Szójafehérje és szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a vezető halálokok az Egyesült Államokban. Az étrendnek nagy hatása van a szívbetegségek számos módosítható rizikófaktorára: hiperkoleszterinémia, hipertrigliceridémia, emelkedett LDL-koleszterin, alacsony HDL-koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás és cukorbetegség. Az ajánlott alacsony telített zsírtartalmú és alacsony koleszterinszintű étrend 1 segít csökkenteni a CVD kockázatát. 2 3 Más étrendi tényezők azonban további előnyökkel járhatnak.
Az American Heart Association (AHA) táplálkozási irányelvei az egészséges amerikai felnőttek számára 2 kimondta, hogy bár vannak bizonyos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy amikor a szójafehérjét állati fehérjével helyettesítették, az össz- és az LDL-koleszterin csökkenthető, az eredmények nem voltak meggyőzőek. Az AHA Táplálkozási Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a szójaételek alkalmazása összhangban van az AHA étrendi irányelveivel, de nem tettek ajánlást a szójafehérje étrendbe való felvételére. Több kutatást javasoltak a szójafehérje és a kapcsolódó fitokemikáliák vér lipidekre gyakorolt hatásait magyarázó mechanizmusokról. Ez az AHA tudományos tanácsadó friss információkat nyújt a legújabb kutatási jelentésekről.
A következő leírás az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól (FDA) származik. 7
A szójafehérje a szója ehető összetevője, Glicin max. A szójafehérjét nyers egész szójababból állítják elő egy többlépcsős eljárással, amely eltávolítja a lipideket és az emészthetetlen alkotórészeket a fehérje koncentrálása és elérhetőségének növelése érdekében. A feldolgozás során alkalmazott konkrét lépésektől függően a szójafehérje-összetevők izolált szójafehérje (ISP), szójafehérje-koncentrátum vagy szójaliszt formájában lehetnek. Minden összetevőt tovább feldolgozhatunk texturált szójafehérjévé vagy texturált növényi fehérjévé (TVP), amelyet a hús és a baromfi analógjainak előállításához használunk termoplasztikus extrudálással vagy gőz texturálással a szerkezet és az alakzat átadása érdekében. A fehérje mellett ezek a szójafehérje-összetevők egyéb, természetesen előforduló szójaösszetevőket tartalmaznak, például izoflavonokat, rostokat és szaponinokat. Az alkalmazott speciális feldolgozási lépések meghatározzák a természetben előforduló komponensek visszatartásának mértékét a végtermékben.
A szójafehérjét a hagyományos erjesztett és nem erjesztett szójaételek, például tofu, tempeh és miso, valamint teljes szójabab, szója, szójatej, szójajoghurt és szójasautak összetevőjeként is fogyasztják. Ezek a termékek változó mennyiségben tartalmaznak szójafehérjét és más, természetesen előforduló szójaösszetevőket, a termékekben alkalmazott speciális technológiáktól függően. A szójafehérje-összetevők és a szójafehérjét tartalmazó élelmiszerek részben helyettesíthetik vagy felhasználhatók az állati vagy más növényi fehérjeforrások mellett az emberi étrendben.
Klinikai vizsgálatok
1995-ben 38 kontrollált klinikai vizsgálat 8 metaanalízise arra a következtetésre jutott, hogy a szójafehérje helyettesítése az állati fehérjével jelentősen csökkentette az összkoleszterint, az LDL-koleszterint és a triglicerideket anélkül, hogy befolyásolta volna a HDL-koleszterint. Ezek a hatások nagyobbak voltak azoknál az egyéneknél, akiknél a kiindulási érték magasabb volt. A napi szójafehérje-fogyasztás az összes szérum koleszterinszint 9,3% -os, az LDL koleszterinszint 12,9% -os és a trigliceridszint 10,5% -os csökkenését eredményezte. 8 A szója koleszterinszint-csökkentő hatása kiegészült a telített zsír- és koleszterinszegény étrend mellett megfigyelt hatással (NCEP [National Cholesterol Education Program] I. lépés diéta).
