Kiválasztott étrendi tápanyagok és a metabolikus szindróma előfordulása felnőtt férfiaknál és nőknél Szaúd-Arábiában: kísérleti tanulmány

Nasser M. Al-Daghri

1 Biotechnológiai Kutatási Kiválósági Központ, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: as.ude.usk@yfrahkla (K.M.A.); as.ude.usk@sattarmo (O.S.A.-A.); ku.oc.oohay@58asm (M.S.A.)

2 Biomarkerek kutatási programja, Biokémiai Tanszék, Tudományos Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: moc.liamg@6002niddurisan

3 Klinikai Gyógyszerészeti Osztály, Gyógyszerészeti Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia

Nasiruddin Khan

2 Biomarkerek kutatási programja, Biokémiai Tanszék, Tudományos Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: moc.liamg@6002niddurisan

Khalid M. Alkharfy

2 Biomarkerek kutatási programja, Biokémiai Tanszék, Tudományos Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: moc.liamg@6002niddurisan

3 Klinikai Gyógyszerészeti Osztály, Gyógyszerészeti Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia

Omar S. Al-Attas

2 Biomarkerek kutatási programja, Biokémiai Tanszék, Tudományos Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: moc.liamg@6002niddurisan

4 Mutaib herceg, az Osteoporosis biomarkereinek elnöke, Biokémiai Osztály, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: as.ude.usk@zawaflah (H.A.A.); as.ude.usk@namhtoma (A.A.)

Majok S. Alokail

2 Biomarkerek kutatási programja, Biokémiai Tanszék, Tudományos Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: moc.liamg@6002niddurisan

3 Klinikai Gyógyszerészeti Osztály, Gyógyszerészeti Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia

Hanan A. Alfawaz

4 Mutaib herceg, az Osteoporosis biomarkereinek elnöke, Biokémiai Osztály, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: as.ude.usk@zawaflah (H.A.A.); as.ude.usk@namhtoma (A.A.)

5 Élelmiszertudományi és táplálkozási tanszék, Élelmiszertudományi és Mezőgazdasági Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia

Abdulaziz Alothman

4 Mutaib herceg, az Osteoporosis biomarkereinek elnöke, Biokémiai Osztály, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia; E-mail: as.ude.usk@zawaflah (H.A.A.); as.ude.usk@namhtoma (A.A.)

6 Alkalmazott Orvostudományi Főiskola, King Saud University, Rijád 11451, Szaúd-Arábia

Paul M. Vanhoutte

7 Farmakológiai és Gyógyszerészeti Tanszék, Li KaShing Orvostudományi Kar, Sassoon Road 21, Hong Kong, Kína; E-mail: kh.ukh@ttuohnav

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben Szaúd-Arábia gyors gazdasági fejlődése kiegyensúlyozatlan étrend-beviteli mintát eredményezett a lakosság körében. Következésképpen a metabolikus szindróma szintén dokumentáltan nagyon elterjedt a Közel-Kelet régióban. Célul tűztük ki a kiválasztott étrendi tápanyag-bevitel és a metabolikus szindróma prevalenciája közötti összefüggést a szaúdi Rijád általános felnőtt lakosságában. Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban 185 felnőtt 19–60 éves szaúdiát (87 férfit és 98 nőt (átlagéletkor 35,6 ± 13,2, illetve 37,6 ± 11,7 év)) vettek fel. A metabolikus szindróma kritériumai az International Diabetes Foundation (IDF) kritériumain alapultak, és az étrendi táplálékfelvételt két 24 órás étrendi visszahívási módszerrel értékelték. A metabolikus szindróma kockázatának páratlan aránya (OR) a kiválasztott étkezési tápanyagok kvartilisénál szignifikánsan alacsonyabb volt a szénhidrátok és fehérjék, valamint az A, C, E és K vitamin, kalcium, cink és magnézium esetében (p Kulcsszavak: étrendi mikroelemek, metabolikus szindróma, felnőtt nők, vitamin, Szaúd-Arábia

1. Bemutatkozás

A metabolikus szindróma számos kockázati tényező kombinációját jelenti, beleértve a központi elhízást, az inzulinrezisztenciát, a diszlipidémiát és a magas vérnyomást [1,2]. Ezek a kockázati tényezők nagyban hozzájárulnak a 2-es típusú diabetes mellitus és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kialakulásához is [3,4]. A National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III (NCEP ATP III) dokumentálta, hogy az USA-ban körülbelül 50–75 millió embernek metabolikus szindróma van [5], míg Európában a férfiaknál és a nőknél 15,7%, illetve 14,2% a prevalencia [6].

