Kísérleti gyulladáscsökkentő étrendi beavatkozás a gyulladás csökkentése és az életminőség javítása érdekében a családi adenomatózisos polipózisban szenvedő betegeknél: a protokoll leírása és előzetes eredmények

Cikk információk

Stefano Signoroni, örökletes emésztőrendszeri daganatok egysége, Fondazione IRCCS Istituto Nazionale dei Tumori, Via Venezian 1, Milánó, 20133, Olaszország. E-mail: [e-mail védett]

* Ezek a szerzők egyformán járultak hozzá ehhez a munkához

Absztrakt

Bevezetés

A családi adenomatózus polipózis (FAP) egy autoszomális domináns öröklődő vastagbélrák (CRC) hajlam szindróma, amelyet a vastagbélben több száz vagy több ezer adenoma jellemez; a nyombél is érintett lehet. Az FAP-t az adenomatous polyposis coli csíravonal inaktiváló mutációi okozzák (APC) gén. A mutációhordozóknak elméletileg 100% -os a CRC kialakulásának kockázata, és 4–12% -os kockázata a nyombélráknak, ha nem kezelik őket megfelelően. 1,2 Ezért az endoszkópos szűrést 10–14 éves kortól kell kezdeni, és a megelőző műtétet legkésőbb a második évtizedben javasoljuk. 3,4 A megelőző műtétnek két lehetősége van: teljes kolektómia ileo-rektális anasztomózissal (TC/IRA) és proktokolektómia ileális tasak anális anasztomózissal (PC/IPAA). Általában a TC/IRA jobb életminőséget garantál a betegeknek, de a végbélcsonk rák kockázatának korlátozása érdekében kötelező az intenzív, egész életen át tartó endoszkópos megfigyelés. 5.

Az FAP fenotípus szorosan korrelál a genotípussal. Vannak azonban epidemiológiai bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a krónikus bélgyulladás vezérli az adenomák és a CRC kialakulását és növekedését. 6 Az IL10-szekretáló szabályozó T-sejtek (Treg) elvesztése és az IL17A-t termelő Th17-sejtek növekedése által okozott krónikus gyulladás elősegíti az IL17A-függő tumor növekedését, elősegítve a vastagbél tumorigenesisének felerősítését és fenntartását. APC Min/+ egér modell, amely a legtöbb szempontból összefoglalja az FAP-ot. 7 Ugyanebben a modellben az interleukin-6 (IL-6) túlzott expressziója növelheti az egerek polipterhelését. A gyulladáscsökkentő citokinek (IL-6, IL-10) szerepet játszottak a nagy adenomatózus polipok progressziójában, valamint a teljes polipszámban. 7

A gyulladás az FAP-ban is hatással lehet a mikrobiota befolyásolására. Úgy tűnik, hogy számos bakteriális kórokozó közvetlenül és konkrétan részt vesz a CRC előmozdításában, és a bél mikrobiota olyan mikrobiális metabolitokat képes előállítani, amelyek nagyban befolyásolják a gazda fiziológiáját. 8 Például a rövid láncú zsírsavak (SCFA) -acetát, -propionát és -butirát a gyulladás és a rák elnyomásában működnek, apoptózist váltanak ki és gátolják a tumorsejtek progresszióját, míg más mikrobiális metabolitok, például a másodlagos epesavak, elősegítik a karcinogenezist. 8 A miRNS expressziójának szabályozását szintén egyre inkább elismernek a mikrobapopulációra adott gazda válaszában, és sok miRNS család már összefüggésben áll a gyulladással és az étrenddel. 9.

Mindezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az intenzív endoszkópos megfigyeléssel kombinált gyulladáscsökkentő támogatás csökkentheti az új adenomák kockázatát a FAP-betegek végbélcsonkjában. Számos kísérlet szerint a megismétlődés csökkenthető nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) 10 és/vagy esszenciális zsírsavak (omega-3) alkalmazásával. 11 Az NSAID-okkal történő hosszú távú kezelés azonban kardiológiai kockázattal jár, és az omega-3-kiegészítők rendszeres alkalmazása költséges lehet a betegek számára. Ezért sürgős szükség van egy alternatív megelőzési stratégiára az FAP-ban, amely biztonságos és jól tolerálható.

Számos epidemiológiai tanulmány értékelte az étrend és a gyulladás kapcsolatát, elsősorban az étrendi összetevőkre és szokásokra összpontosítva. 12 Elemezték az alacsony glikémiás indexet, 13 gyümölcsöt és zöldséget, 14 vörös húst, 15 nem hidrogénezett növényi olajat, 16 szóját, 17 mikrotápanyagot, beleértve a nem hem vasat és magnéziumot, 18 mikrotápanyagot, köztük az omega-3 zsírsavakat 19, valamint az alacsony és magas -szénhidrát diéták. 20 A legtöbb esetben a különböző étrendi megközelítések hatásait metabolikus szindrómában, inzulinrezisztencia szindrómában szenvedő betegeknél értékelték, amelyet alacsony fokú gyulladásos betegségnek tartanak.

