Anti-Reflux (GERD) műtéti beteginformációk a SAGES-tól

„Gyomorégés” műtétje

Ha mérsékelt vagy súlyos „gyomorégéstől” szenved, akkor a sebész javasolhatja a laparoszkópos antireflux műtétet ennek az állapotnak a kezelésére, amelyet technikailag gastrooesophagealis reflux betegségnek (GERD) neveznek. Ez a brosúra elmagyarázza Önnek:

  1. Mi a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD)
  2. A GERD orvosi és műtéti kezelési lehetőségei
  3. Hogyan hajtják végre ezt a műtétet
  4. Várható eredmények
  5. Mi várható, ha laparoszkópos anti-reflux műtétet választ

Mi a Gastroesophagealis Reflux betegség (GERD)?

Bár a „gyomorégést” gyakran használják az emésztési problémák különféle leírására, orvosi értelemben ez valójában a gastrooesophagealis reflux betegség tünete. Ebben az állapotban a gyomorsavak visszafolyó hűtő alatt forognak vissza vagy „hátul” a gyomorból a nyelőcsőbe. A gyomorégést durva, égő érzésnek nevezik a bordák közötti vagy közvetlenül a nyak alatti területen. Az érzés sugározhat a mellkason, a torkon és a nyakon. Az Egyesült Államokban sok felnőtt havonta legalább egyszer tapasztalja ezt a kellemetlen, égő érzést. Egyéb tünetek lehetnek hányás vagy regurgitáció, nyelési nehézség és krónikus köhögés vagy zihálás.

Mi okozza a GERD-t?

Ha eszik, az étel a nyelőcsőnek nevezett csövön keresztül a szájából a gyomrába jut. A nyelőcső alsó végén található egy kis izomgyűrű, amelyet az alsó nyelőcső záróizomnak (LES) neveznek. A LES egyirányú szelepként működik, lehetővé téve az élelmiszer átjutását a gyomorba. Normális esetben a LES lenyelés után azonnal bezárul, hogy megakadályozza a magas savtartalmú gyomornedveknek a nyelőcsőbe történő visszatáplálását. A GERD akkor fordul elő, amikor a LES nem működik megfelelően, lehetővé téve a sav visszafolyását és az alsó nyelőcső megégését. Ez irritálja és gyulladja a nyelőcsövet, gyomorégést okozva, és végül károsíthatja a nyelőcsövet. Néhány betegnél olyan állapot alakulhat ki, amelyben az alsó nyelőcső nyálkahártyájának a sejttípusa megváltozik, az úgynevezett Barrett-nyelőcső. Ez azért fontos, mert ennek az állapotnak a növekedése növeli a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

Mi járul hozzá a GERD-hez?

Néhány ember természetesen gyenge záróizmával (LES) született. Mások számára azonban a zsíros és fűszeres ételek, bizonyos típusú gyógyszerek, szoros ruházat, dohányzás, alkoholfogyasztás, erőteljes testmozgás vagy a test helyzetének megváltozása (lehajlás vagy fekvés) a LES lazulását okozhatják, ami refluxot okozhat. A hiatal sérv sok olyan betegnél megtalálható, akik GERD-ben szenvednek. Ez arra az állapotra vonatkozik, amikor a gyomor felső része a rekeszizom fölé dudorodik a mellkasüregbe. Úgy gondolják, hogy ez a jelenség hozzájárul a savas reflux kialakulásához. A GERD műtéte szintén rögzíti a hiatal sérvét.

Laparoszkópos anti-reflux műtét

gerd

Orvosi és sebészeti kezelési lehetőségek

A GERD-t általában három progresszív lépésben kezelik:
1. AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSAI
Sok esetben az étrend megváltoztatása és a vény nélkül kapható antacidok szedése csökkentheti a tünetek gyakoriságát és keménységét. A fogyás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése vagy megszüntetése, valamint az étkezési és alvási szokások megváltoztatása szintén segíthet.

2. Kábítószer-terápia
Ha a tünetek ezen életmódbeli változások után is fennállnak, gyógyszeres terápiára lehet szükség. Az antacidok semlegesítik a gyomorsavakat, a vény nélkül kapható gyógyszerek pedig csökkentik a termelt gyomorsav mennyiségét. Mindkettő hatékony lehet a tünetek enyhítésében. A vényköteles gyógyszerek hatékonyabban gyógyíthatják a nyelőcső irritációját és enyhíthetik a tüneteket. Ezt a terápiát meg kell vitatni az alapellátás szolgáltatójával és a sebészével.