A metaanalízisben 8 szereplő vizsgálatokban szójafehérjét használtak TVP vagy ISP formájában. A szójafehérje ezen forrásai között nem figyeltek meg hatékonyságbeli különbséget, bár e szójatermékek összetétele meglehetősen eltérő volt. A TVP általában szójaliszt és szójafehérje-koncentrátum kombinációjából készül. A szójaliszt ~ 50% fehérje és ~ 5% rostot tartalmaz. A szójakoncentrátum ~ 65-70% fehérje és kis mennyiségű rostot tartalmaz. Az ISP ~ 90% fehérje, rost nélkül. 9 A szójafehérje elegendő mennyiségben tartalmazza az összes esszenciális aminosavat az emberi élet fenntartásához, ezért teljes fehérje. 9 A szójafehérjével kapcsolatos számos összetevő szerepet játszik a hipokoleszterinémiás előnyökben: tripszin inhibitorok, fitinsav, szaponinok, izoflavonok és rostok. A szójakoncentrátumok és -izolátumok egyik fő különbsége az, hogy a gyártó víz- vagy etanolos mosást választ-e a fehérje koncentrálásához. Az etanolos mosás eltávolítja az izoflavonok és a szaponinok nagy részét. Sajnos abban az időben, amikor a korábbi humán vizsgálatokat elvégezték, a pontos feldolgozási körülményeket és az összetételre vonatkozó információkat nem közölték.
Tanulmányok normál koleszterinszinttel rendelkező felnőtteknél
Egy 9 hetes humán vizsgálat, amely összehasonlította a különböző szintű izoflavonokat tartalmazó szójafehérje (25 g/d) és a kazein hatásait, megállapította, hogy a legmagasabb izoflavonszint (62 mg/d) fogyasztása lényegesen alacsonyabb össz- és LDL-koleszterinszintet eredményezett értékek, mint a kazein csoporté. A legmagasabb LDL-koleszterinszinttel rendelkező betegek (felső 50%) szintén szignifikáns csökkenést tapasztaltak az össz- és az LDL-koleszterinszint csökkentésével 37 mg/nap izoflavonokkal. Az alacsonyabb izoflavonszintű (≤27 mg/d) szójafehérjét fogyasztóknak azonban nem volt szignifikáns koleszterinszint-csökkentő hatása. 17.
A kutatók az étkezési szójafehérje küszöbértékének kérdésével is foglalkoztak a koleszterinszint csökkentéséhez. Egy dózis-válasz vizsgálat hiperkoleszterinémiás férfiaknál, NCEP I. lépés diétáján 20, 30, 40 vagy 50 g/nap szójafehérjét használtak a kazeinnel összehasonlítva. 6 hét elteltével a szójafogyasztás minden szintje a nem HDL-koleszterinszint szignifikánsan nagyobb csökkenéséhez (1,5–4,5%) vezetett, mint a kazeiné, a magasabb szint pedig hatékonyabb volt. 18 Bakhit és munkatársai egy korábbi tanulmánya 19 kimutatta, hogy a koleszterinszint csökkenés 25 g/dl ISP-vel hiperkoleszterinémiás, de nem normokoleszterinémiás férfiaknál. Így 20-50 g szójafehérje/nap javította a vér lipidszintjét (1,5-4,5%) enyhén hiperkoleszterinémiás betegeknél. Az FDA nemrégiben közzétette a szójafehérje és a koleszterinszint csökkentésére vonatkozó, élelmiszerekkel ellátott egészségre vonatkozó állításról szóló végleges döntését, amely szerint 25 g/d szójafehérje, alacsony telített zsír- és koleszterinszintű étrend részeként, csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. 7
A szója által végzett koleszterin redukció mechanizmusai
A szójafehérjéhez kapcsolódó számos komponens szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében: tripszin inhibitorok, fitinsav, szaponinok, izoflavinok és rostok.
Tripszin inhibitorok
A tripszin inhibitorok mindenütt jelen vannak az élelmiszerekben. Minden szójaterméket hőkezelnek, ami elpusztítja a tripszin inhibitorok aktivitásának nagy részét. A hőstabil Bowman-Birk inhibitor kis mennyiségei hipokoleszterinémiás hatást fejthetnek ki a kolecisztokinin szekréciójának fokozásával. Ez ezután serkentené az epesav szintézisét a koleszterinből, és ezáltal segítene a koleszterin eltávolításában a gyomor-bél traktuson keresztül. Állatkísérletek azonban nem igazoltak hipokoleszterinémiás hatást, amikor a tripszin inhibitort adták az étrendhez. 20
Fitinsav
A fitinsav, a mioinozit-hexafoszfát minden meg nem erjesztett szójafehérje-termékben megtalálható, és melegítés közben nagyon stabil. A fitinsav a cinket erősen kelátozza a bélrendszerben, így csökken a felszívódása. 21 Rézhiány vagy a cink és a réz magas aránya a vér koleszterinszintjének emelkedését eredményezi. 22 A hipotézis szerint a szójaételek rézet és fitinsavat egyaránt tartalmaznak, ezért csökkenthetik a koleszterinszintet azáltal, hogy csökkentik a cink és a réz arányát.
