Kiegészítő és teljes rost bevitele, valamint a vastagbél-adenoma kiújulásának kockázata a búzakorpa-szálas vizsgálatban

Ebben a cikkben van egy javítás. Lásd:

Absztrakt

Bevezetés

A WBF-vizsgálat elsődleges elemzését a szándék-kezelés elv (13) alkalmazásával hajtották végre, amely elemzési módszer azt vizsgálja, hogy a kezelt csoporthoz való hozzárendelés befolyásolja-e az eredményt anélkül, hogy számszerűsítenék az elfogyasztott kiegészítés mennyiségét (15 A mai napig nem végeztek vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a randomizált klinikai vizsgálat során elfogyasztott kiegészítő vagy teljes rostbevitel hatással volt-e az adenoma megismétlődésére. A WBF-vizsgálat magas rosttartalmú intervenciós ágának résztvevői gyakrabban számoltak be olyan mellékhatásokról, mint hányinger, hasmenés és hasi puffadás, mint az alacsony rosttartalmú csoportban (13). Ezért feltételezték, hogy a magas rosttartalmú csoport résztvevői kompenzálhatták a kiegészítő dózist azáltal, hogy kevesebb nem-kiegészítő rostot fogyasztottak, és ezzel az egyenlőség felé terelték a két kezelési ágban elfogyasztott teljes rost mennyiségét. Jelen vizsgálatot annak megállapítására végeztük, hogy a jelentett kiegészítő és teljes rostbevitel befolyásolta-e a colorectalis adenoma kiújulását a WBF-kísérleti populációban.

Anyagok és metódusok

Tanulmányterv és tárgyak.

Változások a kiegészítő adagban.

Ha a résztvevő nem tudta fenntartani a protokoll által előírt kiegészítő beviteli szintet (2,0 g/nap, illetve 13,5 g/nap az alacsony rosttartalmú és a magas rosttartalmú csoportokban), akkor engedélyezték a dózis csökkentését. Feljegyeztük a dózis csökkentésének mértékét és időtartamát, valamint a csökkentés okát. Ilyen okok voltak a kiegészítés íze, étkezés az otthontól eltérő helyeken, valamint olyan mellékhatások, mint hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, bélgáz és hasi puffadás.

A csökkentett táplálékkiegészítők mellett két másik változást is regisztráltak. Az első a pótlékfogyasztás ideiglenes leállítása volt, amelynek során feljegyezték az időtartamot és az okokat, ideértve a nyaralást, a betegséget és a kórházi ápolást. A második a kiegészítők fogyasztásának végleges leállítása volt a vizsgálat befejezése előtt. A végleges abbahagyást eredményező állapotok olyan mellékhatásokat jelentettek, mint a gyomor-bélrendszeri distressz, az egészségi állapot vagy a tanulmányból való lemorzsolódás. Az étrend-kiegészítők használatának állandó leállításának dátumát feljegyeztük az okkal.

Kiegészítő rostbevitel.

A kiegészítő rostbevitelt három havonta elvégzett klinikai látogatások információi alapján értékelték. A résztvevők használaton kívüli gabonadobozokat hoztak minden látogatásra; a dobozokat ezután megszámolták, és a következő képlet segítségével kiszámították az elfogyasztott dobozok százalékos arányát: Ezenkívül a résztvevők naptárba rögzítették a napi kiegészítő rost bevitelüket; a dobozszámok és a naptárjelentések közötti korrelációs együttható 0,82 volt. Az elemzéshez való részvételhez a résztvevőnek legalább egy kolonoszkópiát kellett elvégeznie az utolsó dobozszámlálás dátuma előtt és/vagy legalább egy kolonoszkópiát az azt követő 90 napon belül. Ezeknek a kritériumoknak az alkalmazásával a kísérletet befejező 1304 résztvevő 1208-ról (92,6%) álltak rendelkezésre adatok. Az elemzési időszak a randomizálás és a kolonoszkópia közötti idő volt, amely az utolsó dobozszámlálás előtt vagy az utolsó dobozszámlálást követő 90 napon belül történt.

A résztvevők pótlólagos rostbevitelének pontos elszámolása érdekében a kiegészítők csökkentésére és abbahagyására vonatkozó összes adatot hozzáadták a dobozszámlálási információkhoz. Ez az elemzés megkövetelte, hogy az adatokat időintervallumokban értékeljék, az egyes intervallumok a négyzetszámlálás közötti napok számát jelentik. A pótfogyasztás ideiglenes leállítása esetén nulla értéket adtak meg a rostbevitel során. A pótlékcsökkentés érdekében a napi elfogyasztott dobozok számát a csökkentéssel arányosan igazították. A kiegészítés végleges abbahagyása a vizsgálat hátralévő részében nulla rostbevitelt eredményezett. Az egyes időintervallumok rostdózisát ezután a következő képlet segítségével számoltuk ki: ahol n az alacsony rosttartalmú csoport résztvevőinek 2,0 és a magas rosttartalmú csoportban résztvevők esetében 13,5 volt. Az elemzési periódus alatt a kiegészítő rost teljes dózisa az egyes intervallumok rostbevitelének összege volt.

