Leukémia

A leukémia a hematopoietikus sejtek rosszindulatú daganata. Évente mintegy 60 000 új esetet diagnosztizálnak az Egyesült Államokban. [1] A leukémiák különböző típusait az érintett sejttípus különbözteti meg. A mieloid neoplazmák közé tartozik az akut myeloid leukémia (AML) és a krónikus myeloid leukémia (CML). A limfocita neoplazmák közé tartozik az akut limfoid leukémia (ALL) és a krónikus limfoid leukémia (CLL).

A mieloid leukémiák a csontvelő progenitor sejtjeiből származnak. Ezekből a sejtekből általában granulociták, eritrociták és megakariociták fejlődnek.

Az akut mieloid leukémia (AML) az akut leukémia leggyakoribb formája felnőtteknél, az összes eset körülbelül 80% -át teszi ki. A medián életkor a diagnózis felállításakor 65 év. [1] A betegek általában a pancytopeniával kapcsolatos tünetekkel, például fáradtsággal, megnövekedett fertőzési kockázattal és vérzési szövődményekkel jelentkeznek.

A krónikus mieloid leukémiát (CML) a neutrofilek, az eozinofilek és a bazofilek kontrollálatlan termelése jellemzi. Felnőtteknél a leukémiák 15-20% -át teszi ki. Az AML-hez hasonlóan medián életkora a diagnózis felállításakor 65 év. [1] A CML-t egy tipikus transzlokációval, Philadelphia kromoszómának nevezik, amely fúziós fehérjét (BCR-ABL) eredményez, amely felszabadítja az őssejt-proliferáció kontrollját és blokkolja az apoptózist.

A CML klinikai lefolyásának több szakasza lehet: krónikus, gyorsított és robbanási válság.

A CML klinikai tünetei általában nem specifikusak. A gyakori prezentációk között szerepel a fáradtság, a fogyás, a bal felső negyed fájdalma, splenomegalia és rendellenes vérzés. Vérszegénység, leukocitózis és trombocitózis szintén megtalálható. Sok krónikus leukémiában szenvedő beteg tünetmentes, és a rutinszerű vérvizsgálatok során diagnosztizálják őket. [2]

Az akut limfoid leukémia (ALL) a limfoid prekurzorok szaporodása, elsősorban B-sejtes eredetű. Az ALL az összes leukémia körülbelül 12% -át teszi ki az Egyesült Államokban, de a leukémiák 60% -át 20 évnél fiatalabb személyeknél.

A csontfájdalom és a limfadenopathia gyakori megállapítás az ALL bemutatásakor. Mediastinális tömeg is jelen lehet. A vér rendellenességei lehetnek vérszegénység, thrombocytopenia és limfoblasztok jelenléte a perifériás keneten. [3] A krónikus limfoid leukémia (CLL) az érett B-sejtek rosszindulatú daganata. Ez a leggyakoribb felnőttkori leukémia, az esetek több mint 80% -a 60 évesnél idősebb betegeknél fordul elő. Az egész világon előfordulási gyakorisága nagyon változó; Észak-Amerikában a legmagasabb az arány, míg a CLL Délkelet-Ázsiában ritka.

A legtöbb beteg tünetmentes a CLL-ben történő megjelenéskor, és a laboratóriumi vizsgálatok során a megnövekedett limfocitaszám miatt betegségük van. Néha a betegeknél kiderül, hogy lymphadenopathiában, splenomegaliában és/vagy hepatomegaliában szenvednek. [4]

Kor: ALL többnyire gyermekeknél fordul elő, csúcskoruk 3-5 év. Az AML előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, és körülbelül 60 éves korban éri el a csúcspontot. A CLL és a CML szintén felnőttek betegsége, leggyakrabban az 50 évnél idősebb betegeknél fordul elő.

Szex: Az ALL, az AML és a CLL gyakoribb a férfiaknál. [1]

Faj/etnikum: Az AML gyakoribb a fehér populációkban, míg a CLL különösen a kelet-európai zsidó populációkban fordul elő.

Genetikai rendellenességek: Az AML genetikai rendellenességekkel társult, mint például a 21-es triszómia, a Fanconi-vérszegénység és a Bloom-szindróma. A Down-szindrómás gyermekeknél mind az AML, mind az ALL kockázata fokozott.

Vírusos expozíció: Humán T-sejtes limfóma/leukémiavírus (HTLV-1) és Epstein-Barr vírusnak való kitettség növelheti egyes ALL altípusok kockázatát.

Sugárzás: Az ionizáló sugárzás az AML és az ALL fokozott kockázatával jár, és ez az egyetlen ismert kockázati tényező a CML számára. [2]

Dohány: Az AML esetében a dohányzás erős kockázati tényező, 5 esetből kb.

