Menopauza, koleszterin és szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a férfiak és a nők halálozásának legfőbb oka, ugyanakkor a nőknél a probléma mértékét gyakran alábecsülik, és a férfiakhoz képest kevésbé valószínű, hogy a nőknek kínálnak beavatkozásokat, kevésbé klinikai vizsgálatok és rosszabb prognózisúak. Ez a cikk célja megvizsgálni a nők CVD problémájának mértékét, összefoglalni a menopauza fiziológiáját és hatásait, feltárni a menopauza és a CVD kockázati tényezők közötti kapcsolatot, és javaslatokat kínálni a CVD kockázatának csökkentésére menopauzás nőknél.

Kardiovaszkuláris betegség nőknél - mekkora probléma?

A menopauza szerepe

A menopauza minden nőt érint, és akkor fordul elő, amikor a petefészkek vagy természetes módon abbahagyják az ösztrogéntermelést a petesejtek fejlődésének és az ovuláció csökkenésének és megszűnésének köszönhetően, ami mind az ösztrogén, mind a progeszteron termeléséhez elengedhetetlen, vagy amikor a petefészkeket más terápiák eltávolítják vagy károsítják. A természetes menopauza átlagos életkora országonként változó, és olyan tényezők befolyásolják, mint a genetika, a táplálkozás, a dohányzás és a menarche kora; Európában körülbelül 51 év. Ahogy a petesejtek minősége és száma fokozatosan csökken, az ösztrogénszint csökkentésével kapcsolatos változások évekkel ezelőtt megkezdődhetnek.

Az ösztrogénhiány korai, közepes és hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezethet. Széles körben ismerik a menopauza korai tüneteit, például hőhullámokat, éjszakai izzadást, álmatlanságot és hangulatváltozásokat. A hüvely szárazságának, irritációjának, kényelmetlenségének és hólyagváltozásának közbenső tünetei nagyon gyakoriak, és bár ritkábban kerülnek szóba, mint a hőhullámok, fokozatosan beszámolnak róla, és valamivel gyakrabban kezelik őket, mint a múltban. A menopauza csontokra gyakorolt hosszú távú hatása, az ösztrogénhiány miatt, amely a csontszilárdság (és végül csontritkulás) elvesztéséhez és a törés fokozott kockázatához vezet, meglehetősen jól ismert és gyakran foglalkozik vele. Hihetetlenül rosszul értékelik a menopauza szív- és érrendszerre gyakorolt fontos hosszú távú hatásait.

A menopauza hatása a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára

Súly

A túlsúly a CVD jelentős kockázati tényezője, és egyre nagyobb problémát jelent a nyugati világban. Az elhízás a férfiaknál gyakoribb, mint a 45 éves kor előtti nőknél, de ezt követően a tendencia megfordul. A menopauza alatt, és valójában a menopauza első évében kezdődik, a nőknél a zsír eloszlása és tárolása a csípőtől a derékig eltolódik, jobban hasonlít a férfiak hasi zsigeri zsírraktározásához. Ezeket gyakran „körte” és „alma” alakoknak nevezik, az alma alakjához a CVD fokozott kockázata társul. A derék kerülete ezt a kockázatot tükrözi: a 80 cm-nél nagyobb derékkerületű nőknél fokozott a CVD kockázata, még nagyobb azok kockázata, akiknek a derék kerülete ≥88 cm. 5 Az ösztrogénhiány súlygyarapodáshoz és a zsíreloszlás megváltozásához való pontos mechanizmus nem világos, de feltételezhetően összefügg az androgének (a menopauzás utáni petefészkek még mindig termelnek némi androgént) relatív feleslegével, a leptin és a pajzsmirigy változásával együtt funkció.

Vérnyomás

A magas vérnyomás a CVD egyik fő kockázati tényezője is, és 45 éves életkor után több nőnél, mint férfiban alakul ki magas vérnyomás. 4

Koleszterin

Kétségtelen, hogy az emelkedett koleszterin a CVD jelentős kockázati tényezője. A menopauza az összkoleszterin fokozatos növekedésével jár, különösen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), a lipoprotein-a és a trigliceridek növekedésével és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) csökkenésével. 7–9 Ezért a menopauzás nők atherogénebb lipidprofilnak vannak kitéve, mint a menopauza előtti nők. Az összkoleszterinszint az 55–65 éves nőknél csúcsosodik ki - körülbelül 10 évvel később, mint a férfiaknál (lásd 3. ábra).