Teljes rostfelvétel.

Az étrendi rostbevitelt az AFFQ alkalmazásával értékeltük kiinduláskor, valamint az 1. és a 3. évben, és a vizsgálat során a két intervenciós csoport között egyenlő maradt. A kiindulási élelmi rostbevitelre vonatkozó adatok az összes elemzésre jogosult résztvevő számára rendelkezésre álltak, míg az 1. és a 3. év hiányos adatokkal rendelkezett. Az előzetes elemzések azt mutatták, hogy az étkezési rostbevitel átlagának használata az alap, az 1. és a 3. évtől nem befolyásolta az általános eredményeket. Ezért az AFFQ alapértékének és a napi kiegészítő rostbevitel összegének összegét használtuk a teljes rostbevitel kiszámításához. A napi kiegészítő rostbevitel és a napi teljes rostbevitel adatait kvartilisbe soroltuk a teljes populáció megoszlása alapján, és a legalacsonyabb kvartilt használtuk referenciakategóriaként a logisztikai regressziós modellekben.

Statisztikai analízis.

A kolorektális adenomák kiújulásait és kiújulásait minden olyan kolonoszkópiából megállapították, amely a randomizálás után, de az utolsó dobozszámlálást megelőzően vagy 90 napon belül történt. A Student t-tesztet használták az alapréteg, az 1. és a 3. étrendi rostbevitel összehasonlítására az alacsony rosttartalmú és a magas rosttartalmú intervenciós csoportok között, valamint a kiegészítő és a teljes rostbevitel összehasonlítására az egyes nem étrendi alapváltozók szerint. A kiindulási étrendi bevitelhez minden változót kvartilekre bontottunk a bevitelnek a teljes populációra vonatkozó megoszlása alapján. A lineáris regresszióval végzett trendanalízist alkalmaztuk az étrendi bevitel, valamint a kiegészítő és az összes rostbevitel kvartilisének összefüggésére.

Eredmények

Alapjellemzők.

Az 1. táblázat a 1304 résztvevő kiindulási jellemzőinek összehasonlítását mutatja, akik legalább egy postrandomizációs kolonoszkópiával és/vagy vastagbélrák diagnózisával teljesítették a vizsgálati protokollt, és a jelen elemzésre alkalmas 1208 résztvevő. A két populáció között nem volt szignifikáns különbség a kiindulási jellemzők egyikében sem.

A WBF populáció kiindulási jellemzői (1304 résztvevő) és azok, akik teljes adhéziós adatokkal rendelkeznek, miután a fel nem használt gabonadobozok utolsó számlálását megelőzően vagy azt követő 90 napon belül kolonoszkópiát végeztek (1208 résztvevő)

Rostbevitel.

A kiegészítő és a teljes rostbevitel frekvencia hisztogramja (gramm/nap). A, kiegészítő rost; B, összes rost.

Az étrendi rost bevitele a kiinduláskor, a kiegészítő rost a vizsgálat során, és az összes rost (becsülve az étrendi rostbevitel és a kiegészítő rostbevitel alapján)

Kiegészítő és teljes rostfelvétel.

Átlagos kiegészítő rostbevitel és teljes rostbevitel a WBF-vizsgálat során, kiindulási jellemzők szerint (n = 1208)

Rostbevitel és az adenoma kiújulása.

Az adenoma kiújulásának nyers és kiigazított esélyhányadosa a kiegészítő és a teljes rostbevitel alapján

Vita

Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely egy kemoprevenciós vizsgálat adatait használja fel a tényleges rostbevitel számszerűsítésére a tapadási rekordok alapján, és értékeli, hogy a tényleges rostbevitel összefüggésben állt-e a colorectalis adenoma megismétlődésével. A tényleges rostbevitel nagy eltérései ellenére a WBF vizsgálat során nem találtak összefüggést sem a kiegészítő, sem a teljes rost jelentett bevitele és az adenoma kiújulása között. Az esetleges zavaró változók, például a korábbi adenomák története, életkor, a kolonoszkópiák száma, a nem és az alapvonal polipjellemzőinek kiigazítása nem változtatta meg az eredményeket. Ennek az elemzésnek a megállapításai megegyeznek a vizsgálati populáció elsődleges elemzésének eredményeivel (13), valamint más vizsgálatok null-rost hatásáról szóló jelentéseivel (11, 12, 14, 19, 20). Ezek az adatok ezért további bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a búzakorpa-kiegészítéssel végzett rostkiegészítés nem véd a colorectalis adenoma megismétlődésétől.

