Melanóma

Mi a melanoma?
A melanoma a bőrrák legsúlyosabb és potenciálisan legveszélyesebb formája. Ez a bőrbetegségek okozta halálozás fő oka, és gyakran a bőr mélyére terjed, valamint gyorsan metasztatizál más szövetekbe. Melanocitákból származik, amelyek a bőrben, a szem íriszében és a hajban található sejtek, amelyek pigmentet termelnek és meghatározzák a színt. A bőrrák, ezen belül a melanoma aránya drámai módon emelkedik. Bár a melanoma kialakulásának kockázata az életkorral és a napsütés hosszával növekszik, fiatal, egészséges egyéneket is érinthet. A melanoma a leggyakrabban diagnosztizált rák és a halálozás oka a 25 és 29 év közötti amerikai nőknél, és a második leggyakrabban diagnosztizált rák (az emlőrák után) a 30 és 34 év közötti nők körében.

Melyek a melanoma jelei és tünetei?
A melanoma elsődleges jele a kóros növekedés megjelenése, amely a bőr pigmentált területén jelentkezik. A meglévő bőrelváltozások méretének, alakjának, színének vagy textúrájának bármilyen változása szintén jelezheti a közelgő melanomát, valamint ha szivárog, kérges vagy vérzik. Ezen daganatok fájdalma, gyenge gyógyulása, duzzanata vagy krónikus viszketése szintén rosszindulatú elváltozás jele lehet. A melanómák növekedhetnek egy anyajegyben vagy anyajegyben, de gyakran jelöletlen bőrön jelennek meg. Bár ezek a rákok általában a napsugárzásnak kitett területeken találhatók meg, például a hát felső részén és a törzsön, valamint a nő lábain, a test más részein is megjelenhetnek, beleértve a tenyéreket, a talpakat és a körmök alatt, vagy olyan területeken, amelyek ritkán látja a napot. Bár nem gyakori, a melanoma előfordulhat a szemben, az emésztőrendszerben, a nyirokcsomókban vagy más olyan területeken, ahol a melanociták találhatók. A tüneteket itt gyakran nehéz felismerni a növekedés késői szakaszáig.

Mi az oka?
A melanociták rosszindulatú átalakulása elsősorban az ultraibolya (UV) fény által okozott DNS károsodás eredményeként következik be. Ez megmagyarázza a melanoma és a napsütés hossza közötti kapcsolatot, és azt, hogy az életkor előrehaladtával hogyan növekszik annak kialakulásának esélye. A melanoma leggyakrabban a világos bőrű, kék vagy zöld szemű, vörös vagy szőke hajú emberek körében fordul elő. A kockázati tényezők közé tartozik a melanoma családi kórtörténete, sok anyajegy (nevi) vagy anyajegy jelenléte és a rák előtti elváltozások (dysplasticus nevi) kialakulása, valamint a hát felső részén és a vállán nyilvánvaló szeplősség, három vagy több hólyagos napégés a 20 éves, és magas intenzív napfény tapasztalható. Úgy tűnik, hogy közvetlen összefüggés van a melanoma kialakulása és a gyermekkori intenzív napsugárzás között. Ezenkívül a szoláriumok a testet UV-sugárzásnak teszik ki, és úgy tűnik, hogy fokozott melanoma kockázatot jelentenek, csakúgy, mint az UVA fény és a psoralen (PUVA) együttes alkalmazása a pikkelysömör kezelésében.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy a magas szintű sugárzásnak való időszakos expozíció károsabb lehet, mint a rendszeres expozíció, mint például a mezőgazdasági és egyéb szabadtéri foglalkozásoknál. Ennek oka lehet, hogy a rendszeres napsugárzás magas szinten tartja a szérum D-vitamin szintjét, és egyre több kutatás azt sugallja, hogy a D sokféle rák ellen védelmet nyújt.

Mi a hagyományos kezelés?
A melanoma műtéti úton gyógyítható, ha azt korán diagnosztizálják és kezelik, amikor a daganat vékony, és nem mélyen behatolt a bőrbe. Ha azonban ez idő alatt nem távolítják el a melanomát, akkor a rákos sejtek tovább oszthatják a bőr felszínét és behatolhatnak az egészséges szövetekbe. A bazális sejtektől és a laphámsejtektől eltérően a rosszindulatú melanocyták inkább lefelé, mint vízszintesen nőnek. Amikor a melanoma sűrűvé és mélyé válik, a betegség gyakran behatol a nyirokrendszerbe, ahol átterjedhet a test más részeire és nehezen kezelhető.

A diagnózist követően a rákos bőrsejteket és a normál környező bőr egy részét általában műtéti úton el kell távolítani. Szükség lehet a szomszédos nyirokcsomók biopsziájára is, hogy a rosszindulatú melanociták a nyirokrendszerre terjedjenek. Ha érintettek, ezek a nyirokcsomók általában műtéti eltávolítást is igényelnek. A műtét után bőrátültetésekre lehet szükség, a helyszíntől és a bőr eltávolításának mértékétől függően. Csak a legkisebb és a sekélyebb melanomák gyógyíthatók további beavatkozás nélkül. Ha a bőrrák négy mm-nél mélyebb, vagy a nyirokcsomók érintettek, a sugárzás és a kemoterápia, valamint az immunterápia (az immunrendszert stimuláló gyógyszerek, például az interferon alkalmazása) javallt, és ezek a terápiák javíthatják a gyógyulás általános esélyét. Például tanulmányok szerint az interferon körülbelül 10 százalékkal javíthatja a gyógyulási arányt. Az interferonnak azonban számos mellékhatása van, és gyakran nehezen tolerálható.