3. MŰTÉT
Azok a betegek, akik nem reagálnak jól az életmódbeli változásokra vagy a gyógyszerekre, vagy akik nem akarnak folyamatosan gyógyszereket igényelni tüneteik kezelésére, fontolóra vehetik egy műtéti beavatkozást. A műtét nagyon hatékony a GERD kezelésében. A GERD leggyakrabban végrehajtott műveletét fundoplikációnak nevezik (általában Nissen-alapplikáció, amelyet annak az orvosnak neveztek el, aki először az 1950-es évek végén írta le ezt az eljárást). A fundoplikáció magában foglalja a hiatal sérv rögzítését, ha van ilyen, és a gyomor felső részét a nyelőcső vége köré tekerve az alsó nyelőcső záróizom megerősítése érdekében, és ez újrateremti az „egyirányú szelepet”, amely a savas reflux megelőzésére szolgál. Ez elvégezhető egyetlen hosszú metszéssel a has felső részén, vagy gyakrabban minimálisan invazív technikákkal, több kicsi metszéssel, úgynevezett laparoszkópos műtéttel.

Melyek a laparoszkópos módszer előnyei?

A laparoszkópos megközelítés előnye, hogy általában:

  • csökkent a műtét utáni fájdalom
  • rövidebb kórházi tartózkodás
  • a munkába való gyorsabb visszatérés
  • javított kozmetikai eredmény

Jelölt-e a laparoszkópos módszerre?

Bár a laparoszkópos anti-reflux műtétnek számos előnye van, néhány beteg számára nem biztos, hogy megfelelő. Szerezzen be alapos orvosi értékelést egy laparoszkópos anti-reflux műtétet végzett szakorvostól az elsődleges orvosával vagy a gasztroenterológussal konzultálva, hogy megtudja, megfelelő-e a technika az Ön számára.

A műtét végrehajtása

Mi várható a laparoszkópos anti-reflux műtét előtt?

  • Miután a sebész átnézte Önnel a műtét lehetséges kockázatait és előnyeit, írásbeli hozzájárulást kell adnia a műtéthez.
  • A műtét előtti előkészítés magában foglalja a vérmunkát, az orvosi kiértékelést, a mellkas röntgenfelvételét és az EKG-t életkorától és egészségi állapotától függően.
  • A műtét előtt további vizsgálatra lehet szükség, amelyet a sebész rendel el az Ön előzményei alapján
  • Javasoljuk, hogy a műtét előtti este vagy reggel zuhanyozzon.
  • A műtét előtti éjfél után éjfél után nem szabad enni vagy inni semmit, kivéve azokat a gyógyszereket, amelyekről a sebész azt mondta, hogy a műtét reggelén egy korty vízzel szabad bevenni.
  • Az olyan gyógyszereket, mint az aszpirin, vérhígítók, gyulladáscsökkentő gyógyszerek (ízületi gyulladásos gyógyszerek) és az E-vitamint átmenetileg le kell állítani a műtét előtt néhány napról egy hétre.
  • Diétás gyógyszerek vagy orbáncfű nem használható a műtétet megelőző két hétben.
  • Hagyja abba a dohányzást, és gondoskodjon minden szükséges segítségről otthon.

Mi várható a műtét napján:

  • Általában a műtét reggelén érkezik a kórházba.
  • A képzett orvosi személyzet egy kis tűt/katétert tesz az ereibe, hogy a műtét során gyógyszereket juttasson el.
  • Gyakran szükségesek a műtét előtti gyógyszerek.
  • A több órán át tartó műtét alatt altatásban lesz - alszik.
  • A műveletet követően a helyreállítási helyiségbe kerül, amíg teljesen fel nem ébred.
  • A legtöbb beteg a műtét éjszakáján marad a kórházban, és további napokat igényelhet a kórházban.

A műtét végrehajtása

Hogyan történik a laparoszkópos anti-reflux műtét?

  • A laparoszkópos anti-reflux műtét (amelyet általában Laparoscopic Nissen Fundoplication néven emlegetnek) magában foglalja a nyelőcső és a gyomor közötti „szelep” megerősítését azzal, hogy a gyomor felső részét a nyelőcső legalacsonyabb része köré tekeri - nagyjából úgy, ahogy egy zsemle egy Hot dog.
  • Laparoszkópos eljárás során a sebészek kis bemetszésekkel (1/4–1/2 hüvelyk) trocarokkal (keskeny csőszerű eszközök) jutnak be a hasba. Szén-dioxid-gázt használnak a has ideiglenes kiterjesztésére, így a sebésznek teret enged látni és dolgozni.
  • Az apró videokamerához csatlakoztatott laparoszkópot a kis bemetszésen keresztül helyezik be, így a sebész nagyított képet nyújt a beteg belső szerveiről a televízió képernyőjén.
  • A teljes műveletet „belül” hajtják végre keskeny műszerekkel, amelyeket áthaladnak a trocarokon.
Mi történik, ha a műveletet nem lehet teljes mértékben végrehajtani laparoszkópos módszerrel?

