az egészséges szöveteket, ami a belek látható megvastagodásához vezet. Ez megakadályozza a tápanyagok felszívódását, ami súlycsökkenést eredményez. A fertőzés végén az állat antitesttermelése megtalálható az állatok szérumában, és jelzi, hogy a betegség és a fertőzés okozta halál klinikai tünetei hamarosan következnek.

A M. paratuberculosis növekszik és szaporodik egy állat immunrendszerének sejtjein belül, és kiválasztódik a székletbe, kisebb mértékben a tejbe és a nyálba.

Amikor a mikroba kiválasztódik, szennyezheti a talajt vagy a vizet. A gazdaállaton kívül a szervezet gyengén szaporodik - ha egyáltalán -, de hővel, hideggel és száradással szembeni ellenálló képessége miatt egy éven át fennmaradhat a környezetben.

A Johne-kór terjedésének elsődleges oka a fertőzött állat székletével vagy nyálával való érintkezés.

A prenatális expozíció fertőzési forrást jelenthet a borjak számára. A születés előtt megfertőződni lehet a magzat számára, ha az anyja a Johne-kór késői szakaszában van.

A fertőzés másik forrása a fertőzött gátakból származó tej.

Világszerte számos marhahús- és tejelő állományban hatalmas aggodalmak vannak a Johne-kór előfordulása miatt.

Tünetek

A fertőzés lassú, progresszív jellege miatt a Johne-kór jelei csak a kezdeti fertőzés után évek múlva jelentkezhetnek. Amikor végre megtörténnek, a jelei a hosszan tartó hasmenés és a fogyás a jó étvágy ellenére.

Megjelenhet a palack állkapcsa is, ami a folyadék felhalmozódása az alsó állkapocsban tályogot okoz.

Amint a klinikai tünetek megjelennek, az állat nem gyógyul meg, és tovább romlik.

Kezelés

A Johne-kór nem kezelhető.

Megelőzés

A megelőzés a legköltséghatékonyabb módszer a Johne-kór kezelésére. Sokkal olcsóbb blokkolni a Johne-kór bejuttatását egy állományba/nyájba, mint a fertőzés ellenőrzése vagy felszámolása, amint bekúszik és láthatatlanul terjedni kezd.

A rossz külsejű állatok tesztelése megerősítheti, hogy fennáll-e Johne-betegség.

Ha igen, gazdaságosabb lehet a fertőzött állatok selejtezése, ha nem, akkor az állatot úgy kell kezelni, hogy a fiatal állatok ne legyenek kitéve tejüknek vagy trágyájuknak.

Az újszülött állatokat meg kell védeni a fertőzésektől azáltal, hogy tiszta környezetben születnek és nevelkednek, és M. paratuberculosis szennyeződésektől mentes tejjel és vízzel táplálják őket. Az elsődleges szennyezőforrás egy fertőzött felnőtt állat trágyája.

A támogatóknak azt javasolják, hogy olyan állatokat vásároljanak, amelyek Johne-kórtól mentesek. A második legjobb az, ha olyan termelővel dolgozunk együtt, aki ismeri az állományában a Johne-kór szintjét, betartja a jó fertőzés-ellenőrzési gyakorlatokat, majd teszt-negatív állatokat vásárol teszt-negatív gátaktól.

A Johne-kór egy állományprobléma, és hogy a felnőtt állomány számos felnőttjének tesztállapotának ismerete sokkal jobban érzékeli a fertőzött állat megvásárlásának kockázatát, mint az az egyetlen vizsgálati eredmény, amelyet a kívánt állaton kaphat. venni.

Vakcina

Korábban az USA-ban oltóanyagot bocsátottak rendelkezésre, hogy megakadályozzák a Johne-betegség kockázatát. A vakcina elpusztított mikobaktériumok és olaj keverékét használja. Néha nagy csomókat okozhat az injekció beadásának helyén, általában a mellkas régiójában. Időről időre ezek a csomók ürítő tályogszerű elváltozásokká válnak. Bár az oltást 30 napnál fiatalabb borjaknak adják be, az injekció beadásának helyén a szöveti reakció az állat életéig tarthat.

Egy másik vakcina, amely élő M. paratuberculosisból készül (de nem képes betegségeket okozni).

Az oltások hatékonysága ellentmondásos. Hollandiában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az állománytulajdonosok, akik a Johne-kór kezelésében követik az ajánlott irányítási változtatásokat, ugyanolyan sikeresek, ha nem is sikeresebbek, mint azok, akik a vakcinát használják.

Diagnosztika

Az állatoknak csak kis hányadánál fognak nyilvánvaló klinikai tünetek jelentkezni, amelyek könnyen azonosíthatók, majd eltávolíthatók az állományból. Az állatok szubklinikai betegségének azonosítása, amely hosszú időn keresztül képes kiengedni a szervezetet, és ezáltal az állomány többi tagja számára a fertőzés forrása, döntő fontosságú a betegség elleni védekezésben. Az állatok általában fiatalon fertőzöttek, és évekbe telhet, amíg a klinikai tünetek megjelennek. PCR és szerológiai tesztek állnak rendelkezésre az M. paratuberculosis ellen.

PCR teszteket alkalmaznak a levetett állatok kimutatására. Ezek a tesztek nagyon nagy érzékenységgel képesek kimutatni magát a kórokozót (vagy inkább a kórokozók DNS-ét). A PCR azonban átmenetileg fertőzött állatokat is detektál, azaz olyan állatokat, amelyek baktériumokat fogyasztottak, de nem fognak fertőzést kialakítani, és nem kell eltávolítani őket az állományból. Alapszabályként az ismételt pozitív PCR-tesztek jelzik a produktívan fertőzött állatokat. Ezekben az állatokban a leadott baktériumok mennyisége általában korrelál a klinikai tünetek megjelenésével. ELISA-teszteket használnak az állat immunválaszának mérésére a M. paratuberculosis ellen, azaz ha az állat kapcsolatban volt a kórokozóval. Az állatok eltérően reagálhatnak a fertőzésre, ezért nincs ezüstgolyó az M. paratuberculosis elleni védekezési programokhoz. Különböző típusú vizsgálatokra van szükség a M. paratuberculosis fertőzések kimutatásához, a betegség stádiumától függően.

Az ELISA és a PCR kombinációjának használata a legjobb megoldást kínálja az átfogó állományfigyeléshez, amely a művelet sajátos igényeihez igazítható - legyen szó akár magas kockázatú állatok teszteléséről az állományban, egyes állatokról vagy az állományba érkező új kiegészítésekről. Mind az ELISA, mind a PCR tesztekkel az eredmények csak néhány órában, nem pedig napokban vagy hetekben érhetők el, amint azt a baktériumtenyésztési módszerek mutatják.

Ha többet szeretne tudni a M. paratuberculosis/Johne-kór diagnosztikai megoldásairól, kattintson ide.