A bőrön és a nyirokcsomókon kívül más szervekre terjedő melanómás betegeknél a kezelés nehezebb. Ezen a ponton a melanoma általában nem gyógyítható. A kezelés általában a daganatok zsugorítására és a tünetek feloldására irányul. Mind a kemoterápia, mind az interferon vagy az interleukin alkalmazása kipróbálható. Azok a személyek, akiknél melanoma volt, nagy kockázattal járnak egy új melanoma kialakulásában. A bármilyen okból veszélyeztetetteknek rendszeresen, rutinszerűen ellenőrizniük kell őket, és rendszeresen ellenőrizniük kell a bőrüket.

Milyen terápiákat javasol Dr. Weil melanoma esetén?
A melanoma legjobb integratív megközelítése a megelőzés és a korai felismerés. A bőrrák elleni védelem érdekében a Bőrrák Alapítvány azt javasolja, hogy évente végezzen bőrvizsgálatot egy orvos, és havonta egyszer ellenőrizze saját bőrét a rákra utaló változások tekintetében. Keresse meg a testét mindenütt, hogy nincs-e változás - a fejét és az arcát (használjon tükröket), sőt a fejbőrét is (hajszárítóval használja a haj elválasztását). Ellenőrizze a kezét és a körmét, a könyökét, a karját és az hónalját, a nyakát, a mellkasát és a törzsét is. A nőknek a melle alá kell nézniük. Kézi tükör segítségével ellenőrizze a tarkóját, a vállát, a felkarját, a hátát, a fenekét és a lábát, majd üljön le és ellenőrizze a lábát és a lábát, beleértve a talpát, a sarkát és a körmét is. Használjon kézitükröt a nemi szervek vizsgálatához, és keressen a szeméremszőrzet területén. Legyen gyanús:

Anyák egyenetlen szegéllyel, aszimmetrikusak (a felek nem egyeznek).
Az anyajegyek a barna, a barnás vagy a fekete különböző árnyalatúak (a közönséges anyajegyek általában egyöntetű barna árnyalatúak).
Vakondok, amelyek nagyobbak, mint a ceruza radír mérete.
Bármilyen változás alakjában, méretében, színében, felületi simaságában vagy egy meglévő vakond magasságában.
Viszketés, érzékenység vagy fájdalom a bőrelváltozásban.
Pikkelysömör, erózió vagy szivárgás (később a melanomák kérgesedhetnek, kifekélyesedhetnek vagy vérezhetnek).

A fényvédő krém használata az egyik legjobb módszer a bőrrák minden formája elleni védelemre. Célszerű napvédő krémet felhordani, mielőtt kimennénk a napra, különösen 10 és 15 óra között. nyári időszámítás április és szeptember között, amikor a napsugár a leginkább káros. Használjon legalább egy unciát (elegendő egy lövéses pohár kitöltéséhez), hogy teljesen ellepje testének kitett területeit. Tegyen különleges óvintézkedéseket a strandokon, fényvisszaverő víztestek közelében, nagy magasságokban és alacsony szélességeken. Nagyobb védelmet kap széles karimájú kalap, védőruházat és napszemüveg viselésével (ügyeljen arra, hogy az UVA és UVB sugárzás legalább 99 százalékát elzárja). A legújabb tanulmányok szerint a karotinokkal és az E-vitaminnal kevert tokoferolok és tokotrienolok formájában történő rendszeres kiegészítés segíthet a leégés ellen. Rendszeres multivitamin-ásványi anyag-kiegészítés szedése ezekkel és más antioxidánsokkal, beleértve 2000 NE D3-vitamint, a napi adag része, amelyet Dr. Weil javasol.

Végül Dr. Weil hangsúlyozza az egyensúly megtalálását a nap káros hatásai elleni védelem között, miközben megpróbálja kihasználni a napfény egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Gyakran idézi Michael Holick, Ph.D., a D-vitamin szakértőjének és az The UV Advantage (iBooks, 2003) szerzőjének tanácsát. Dr. Holick javasolja, hogy minden nap legalább egy fél órát töltsön a napon, mielőtt fényvédőt alkalmazna.

A nyári fényes napfénynek való kitettség - akár 10-20 percig is - a test számára a legjobb módszer a D-vitamin előállítására. A kutatások kimutatták, hogy legtöbbünknek sajnálatos módon hiányzik a D-vitamin, és még inkább arra a pontra, hogy megfelelő a szint nemcsak stabilizálja a csontok és az izmok egészségét, hanem növeli az immunitást, segít csökkenteni a krónikus fájdalmakat és megvéd minket a rák számos formájától. A napon töltött idő optimalizálja a melatonin ciklikus szekrécióját az agyban, a neurotranszmitterben, amely szabályozza a bioritmusokat, és befolyásolja az immunitást, az alvást és a hormonális funkciókat. Emellett fokozza a hangulatot és segít megelőzni a depressziót.