Kisállat témák

A Mi az a diplomata?
Az "ACVS Diplomate" kifejezés olyan állatorvosra utal, akit az állatorvosi sebészetben igazoltattak.

portal

Szövegméret

Jelenlegi méret: 100%

Mikrovaszkuláris diszplázia, PVH, Portal Vein Hypoplasia, Portal Atresia, MVD

Az "ACVS Diplomate" kifejezés olyan állatorvosra utal, akit az állatorvosi sebészetben igazoltattak. Csak azok az állatorvosok, akik sikeresen teljesítették az ACVS tanúsítási követelményeit, az Amerikai Állatorvosi Sebészek Kollégiumának diplomatái, és megszerezték a jogot arra, hogy állatorvosi sebész szakembernek hívják.

Az ACVS igazgatósági képesítéssel rendelkező állatorvos hároméves rezidens programot teljesített, megfelelt a speciális képzési és esetszámítási követelményeknek, kutatást végzett és kutatásokat publikált. Ezt a folyamatot az ACVS diplomata felügyelte, biztosítva a képzés következetességét és a magas színvonalú betartást. A rezidens program befejezése után az egyén szigorú vizsgát tett. Állatorvosa csak ezután érdemelte ki az ACVS Diplomátus címet.

A máj hihetetlenül sok funkciót lát el az állatok egészségének fenntartása érdekében, beleértve a toxinok kiszűrését, a cukor tárolását és a fehérjék előállítását. Az ezekhez a folyamatokhoz a májba szállított vér nagy része a portális vénán keresztül érkezik, amely elvezeti a beleket, a gyomrot, a hasnyálmirigyet és a lépet. A májban a kapu vénája kisebb és kisebb erekbe ágazik, így a vér a szövetekben minden májsejtbe beszivároghat. Amikor ezek a mikroszkopikus erek rendellenesek a májbiopsziában, az állapotot "máj mikrovaszkuláris diszpláziának (HMD vagy MVD)" vagy "portál atreziának" nevezik. Amikor az a májban található mikroszkopikus erek fejletlenek vagy hiányoznak, a máj kicsi lesz ("atrófiás"), és az állat már nem képes a toxinok feldolgozására vagy a növekedéshez és a normális működéshez szükséges fehérjék előállításához.

A máj mikrovaszkuláris diszplázia (HMD) vagy a portális atresia szövettani diagnózis, vagyis csak a biopszia megállapításait írja le. Valójában számos körülmény okozhatja ezeket a megállapításokat, beleértve a veleszületett portoszisztémás sönteket; ha azonban a diagnózist veleszületett sönt bizonyítéka nélkül állítják fel, akkor a kutyáknak gyakran a HMD diagnózisát adják specifikus betegségként.

A HMD-ben szenvedő kutyák olyan jelekkel és vérműködéssel jelentkezhetnek, amelyek hasonlóak a veleszületett portoszisztémás söntű kutyákhoz; azonban, sok kutyának van nincsenek klinikai tünetek egyáltalán. A gyakran érintett kutyák 3-4 évesek, mielőtt klinikai tüneteik lennének. Néhány érintett kutya a normálnál kisebb, gyenge izomfejlődéssel. Kevésbé intelligensnek vagy csendesebbnek tűnhetnek az agyukat lenyomó méreganyagok miatt. Étvágytalanságuk vagy időnként hányás és hasmenés léphet fel. Egyes kutyáknál nagyobb a fertőzések kockázata, vagy hólyagkövek alakulhatnak ki. A súlyosan érintett kutyák ingadozhatnak, ittasan vagy vakon viselkedhetnek, és akár rohamokat is kaphatnak. A kutyáknak ritkán alakul ki folyadékkal töltött hasuk májelégtelenségből.

A leggyakrabban a yorkshire-i és a cairni terrierek érintettek, de az állapot sok más kis fajtánál is megfigyelhető, beleértve a máltai, tacskó, miniatűr uszkárokat, Shih tzu, Lhasa apso, cocker spániel és West Highland white terrier.

Néhány kutyában az alapvető biokémiai vizsgálatok normálisak. Súlyosan érintett kutyák lehetnek alacsony vérfehérje, albumin-, glükóz- és karbamid-nitrogénszint, mert a májuk nem termel elegendő mennyiséget ezekből a vegyi anyagokból. Néhány kutyának van megnövekedett májenzimek. A vizeletet megvizsgálják a fertőzés és a kristályok bizonyítékaira; ritkán a HMD-s kutyáknál vizeletben ammónium-biurát-kristályok képződnek, amelyek tüskés golyóknak vagy tengeri csillagnak tűnnek.