A jelen elemzés során meg kell vizsgálni, hogy a résztvevők kiválasztott mintája megtartja-e az eredeti vizsgálati populáció jellemzőit (23). A jelenlegi elemzéshez a résztvevők ~ 93% -a rendelkezett elegendő adhéziós adattal a befogadáshoz. A jelen elemzés ezen 1208 résztvevője reprezentatív a WBF-próbát kitöltő 1304 résztvevő számára, amit a két populáció közötti kiindulási jellemzők közötti jelentős különbségek hiánya bizonyít.

Egy másik szempont a zavaró változók lehetséges hatása. Mivel a WBF-vizsgálat randomizált klinikai vizsgálat volt, a potenciálisan zavaró tényezők megoszlása várhatóan azonos lesz a két kezelési ág között. Mint arról korábban beszámoltunk (13), a dohányzók aránya, valamint az alkohol- és zsírbevitel mennyisége nagyobb volt a magas rosttartalmú csoportban, mint az alacsony rosttartalmú csoportban, bár ezen változók egyike sem volt jelentős hatással a kiújulásra. Ezenkívül potenciálisan zavaró változókat is beépítettek a kiújulás modelljeibe.

A kiegészítő rostbevitel értékelése ezen elemzés során arra számított, hogy a résztvevők visszaadják a megfelelő számú üres gabonadobozt. Nagy volt a korreláció a kísérleti személyzet által végzett dobozszám és a résztvevők által naponta kitöltött naptárak adatai között. Továbbá, amint azt fentebb tárgyaltuk, a magas rosttartalmú csoportba tartozók közül több mellékhatásról számoltak be. Ezért ésszerű azt hinni, hogy a kiegészítő rostbevitelre vonatkozó adatok megbízhatóak.

A vastagbélrák elleni védekezéshez szükséges rostmennyiségen kívül a legjobb védő tulajdonságokkal rendelkező rostok típusa is kérdéses marad e tápanyag összetettsége miatt. Számos rostban gazdag étel, például gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, különböző koncentrációban tartalmaznak különböző rostkomponenseket. Például a gabonafélékben és a gabonafélékben magas a cellulóz- és hemicellulózszint, míg az almában és a citrusfélékben magas a pektinszint (27). Lehetséges, hogy a kolorektális karcinogenezis elleni védelemhez sokféle élelmi rostban gazdag étrend fogyasztása szükséges, nem pedig egyfajta rost kiegészítése.

Egy másik szempont a karcinogenezis optimális szakasza, amelyben a rostok a legelőnyösebbek lehetnek. Számos mechanizmust javasoltak annak védőhatásainak leírására a karcinogenezis útjának különböző pontjain. Az élelmi rostok csökkentik a vastagbélen keresztüli ürülék átmeneti idejét, ezáltal csökkentve azt az időtartamot, amely alatt a vastagbél nyálkahártya-sejtjei rákkeltő anyagoknak vannak kitéve a székletben, és csökkenti a nyálkahártya-sejtek rákkeltő anyagoknak való kitettségét (3). A rost megköti az epesavakat és csökkenti ezen vegyületek koncentrációját a székletben (28, 29), megakadályozva ezzel a másodlagos epesavakká történő átalakulást, amelyekről azt gondolják, hogy a sejtproliferáció növelésével elősegítik a karcinogenezist (30), és amelyekről kimutatták, hogy tumor promoterek patkánymodellben (31). Ezért az étkezési rostok fontosak lehetnek a karcinogenezis korai és későbbi szakaszaiban is, és azoknak a személyeknek a kiegészítése 3 éves időtartamra, akiknél már kialakultak adenomák, nem elegendőek a védelem biztosításához (13). Szükség lehet a magas rosttartalmú étrend fogyasztására az egész életen át az adenoma kialakulásának és kiújulásának megelőzése érdekében.

Ez az elemzés azt a megközelítést használta, hogy meghatározzák, hogy az összes forrásból származó jelentett rostbevitel befolyásolja-e az adenoma megismétlődését, figyelembe véve a rostkiegészítéshez való ragaszkodást, a rostdózis csökkentését és a kiegészítők használatának ideiglenes vagy végleges abbahagyását. E tanulmány eredményei azt mutatják, hogy sem a búzakorpa-kiegészítésből származó rostbevitel, sem a teljes rostbevitel nem befolyásolja a colorectalis adenomák megismétlődését, így további bizonyítékokat kölcsönöznek az irodalomnak, amelyek arra utalnak, hogy a magas rosttartalmú étrend fogyasztása nem csökkenti a a colorectalis adenoma kiújulásának kockázata (12, 13, 14, 19). A magas rosttartalmú ételek védelmet nyújthatnak a szívbetegség (32) és a cukorbetegség (33) ellen, ezért ezeket továbbra is az egészséges táplálkozás szerves részének kell tekinteni.