Krónikus nyombélszűkület felnőttnél

Absztrakt

A krónikus duodenális szűkületet számos különféle kóros folyamat okozza, amelyek magukban foglalhatják a duodenum első, második vagy harmadik részét. A kényelem érdekében a következő osztályozásra osztható:

krónikus

(A) Belső okok.- (1) alak- vagy helyzetbeli rendellenességek; (2) akut és krónikus duodenitis; (3) a valvulse conniventes hipertrófiája; (4) veleszületett szűkület; (5) jóindulatú és rosszindulatú daganatok; (6) fekély; (7) divertikulumok nyomása; 8. idegen testek; (9) az izomréteg lokalizált hipertrófiája.

(B) Külső okok.- (1) A normális kötődés patológiás változásai; (2) veleszületett sávok; (3) epehólyag-gyulladás; (4) a jobb vese ptosisza; (5) epehólyag tapadások és epekövek; (6) a duodeno-jejunal megnyitásának szűkülete; (7) a hasnyálmirigy rendellenességei (hipertrófia, tályog, daganat, szalagok és gyűrűs hasnyálmirigy által); (8) aneurysma, megnagyobbodott mirigyek és daganatok nyomása; (9) a vastagbél és a vékonybél prolapsusa, artériás kompresszióval vagy anélkül, a felső mesenterialis artéria vagy annak középső, jobb kólika vagy ileo-kólika ágai révén; (10) a prolapált jejunum összenyomódása a medence szélén.

Az itt leírt eset a duodenum második részének szűkületét mutatta, valószínűleg 6 évig tartó progresszív duodenitis, vérszegénység, kesztyűszerű eloszlású kéz dermatitis és hiányos étrendre utaló pigmentáció miatt.

1. eset: C. W. férfit, 46 éves, amerikai gépi kezet Dr. E. J. Duffy az elmúlt fél évben hányás miatt utasította el, amely olyan gyakori lett, hogy jelenleg csak folyadékot tudott elviselni.

A hányás és az étkezés között nem volt összefüggés, sem a fájdalom, sem a korábbi kórtörténet nem utalt gyomor- vagy nyombélfekély-szindrómára. A páciens gyakran észrevette, hogy több nappal korábban elfogyasztott ételeket visszaszerzett, és nagyon sértő szaga volt, emlékeztetve őt a „csatornagázra vagy karbidra”. Hat évvel korábban olyan hányásrohamok kezdődtek, amelyek nem étkezéshez kapcsolódtak, nem jártak vele járó fájdalommal, de sok gázzal és gyomorpanaszokkal jártak. Két évig a támadások körülbelül hetente egyszer történtek, fokozatosan egyre gyakrabban, míg hat hónappal ezelőtt naponta többször is megtörténtek. Ez idő alatt a diéta nem volt megfelelő; kevés gyümölcsöt és zöldséget evett, szinte teljes egészében folyadékokból. Ennek eredményeként fokozatosan csökkent a súlya, és mindkét kezén kitörés jelent meg a csukló vonaláig. Egy gyári orvos, akivel konzultált, elmondta neki, hogy vérszegénysége van, néhány nappal később a beteg munkahelyén összeomlott.

Ekkor Dr. EJ Duffy diagnosztikai felmérésre irányította, amelynek eredményei a következőket ábrázolták: A páciens sápadt, vékony, vérszegény megjelenésű férfi volt, eldugult arccal, pigmentált kitett területekkel, különösen a kezekkel, ahol a az elváltozások kétoldaliak és kesztyűszerűek voltak, nyilvánvaló vezikulák, bullæ és régi hegek voltak.