Vegyszerek: A benzol, kőolajtermékek és növényvédő szerek expozíciója fokozott AML-kockázattal jár. [5] Az előzetes kemoterápia szintén kockázati tényező, és az AML-esetek legfeljebb 10% -át teszi ki. [6] Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a herbicidek (beleértve a narancssárga anyagot is) és az inszekticidek növelhetik a CLL kockázatát.

Családi történelem: A CLL esetében a kockázat megnövekszik az érintett betegek első fokú rokonainál. [7]

A teljes vérkép a fehérvérsejtek (WBC) differenciáljával feltételezhető diagnózist adhat. Akut leukémia esetén a fehérvérsejtszám általában meghaladja a 15 000-t (és meghaladhatja a 100 000-et), a blasztsejtek általában nyilvánvalóak. A betegek jelentős kisebbségének azonban csökken a fehérvérsejtszám. Vérszegénység és thrombocytopenia általában jelen van. Az Auer-rudak (azurofil, rúd alakú zárványok a blasztok citoplazmájában) szinte diagnosztizálják az AML-t.

A CLL klasszikus diagnózisa 5000-nél magasabb abszolút limfocitaszámot igényel a limfocitózis másik ismert oka nélkül. A vérszegénység vagy a thrombocytopenia a bemutatáskor összefüggésben áll egy agresszívebb klinikai lefolyással.

CML-ben a perifériás vér megnövekedett WBC-számot mutat, jelentős bal oldali eltolódással, amely általában csak a csontvelőben látható sejteket foglal magában. Szinte mindig megnövekedett számú basophil látható, és lényegesen megelőzheti a WBC-k növekedését. A trombocitózis az esetek legalább felében fordul elő bemutatáskor.

A végleges diagnózis érdekében gyakran szükséges a csontvelő biopszia. CLL és CML esetén a perifériás vér áramlási citometriája diagnosztikus lehet. CML esetén a perifériás vér polimeráz láncreakciója (PCR) bizonyíthatja a Philadelphia kromoszóma jelenlétét.

Az AML-t általában kemoterápiával kezelik, a cél a betegség teljes remissziója és gyógyítása. Allogén őssejt-transzplantáció alkalmazható fiatalabb betegeknél.

Intenzív kemoterápiás kezelésekkel az ALL-ben szenvedő gyermekek körülbelül 80% -a és a felnőttek 40% -a gyógyul meg.

A CML kezelését részben a bemutatás fázisa határozza meg. Az imatinib, a tirozin-kináz inhibitor, jelenleg a CML krónikus fázisában szenvedő betegek diagnosztizálásakor választott kezelés. Allogén őssejt-transzplantáció célszerű (kivéve idős betegeket), ha az imatinib nem képes fenntartani a teljes remissziót. A szokásos kemoterápiát jelenleg csak progresszió után palliatív erőfeszítésekben alkalmazzák.

Sok CLL-ben szenvedő beteg azonnali kezelés nélkül is megfigyelhető (legfeljebb egyharmada soha nem igényel kezelést). A kezelés megkezdésekor kemoterápiából és/vagy monoklonális antitest-terápiából áll. Az allogén csontvelő-transzplantáció potenciálisan gyógyító kezelés a CLL kezelésében fiatalabb betegeknél, de még nem tekinthető standard terápiának. A sugárkezelés javallt javallt kompressziós tüneteket okozó nagy, terjedelmes tömegű betegek palládiájára.

Az étrend leukémia kockázatában betöltött szerepével foglalkozó tudományos irodalom lényegesen kisebb, mint a szilárd daganatok esetében. Az epidemiológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a következő tényezők társulnak csökkent kockázathoz, bár mindegyik további tanulmányt igényel.

Cukorbetegség terhessége és anyai elhízás. A terhesség előtt cukorbetegségben szenvedő nőknél 37% -kal nagyobb a leukémiás gyermek kialakulásának kockázata, a 25 és 30 közötti BMI-k esetében pedig 27% -kal nagyobb a kockázat. [8]