Az étrendi tényezők nagy hatással vannak a metabolikus szindrómára. A magas energia-, zsír- és koleszterinbevitel miatti táplálkozási egyensúlyhiány valóban kockázati tényezőnek számít e szindróma előfordulásában [7]. Az NCEP ATP III eredményei mellett számos tanulmány azt is sugallja, hogy az életmód módosítása fontos elem lehet a metabolikus szindróma kockázati tényezőinek csökkentésében és kezelésében [8,9]. Számos klinikai és epidemiológiai tanulmány azt sugallja, hogy a terápiás életmódbeli változások közül az étrendi tényezők nagyon fontos előnyös szerepet játszhatnak számos krónikus betegség leküzdésében [10,11]. Kimutatták azt is, hogy a metabolikus szindrómához hozzájáruló különféle kockázati tényezők nemenként és országonként eltérőek [12].

Az elmúlt évtizedekben Szaúd-Arábia gazdaságilag és társadalmilag gyorsan fejlődött. Ez a változás üteme befolyásolta a lakosság általános étrendi beviteli szokásait, előnyben részesítve az energiatartalmú és a magas zsír-, cukor- és sótartalmú feldolgozott ételek fogyasztását. Úgy tűnik, hogy ez a rohanó életmód fő tényező a nem fertőző betegségek növekvő járványában az arab régióban [13,14]. Az egészségtelen étrendet a betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség fő okainak tekintik, ami jelentősen hozzájárul a betegségek és a halálozás globális terheihez Közép-Kelet országaiban [15,16]. Szaúd-Arábiában a felnőtt férfiak 66% -a és a felnőtt nők 71% -a túlsúlyos vagy elhízott [17]. Ezek az országok csaknem 5,6 milliárd USD-t költenek a cukorbetegséggel kapcsolatos egészségügyi ellátásra [18].

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a metabolikus szindróma egyre gyakoribb probléma az arab lakosság körében, és annak előfordulására vonatkozó becslések 20,8% és 40% között változnak [19,20,21]. 2005-ben Al-Nozha és munkatársai [19] arról számoltak be, hogy a metabolikus szindróma előfordulása Szaúd-Arábiában csaknem 40% volt. Ezenkívül számos epidemiológiai tanulmány is kimutatta a metabolikus szindróma prevalenciájának növekedését más közel-keleti országokban [22,23,24]. Al-Daghri és munkatársai nemrégiben végzett kutatásában [25] szaúdi felnőtteknél azt figyelték meg, hogy a teljes metabolikus szindróma gyakorisága továbbra is magas, de jelentősen csökkent, elérve a 37% -ot a korábban regisztrált 44,1% -hoz képest [19]. A metabolikus szindróma komponensei közül azonban az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin és a hipertrigliceridémia volt a legelterjedtebb, amelyek az alanyok 88,6% -át, illetve 34% -át érintették [25].

Számos tanulmány a makrotápanyagok (például szénhidrátok, zsírok és fehérjék) szerepére és a metabolikus szindrómához való viszonyukra összpontosított [26,27]. Ezenkívül a mikroelemek (például vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) hiányosságai több fogyatékos betegséghez is kapcsolódnak, a túlsúly vagy elhízás fokozott kockázata mellett [28]. A C- és E-vitamin, valamint a cink és az ásványi anyagok, például a nátrium, kálium, kalcium és magnézium rendellenes bevitele kedvez a metabolikus szindróma előfordulásának [29,30]. A mikroelemhiány (különösen a vas, a jód, a cink, valamint az A- és D-vitamin) hiánya az arab régióban szokatlanul magas [31]. El-Hazmi és Warsy szerint a riboflavin-hiány magas volt Szaúd-Arábia különböző régióiban [32], míg Rijádban felnőttek és idősek körében gyakori volt a vashiány [33]. Ezenkívül egy Al-Assaf [34] által egészséges felnőttek által végzett tanulmány nem megfelelő mennyiségű C-vitamint, B1, B3, B12, B6-t és folátot mutatott Rijádban, Szaúd-Arábiában.

Az étrendi tényezőknek a metabolikus szindróma prevalenciájában betöltött fontos szerepe helyett a jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a kiválasztott étrendi tápanyagok étrendi beviteli szokásait, különös tekintettel a Rijád (Szaúd-Arábia) felnőtt hím és nőstényének mikroelemeire.