Randomizált, kontrollált vizsgálatok két nemrégiben készült metaanalízise azt sugallta, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend (29% ± 2% zsírtartalmú energia, 7% telített zsírok) vagy a hüvelyesek fogyasztása hozzájárult a C-reaktív fehérje (CRP) szintjének csökkentéséhez. 21,22 A kolonoszkópián alapuló Tennessee Colorectal Polyp Study-ban, amely a CRC fő rizikófaktorainak a kolorektális polipok kockázatával való összefüggését tesztelte, a magas testtömeg-index és a magas vörös húsfogyasztás mint megalapozott rizikófaktor jelent meg az adenoma és A CRC, míg a magas élelmi rost és az étkezési kalcium bevitel alacsonyabb kockázattal járt. 23

Az eseti gyulladáscsökkentő étrend ígéretes eredményeket hozott a gyulladásos bélbetegségekben 24 (IBD). Az IBD-knek és az FAP-nak két különböző patogenezis-mintája van, de mindkét állapot jelentősen növeli a CRC kockázatát, és a nyálkahártya-gyulladás megváltoztathatja az adenomák kialakulását vagy expresszióját. 25 A gyulladáscsökkentő étrend radikális kismedencei radioterápiában részesülő felnőtteknél végzett randomizált vizsgálatok nemrégiben készült metaanalízise a gyakori gyomor-bélrendszeri tünetek jelentős csökkenéséről számolt be, beleértve a székletürítés gyakoriságának növekedését, a belek nyitásának sürgősségét, a széklet konzisztenciájának megváltozását, a bél szokásának változását, fájdalom, vérzés, puffadás és hányinger. Ezek a tünetek nagyon gyakoriak a teljes kolektómiát követő FAP betegeknél is.

A mediterrán étrend, az élelmiszer-diétás rendszer, amely szorosan kapcsolódik az egészségügyi előnyökhöz, alacsonyabb zsírtartalmú étrend finomítatlan teljes kiőrlésű gabonákkal, hüvelyesekkel, dióval, zöldségekkel és gyümölcsökkel egyensúlyban. Az étrendi lipidek fő forrása az extra szűz olívaolaj. Az étrend magában foglalja a halak és az erjesztett tejtermékek (joghurt és érlelt sajtok) alkalmi fogyasztását, közepes vagy kis mennyiségű fehér húst és tojást, ritkán más állati termékeket (vaj és vörös hús), valamint alacsony etanol-bevitelt, általában borként. Az étrendi randomizált vizsgálatok nemrégiben készült metaanalízise azt mutatta, hogy a mediterrán étrend a 3 hónapos vagy annál hosszabb beavatkozásokkal végzett vizsgálatok során jelentősen csökkentette a CRP szintet a kontroll étrendekhez képest. 28 A növényi táplálkozási szokásokat (főleg gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabona és kevés vörös hús) javasolták a hosszú távú gyulladásszabályozás érvényes eszközeként. 29 A mediterrán étrend erős immunmoduláló hatásúnak bizonyult, még az epigenetikai mechanizmusokra is némi hatással.

A Predimed vizsgálat legfrissebb adatai azt mutatták, hogy a mediterrán étrend több mint 5 éve történő beavatkozása a gyulladással összefüggő gének metilációjával járt, és erőteljes szabályozó hatást fejtett ki. 30 A Crohn-betegségben szenvedők 31 kísérlete arról is beszámolt, hogy egy 6 hetes mediterrán étrend javította a résztvevők egészségét, csökkentette a gyulladás markereit, normalizálta a mikrobiotát és jelentős változásokat generált a génexpresszióban.

Egyelőre nincs információ az étrend FAP-ban betöltött szerepéről, és a megelőző étrendi ajánlások még mindig hiányoznak. Ezért kísérleti tanulmányt terveztünk annak tesztelésére, hogy a mediterrán elveken és recepteken alapuló gyulladáscsökkentő étrend csökkentette-e a gyulladás bélmarkereit, javította-e a bél mikrobiotáját, jótékony hatással van-e a bélre és az életminőségre, és ennek következtében csökkentette-e a visszatérő adenómákat végbél.

Ez a jelentés ismerteti a tanulmány tudományos protokollját és beszámol a megvalósíthatósági adatokról, leírva a résztvevők betartását a javasolt étrendi ajánlásokban.