Az epesavakat mérjük egyéjszakás böjt ("étkezés előtti" vagy böjt) után, majd 2 órával étkezés után ("étkezés utáni"). HMD-s kutyáknál az epesavak egyike vagy mindkét csoportja megnő. Az epesavak bármilyen májbetegség esetén növekedhetnek, ezért a magas epesavak nem specifikusak a veleszületett portoszisztémás shuntokra vagy a HMD-re.

A a HMD végleges diagnózisát annak bizonyításával állítják be, hogy a kutyáknak nincs söntje, de májbiopsziájukban rendellenes erek vannak. A HMD-s kutyák normális portális véráramlást mutatnak a nukleáris szcintigráfiákon (a máj véráramának nukleáris vizsgálatai), a portogramokon (a máj véráramlásának röntgenvizsgálatai) és a CT angiogramjain (a máj véráramlásának CAT vizsgálatai), de rendellenes mikroszkópos portáljuk van erek a májbiopszián. A májbiopsziát általában műtéti úton hasi bemetszéssel vagy laparoszkóppal végzik, hogy elegendő májszövet nyerhető legyen az erek értékeléséhez. Az ultrahang segítségével végzett tűbiopszia nem biztos, hogy elegendő szövetet biztosít a diagnózis felállításához.

A HMD-t meg kell különböztetni a veleszületett portoszisztémás söntektől; sajnos egyes kutyák mindkét betegségben szenvedhetnek, és ezt nem lehet műtét előtt meghatározni (1. ábra). Ha kutyája egy veleszületett portoszisztémás sönt műtéti lezárásakor az epesavai a műtét után 3-6 hónappal magasak maradnak, akkor nagyon valószínű, hogy veleszületett HMD is volt. Ezért ajánlott a májbiopszia a sönt csillapító műtét idején. A HMD-s kutyák általában idősebbek, mint a söntű kutyák, amikor diagnosztizálják őket (2 és 5 év, egy évnél rövidebb helyett), és a vérmunkájuk változásai gyakran kevésbé súlyosak, mint a söntű kutyák. Még normál éhomi epesavak is lehetnek náluk, de általában étkezés utáni epesavak megemelkednek.

Vannak nincsenek műtéti kezelések a HMD számára. A betegségben szenvedő kutyákat orvosilag kezelik, és a kezelés az állapot súlyosságán alapul. Néhány kutyánál nincs szükség kezelésre. Az orvosi menedzsment alappillére az csökkentse a fehérje mennyiségét az étrendben. Specifikus állat-egészségügyi étrendeket, például Hill's L/d-t készítettek májbetegségben szenvedő kutyák számára. A fehérje jól emészthető (gyakran tej alapú vagy szója), és csak enyhén korlátozott a fehérjében. A HMD-s kutyák étrendjének körülbelül 15–20% fehérjét (napi kb. 2 g/kg fehérjét), 15-30% zsírt és 30-50% jól emészthető szénhidrátot kell tartalmaznia szárazanyagra számítva. Emellett magas a cink- és E-vitamin-tartalmuk, valamint alacsony a mangánszintjük. A legtöbb HMD-s kutya egyedül étrend-változással jár jól.

A belekben élő baktériumok típusának megváltoztatása csökkentheti a toxintermelést és a felszívódást is. Ezt meg lehet adni laktulóz szirup vagy joghurt. Állatorvosa rövid időre antibiotikumokat is felírhat.

Nutriceuticals - olyan vegyületek, amelyek nem tekinthetők "gyógyszereknek" - szintén javíthatják a máj működését. A tej bogáncs ("Silymarin") javíthatja a máj működését és a regenerációt. Mivel a kormány nem szabályozza a vény nélkül kapható vegyületeket, ajánlott speciálisan állatorvosi kiegészítők vásárlása. Két bogáncsot forgalmazó állat-egészségügyi vállalat a Nutramax ("Marin") és az RxVitamin ("Hepatosupport"). Az állatorvosok a máj működésének javítására Denosyl-t (SAM-e) is előírhatnak.

A prognózis a legtöbb kutya számára jó a HMD-vel. A legtöbb kutya klinikailag normális az orvosi irányítás mellett, és sokuknak normális az életük. A gyomor-bélrendszeri tünetekkel vagy részleges vagy fokális rohamokkal rendelkező kutyák azonban nem mutathatnak javulást, mivel a HMD-n kívül más betegségeik is vannak. Esetenként a HMD-s kutyák májelégtelenséggé válhatnak, és néhány kutya a diagnózis után 4–6 hónapon belül elpusztul májbetegségének súlyossága miatt.

A máj mikrovaszkuláris diszpláziája vagy a portalis atresia örökletes állapot. A kóros epesavval rendelkező kutyákat nem szabad tenyészteni, és a kóros epesavval rendelkező szülőktől származó kutyákat sem szabad tenyészteni.

Ezenkívül ritka esetekben vizeletkő (hólyagkövek) is előfordulhat. Lehet, hogy ezeket műtéti úton vagy orvosilag kell kezelni.