Azok a szerek, amelyek csökkentik a koleszterinszintet, csökkentik a szívbetegségek kockázatát mind a férfiak, mind a nők körében, de úgy gondolják, hogy a nők nagyobb része, mint a férfiak, magas kockázatnak vannak kitéve, és nem kezelik őket hatékonyan. Egy nemrégiben készült felmérés kimutatta, hogy csak minden negyedik nő társítja a menopauzát a magas koleszterinszinttel, ami ahhoz vezet, hogy nincsenek tudatában annak, hogy fontolóra kell venni a koleszterinszint ellenőrzését a menopauza körül. 5.

Dohányzó

A dohányzás a CVD egyik legfontosabb kockázati tényezője mind a férfiak, mind a nők körében, bár a dohányzással járó kockázatok a nőknél folyamatosan magasabbak, mint a férfiaknál. Bár általában több férfi dohányzik, mint nő, a nőknél a dohányzás jelentős és biztató csökkenése aggasztóan kevésbé nyilvánvaló a nőknél, míg a fiatalabb nőknél nyugtalanítóan növekvő tendencia figyelhető meg.

Cukorbetegség

A cukorbetegség mind férfiaknál, mind nőknél egyre gyakoribbá válik, és a menopauza utáni inzulinszekréció és az inzulinérzékenység változásai hozzájárulnak a nők eme növekedéséhez. A cukorbetegséggel összefüggő CVD-ben bekövetkező halálozás kockázata magasabb a nőknél, mint a férfiaknál: a 20 éves Framingham-tanulmányban a cukorbeteg nők 3,3-szor nagyobb eséllyel haltak meg CVD-ben, mint a cukorbetegek, míg a cukorbeteg férfiak kockázata csak 1,7-szerese a nem diabéteszes férfiakénak. 10.

Ezeknek a kockázati tényezőknek a növekedése a menopauza utáni 10 évben a nők négyszeresére növeli a CVD kockázatát. 11 Azt a meggyőződést, hogy ez a növekedés inkább a menopauza vagy az ösztrogénhiány, mint pusztán az életkor függvénye, megerősítik azok a megállapítások, miszerint a posztmenopauzás nők esetében bármely életkorban fokozott a CVD kockázata (lásd 4. ábra).

Egyéb problémák

A szívbetegség tünetei másként jelentkeznek nőknél és férfiaknál, a nőknél kevésbé valószínű, hogy klasszikus, jól felismert kardiovaszkuláris tünetek jelentkeznek. Az angina tévesen emésztési zavarban vagy gyomorégésben tévedhet, és a miokardiális infarktus (MI) tünetei lehetnek elsöprő fáradtság, légszomj, hányinger vagy emésztési zavar. A nők ezért a betegség folyamatának késői szakaszában jelentkeznek, mire más, a prognózist befolyásoló egészségi állapotokkal is járhatnak. Ezenkívül elismert tény, hogy a nőknek ritkábban kínálnak beavatkozást, és a klinikai vizsgálatokban hagyományosan gyengén képviseltették magukat. Nem meglepő tehát, hogy a nőknek rosszabb a prognózisuk az MI után, mint a férfiaknak: akut MI-ben diagnosztizált amerikai betegeknél a nők 38% -a, de a férfiaknak csak 25% -a hal meg egy éven belül. Az első MI-től számított hat éven belül a nők 35% -ának, de a férfiaknak csak 18% -ának lesz újabb MI-je. 12.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kezelése menopauzában

A menopauza tüneteinek megjelenésével a nőknek, orvosaiknak és ápolóiknak nemcsak a tüneteket kell megvitatniuk, hanem hosszú távon gondolkodniuk kell, és figyelembe kell venniük mind a csontok, mind a szív egészségének kockázati tényezőit. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a CVD 80% -a megelőzhető étrend és életmódváltással, és egy nemrégiben készült európai felmérés valóban azt mutatta, hogy a válaszadók 73% -a azt mondta, hogy inkább a menopauza tüneteivel foglalkozna megfelelő étrend és életmód. 6,13