2. Kísérleti szakasz

2.1. Tanulmány a népességről

Összesen 185 beleegyező szaúdi felnőtt (19–60 év), beleértve a férfiakat (87) és a nőstényeket (98) (átlagéletkor 35,6 ± 13,2, illetve 37,6 ± 11,7 év) vették fel ebbe a keresztmetszeti vizsgálatba. A résztvevők a King Saud University Biomarkers Research Programja (BRP) és a Szaúd-Arábiai Királyság Rijádban található Egészségügyi Minisztérium (RIYADH Cohort) közötti folyamatos együttműködés részesei voltak. A betegadatokat a meglévő, több mint 17 000 egyén adatbázisából szerezték be. A betegeket véletlenszerűen toborozták otthonukból a klaszter mintavételi stratégia alkalmazásával. Meglátogatták legközelebbi elsődleges egészségügyi központjukat (PHCC), amely az egész Rijád régióra kiterjed. Minden résztvevő írásos és megalapozott beleegyezést adott a felvétel előtt. Az egyes PHCC-k populációját klaszterként vettük fel, és a szükséges számú beteg elosztása arányos volt a PHCC-k által kiszolgált populációval. A külföldieket nem vették bele a vizsgálatba. Az etikai jóváhagyást a Szaúd-Arábiai Rijád Királyi Egyetem Tudományos Főiskolájának Tudományos Főiskolája Etikai Bizottsága nyerte [35].

2.1.1. Táplálkozási értékelés

2.1.2. Antropometriai adatok és biokémiai elemzések

Az alanyokat arra kérték, hogy egy éjszakán át tartó éhgyomri állapotban (> 10 óra) keressék fel az elsődleges egészségügyi központjaikat (PHCC-k) antropometria és vérvétel céljából a PHCC nővér és ügyeletes orvos részéről. Az antropometria magában foglalta a magasságot (0,5 cm-re kerekítve), a súlyt (a legközelebbi 0,1 kg-ra kerekítve), a derék és a csípő kerületét (centiméter), valamint az átlagos szisztolés és diasztolés artériás vérnyomást (BP; Hg millimétere) (a két olvasat). A testtömeg-indexet (BMI) a kilogrammban kifejezett tömeg és a négyzetméterben kifejezett magasság hányadosaként számítottuk ki. Az éhomi vérmintát összegyűjtöttük és azonnal egy nem heparinizált csőbe helyeztük centrifugálás céljából. Az összegyűjtött szérumot egy előre megjelölt sima csőbe vittük, jégen tároltuk, és ugyanazon a gyűjtés napján eljuttattuk a Biomarkers Research Program (BRP) laboratóriumába a King Saud Egyetemen, Rijádban, Szaúd-Arábiában, hogy azonnal −20 ° C fagyasztó, további elemzésig. A vérmintákat kémiai analizátorral (Konelab, Espoo, Finnország) elemeztük az éhgyomri glükóz- és lipidprofil tekintetében, beleértve a HDL-koleszterint, az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterint és a triglicerideket.

2.1.3. Statisztikai elemzések

A statisztikai elemzéseket az SPSS 16.0 verzió (SPSS, Chicago, IL, USA) segítségével végeztük. A csoportokat összehasonlítottuk a variancia-korrekció elemzésével a lehetséges zavarók, például életkor és BMI alapján. A tápanyagok bevitelét nyers, energiával korrigált és a teljes energia százalékában fejeztük ki a maradék módszerrel. Az energiával korrigált tápanyag-bevitelt a regressziós modell maradványaként számoltuk, az abszolút tápanyag-bevitelt a függő változóként, a teljes energia-bevitelt pedig a független változóként. A metabolikus szindróma OR-jait (páratlan arányait) és 95% -os konfidencia-intervallumaikat (CI-k) az energia, az életkor, a fizikai aktivitás és a BMI logisztikai regresszióval történő kiigazítását követően számoltuk ki. Az egyes kiválasztott tápanyagok trendjét a legmagasabb kvartilisek alapján határoztuk meg referenciaértékként, a medián bevitel mellett. Elemzésünk alapján a kvartilisek a hiányos étrendi bevitel szélsőséges eseteire terjedtek ki, lehetővé téve számunkra a metabolikus szindróma prevalenciájának előrejelzését. A statisztikai szempontból szignifikáns különbségek jelzésére 0,05-nél kisebb p-értékeket fogadtak el.

2.1.4. Metabolikus szindróma (meghatározás)

A metabolikus szindróma prevalenciáját az IDF (International Diabetes Foundation) kritériumai szerint határozták meg: a központi elhízás etnikai és nemspecifikus derékkörfogat-elvágási pontok (hímek, 90 cm; nőstények, 80 cm), valamint a négy közül kettő szerint egyéb tényezők: emelkedett trigliceridszint ≥ 150 mg/dl vagy 1,7 mmol/l), emelkedett BP (szisztolés BP ≥ 130 Hgmm vagy diasztolés BP ≥ 85 Hgmm), emelkedett éhomi plazma glükóz (≥5,6 mmol/L vagy ≥100 mg/dl) és alacsony HDL-koleszterinszint (˂1,03 mmol/l vagy 40 mg/dl férfiaknál; vagy ˂1,29 mmol/L vagy 50 mg/dL nőstényeknél) [42].