A húsfogyasztás csökkentése vagy megszüntetése. Az NIH-AARP kohorszvizsgálatban azok a személyek, akik a legtöbb húst ették, 45% -kal nagyobb kockázatot szenvedtek az AML-re, mint azok, akik a legkevesebbet ették. [9] A pácolt hús elfogyasztásának a gyermekkori leukémiára gyakorolt hatása kevés bizonyíték; egy 2009-ben közzétett esettanulmány-tanulmány azonban csaknem 75% -kal nagyobb kockázatot jelzett azoknál a kínai gyermekeknél, akik hetente többször ették ezeket az ételeket, mint azok, akik ritkán vagy alkalmanként fogyasztották őket. [10] Korábbi, gyermekekkel végzett vizsgálatok szerint azoknak, akik havonta több mint 12 hot-dogot esznek, a szokásos gyermekkori leukémia kialakulásának 9-szerese volt a kockázata. A gyermekkori leukémia fokozott kockázatát találták azoknál a gyermekeknél is, akiknek apja havonta 12 vagy több hotdogot evett. [11] Az átlagosnál magasabb húsfogyasztás egy több mint 13 000 iowai férfi gazdálkodó vizsgálatában 25% -kal nagyobb leukémiás kockázattal járt, összehasonlítva azokkal az egyénekkel, akik nem gazdálkodtak és kevesebb húst fogyasztottak. [12] A húsnak, különösen a feldolgozott húsnak tulajdonítható leukémia kockázata összefüggésben lehet a tartósítószerként használt nitrátok bevitelével, amelyek a bélben erősen rákkeltő N-nitrozo vegyületekké metabolizálódnak.

Magas zöldség- és gyümölcsbevitel. A kutatások nem támasztották alá a gyümölcs- és zöldségfogyasztás szerepét a leukémia megelőzésében, bár a korábbi tanulmányok ilyen összefüggést javasoltak. [13] Az Iowa Women's Health Study több mint 35 000 nő részvételével kimutatta, hogy a leukémia kockázata fordítottan összefügg a zöldségfogyasztással. [14] Egy 131 leukémiás gyermeken végzett vizsgálatban az anyák magasabb gyümölcs- és zöldségfogyasztása 25% -kal alacsonyabb ALL kockázattal járt. [15] Hasonlóképpen, az észak-kaliforniai leukémiás tanulmány 138 gyermek bevonásával fordított összefüggést talált az anyai gyümölcs- és zöldségfogyasztás és az ALL között. [16] Ez a tanulmány azt is megállapította, hogy a narancs, a narancslé és a banán rendszeres gyermekkori bevitele a 2–14 éves gyermekek körében körülbelül 50% -kal csökkentette a leukémia kockázatát. [17] A 18 esettanulmányos vizsgálat szisztematikus áttekintése és metaanalízise a mediterrán stílusú étrendi szokások fogyasztása során is csökkent kockázatot mutatott az ALL-re nézve, főleg a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek nagyobb fogyasztása esetén. [13]

Szoptatás. A metaanalízisek, amelyek összehasonlították a szoptatott és soha nem szoptatott gyermekekkel, 11% -kal alacsonyabb kockázatot találtak a gyermekkori leukémia kockázatára az előbbi csoportban, és becsléseik szerint az összes gyermekkori leukémia esetének 14–19% -a megelőzhető 6 vagy több hónapos szoptatással. ] A Terhesség és a 24 hónapos születés projekt részeként egy szisztematikus áttekintés megállapította, hogy azoknál a csecsemőknél, akiket rövid ideig szoptattak, vagy egyáltalán nem, kissé nagyobb volt az akut gyermekkori leukémia kockázata, mint azoknál, akiket hat hónapnál hosszabb ideig szoptattak. [19]

Egészséges testtömeg. Tanulmányok azt mutatják, hogy a túlsúlyos nőknél a leukémia kockázata 28% -kal, elhízott férfiaknál pedig 264% -kal nő [20].

Teafogyasztás. Egy kohorszvizsgálat és hat esettanulmány-vizsgálat metaanalízise alapján az Egyesült Államokban és Kínában a legtöbb teát fogyasztó egyének csaknem 45% -kal alacsonyabb kockázatot szenvedtek a leukémiában, mint a legkevesebbet fogyasztók. [21] Ezek a hatások inkább a zöld, mint a fekete teából származnak. A javasolt mechanizmusok közé tartozik többek között az anti-apoptózis fehérjék gátlása, az apoptózis kiváltása a szabad gyökök termelésével és a VEGF receptor gátlása. [22]

A leukémiák egy olyan vérrákos családot alkotnak, amelynek kezelése és kezelése nagyon változó. Az akut leukémia kezelés nélkül gyorsan végzetes, agresszív kezeléssel azonban gyógyítható. A krónikus leukémia lassan növekszik; Lehet, hogy a CLL-nek nincs szüksége kezdeti kezelésre, és a CML általában évekig kontrollálható orális terápiával. A csontvelő-transzplantációt gyakran fontolják meg az 55 évnél fiatalabb betegeknél. A család szerepe elsősorban a beteg támogatása a diagnózis és a kezelés során, ami gyakran nehéz lehet.

Az étrend szerepe a leukémia kiváltásában vagy lefolyásának befolyásolásában nem olyan egyértelmű, mint a szilárd daganatok esetében. További kutatások szükségesek, mielőtt konkrét étrendi ajánlások megfogalmazhatók.