Azoknál a nőknél azonban, akiknek problémás menopauza tünetei vannak, először a tünetek kontrolljára lehet szükség, mielőtt a fontos étrendre és életmódbeli változásokra odafigyelhetnek; a megbeszélésnek még mindig korán meg kell történnie, és valóban, bizonyos változások, például a testsúly csökkentése, a dohányzás abbahagyása és a testmozgás fokozása valóban hozzájárulhatnak a tünetek csökkentéséhez, valamint a hosszú távú egészség előnyeihez. A nőket egészséges testsúly fenntartására kell ösztönözni az egészséges táplálkozás révén (napi öt adag gyümölcs és zöldség felhasználásával, teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú ételek felhasználásával, a telített zsírok csökkentésével, az egyszeres és többszörösen telítetlen zsírok csökkentésével és a só) és a testmozgás növelésével, 30 perc mérsékelt testmozgásra törekedve (a gyors séta ugyanolyan előnyt nyújt, mint az erőteljes testmozgás), legalább heti öt napon át.

A dohányzás abbahagyása nemcsak a szív, hanem a csontok egészségét is javíthatja, és a menopauzás nőknél kiemelt szempontnak kell lennie. A vérnyomást általában a menopauza értékelésének részeként, majd ezt követően a hormonpótló terápiát végző nők felülvizsgálatának részeként ellenőrzik. A fokozott testmozgás és a fogyás segíthet csökkenteni a vérnyomást, de gyakran gyógyszeres kezelésre van szükség. Mivel a koleszterinszint a menopauza során bekövetkező változásokkal növekszik, a koleszterinszint ellenőrzését is a menopauza értékelésének részeként kell figyelembe venni. Kimutatták, hogy az LDL-koleszterin 10% -os csökkenése akár 20% -kal is csökkentheti a CVD kockázatát. 14

Specifikus koleszterinszint-csökkentő étrendi módszerek

Bizonyos érdeklődés mutatkozott a koleszterinszint csökkentésének speciális étrendi módszerei iránt, amelyek különféle olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyekről kiderült, hogy LDL-koleszterinszint-csökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. A hatóanyagok közé tartoznak a növényi szterolok/sztanolok (olyan élelmiszerekhez adva, mint a margarin, tejtermékek és joghurtok), a béta-glükán (a zabban található oldható rost) és a szójafehérje (szójaalapú termékekben található). A béta-glükán, a zab alapú gabonafélék összetevője esetében a bizonyítékok alátámasztják a koleszterinszint-csökkentést 2–5% tartományban, ha napi 3-5 g béta-glükánt fogyasztanak. Az alacsony zsírtartalmú étrend részeként napi 25 g szójafehérje fogyasztása szintén kimutatta, hogy 3-5% -kal csökkenti a koleszterinszintet.

Az étrendi változások révén az LDL-koleszterinszint csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a növényi szterinek vagy sztanolok felvétele. A növényi szterolok és sztanolok csökkentik az LDL-koleszterinszintet azáltal, hogy gátolják a koleszterin felszívódását az ételből az emésztés során, valamint blokkolják a koleszterin újbóli felszívódását a májból. Úgy gondolják, hogy napi 2–2,5 g növényi szterin bevitele két-három hét alatt átlagosan 10% -kal csökkenti az LDL-koleszterint. Egészséges étrenddel és életmóddal kombinálva az LDL-koleszterinszint további 5% -kal csökkenthető. A növényi szterinek és sztanolok nincsenek hatással a HDL-koleszterinre vagy a trigliceridekre. Néhány nő számára szükség lehet olyan gyógyszerekre, mint a sztatinok, és növényi szterineket és sztanolokat lehet használni lipidcsökkentő gyógyszerekkel együtt. A növényi szterinek 10% -os koleszterinszint-csökkentője hozzáadódik az egészséges koleszterinszint-csökkentő étrendhez és a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekhez, például a sztatinokhoz és a fibrátokhoz (lásd 5. ábra). 15,16

Következtetés

A CVD a menopauza után messze a nők legnagyobb halálozási oka, és még mindig alacsony a tudatosság mind a nők, mind az egészségügyi szakemberek körében. Mivel a menopauza idején bekövetkező változások a CVD fokozott kockázatához vezetnek, a menopauza megbeszélésének ki kell terjednie a hosszú távú egészségügyi problémák, különösen az oszteoporózis és a CVD kockázati tényezőinek értékelésére; Figyelembe kell venni a koleszterinszint rutinszerű mérését, a vérnyomást és a testtömeg-indexet is. Ha jelzik, az étrendre és az életmódra vonatkozó tanácsokra kell összpontosítani első sorban.