Kis számú betegnél a laparoszkópos módszer nem valósítható meg, mivel képtelen a szerveket vizualizálni vagy kezelni. Azok a tényezők, amelyek növelhetik a „nyílt” eljárásra való áttérés lehetőségét, magukban foglalhatják az elhízást, a sűrű hegszövetet előidéző ​​korábbi hasi műtéteket vagy a műtét során vérzési problémákat. A nyílt eljárás végrehajtására vonatkozó döntés a sebész által a tényleges műtét előtt vagy alatt meghozott döntés. Amikor a sebész úgy érzi, hogy a legbiztonságosabb a laparoszkópos eljárást nyitottá alakítani, ez nem komplikáció, sokkal inkább megalapozott műtéti megítélés. A nyílt eljárásra való áttérésről szóló döntés szigorúan a betegek biztonságán alapul.

Laparoszkópos anti-reflux műtét

Mi várható, ha laparoszkópos és anti-reflux műtétet választ

Mire számítsak a műtét után?

  • A betegeket arra ösztönzik, hogy a műtét után otthon végezzenek könnyű tevékenységet, és rövid ideig el kell kerülniük a súlyos emelést vagy megerőltető tevékenységet, amelyet a sebész határoz meg.
  • A műtét utáni fájdalom általában enyhe, bár egyes betegeknél rövid időre szükség lehet vényköteles fájdalomcsillapításra.
  • A műtét után refluxellenes gyógyszerekre általában nincs szükség.
  • A legtöbb sebész ideiglenesen módosítja a beteg étrendjét a műtét után folyadékkal kezdve, majd fokozatosan haladva a szilárd ételek felé. Az étrendi korlátozásokról azonnal kérdezze meg sebészét a műtét után.
  • Valószínűleg rövid időn belül visszatérhet a szokásos tevékenységéhez. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a zuhanyozást, a vezetést, a lépcsőn való járást, az emelést, a munkát és a szexuális érintkezést.
  • Hívjon és ütemezzen egy további megbeszélést a műtét után 2 héten belül.

Vannak-e ennek a műveletnek mellékhatásai?

Tanulmányok kimutatták, hogy a beavatkozáson átesett betegek túlnyomó többsége vagy tünetmentes, vagy a GERD tünetei jelentősen javultak.

Ennek az eljárásnak a hosszú távú mellékhatásai általában nem gyakoriak.

  • Néhány betegnél átmenetileg nyelési nehézség jelentkezik közvetlenül a műtét után. Ez általában a műtét után egy-három hónapon belül megszűnik.
  • Esetenként a betegeknél szükség lehet a nyelőcső megnyújtására (endoszkópos dilatáció) vagy ritkán műtétre.
  • Ezt az eljárást követően korlátozható a böfögés és/vagy hányás képessége. Néhány beteg a gyomor puffadásáról számol be.
  • Ritkán néhány beteg nem számol be tüneteinek javulásáról. A reflux tünetei hónapokkal-évekkel is visszatérhetnek az eljárás után.

Várható eredmények

Milyen komplikációk jelentkezhetnek?

Bár a műveletet biztonságosnak tekintik, komplikációk léphetnek fel, mivel bármely művelet során előfordulhatnak.
A komplikációk magukban foglalhatják, de nem kizárólag:

  • mellékhatás az általános érzéstelenítésben
  • vérzés
  • a nyelőcső, a lép, a máj, a gyomor vagy a belső szervek sérülése
  • a seb, a has vagy a vér fertőzése.
  • más kevésbé gyakori szövődmények is előfordulhatnak.

A sebész ezeket megbeszéli Önnel. Ezenkívül segítenek eldönteni, hogy a laparoszkópos anti-reflux műtét kockázata kisebb-e, mint a nem operatív kezelés.

Mikor hívja orvosát

Feltétlenül hívja orvosát vagy sebészét, ha a következők bármelyikét tapasztalja:

  • Tartós láz 101 ° F (39 C) felett
  • Vérzés
  • Növekvő hasi duzzanat
  • Fájdalom, amelyet a gyógyszerek nem enyhítenek
  • Tartós hányinger vagy hányás
  • Hidegrázás
  • Tartós köhögés vagy légszomj
  • Gennyes elvezetés (genny) bármilyen bemetszéstől
  • A metszéseit körülvevő vörösség, amely súlyosbodik vagy egyre nagyobb
  • Nem tud enni vagy folyadékot inni

Ez a brosúra célja a GERD és a laparoszkópos anti-reflux műtét általános áttekintése. Nem hivatott helyettesíteni a professzionális orvosi ellátást, vagy vitát folytat Ön és sebésze között a laparoszkópos anti-reflux műtét szükségességéről. A konkrét ajánlások az egészségügyi szakemberek között változhatnak. Ha kérdései vannak a laparoszkópos anti-reflux műtét szükségességével, alternatíváival, számlázási vagy biztosítási fedezetével, illetve a sebész képzettségével és tapasztalatával kapcsolatban, ne habozzon megkérdezni erről sebészét vagy irodáját.

Ha kérdése van a műtéttel vagy a későbbi nyomon követéssel kapcsolatban, akkor a műtét előtt vagy után beszélje meg őket sebészével.