Szaponinok
A szaponinok hőstabilak és az összes szójafehérje termékben vannak, kivéve azokat, amelyeket alkohollal extrahálnak. Ezek a vegyületek hozzájárulhatnak az epekiválasztás növelésével a koleszterinszint-csökkentéshez. 23
Rost
Egyes kutatók arról számoltak be, hogy a szójarost csökkenti a koleszterinszintet hiperkoleszterinémiában szenvedő embereknél. 24 Mások azt tapasztalták, hogy a szójarostnak hipokoleszterinémiás hatása van, ha más ételekhez adják, de a szójafehérjéhez adva nem fokozza tovább a fehérje hipokoleszterinémiás hatását. 19 25 A legtöbb publikált kísérletben használt szójafehérje-termékek kevés vagy egyáltalán nem tartalmaznak rostot. Így a szójarost nem tűnik fő tényezőnek a szójaételek lipidcsökkentő hatásában.
A fehérjék közvetlen hatása a hormonokra
Korai kutatók állatkísérletekben megjegyezték, hogy a lizin és a metionin aminosavak általában emelik a koleszterinszintet, míg az arginin ellenkező hatást fejt ki. A szójafehérje az állati fehérjeforrásokhoz képest magasabb arginin/lizin és metionin arányban van. Érdekes, hogy két állatkísérlet azt találta, hogy a szójafehérje mintázatának megfelelő l-aminosavak keverékének olyan köztes koleszterinszint-csökkentő hatása volt, amely nem volt olyan hangsúlyos, mint a hidrolizált teljes szójafehérjeé. 27 28 Tehát a teljes szójafehérje valamilyen más komponense jótékony hatással lehet, önmagában a fehérjén kívül. A szójafehérje magasabb arginin/lizin aránya csökkentheti az inzulin és a glükagon szekrécióját, ami ezután gátolja a lipogenezist. 29 Ezeket a szójafehérje-hatásokat az inzulin- és glükagonszintekre hiperkoleszterinémiás embereknél jelentették. 30 Állatkísérletek során a tiroxinszint nőtt a szójafehérje fogyasztásával. 31 32 A magas tiroxinszintet elméletileg csökkentették a koleszterinszint csökkentésére, de az emberi vizsgálatok következetlenek voltak. 32 33
A fehérje hatása az LDL-receptorokra
A szójabab 2 típusú raktárfehérjét tartalmaz, a 11S és 7S globulinokat. Sejtkultúra-vizsgálatok arra utalnak, hogy ezek a globulinok stimulálják az LDL-receptor aktivitását. 34 Számos klinikai vizsgálat alapján Sirtori és mtsai 35 azt sugallják, hogy a szójafehérje fogyasztása felfelé szabályozza az emberek LDL-receptorait. Az mononukleáris sejtekben az LDL receptor mRNS szintje sokkal magasabb volt a szójafehérjével táplált alanyoknál, mint a kazeinnel tápláltaknál. 15
Szójapeptidek és epesavak
A proteázokkal kezelt szójafehérje 2 különálló frakciót képez: oldhatatlan nagy molekulatömegű és oldható alacsony molekulatömegű frakciót. Patkányoknak etetve az oldhatatlan frakció csökkentette a vér koleszterinszintjét a szterinek székletürítésének növelésével. 36 Az elméletet, miszerint a szójafehérje csökkenti a koleszterint az epe fokozott kiválasztódása révén, alaposan megvizsgálták. A testből epe formájában elveszett koleszterin elmozdítja a májat, hogy több koleszterint biztosítson az epesav szintézisének fokozása érdekében, és növeli az LDL receptor aktivitását. Így a végeredmény az LDL fokozott eltávolítása a vérből. A szójával végzett humán vizsgálatok azonban nem mutatták ki a széklet epesav kiválasztásának növekedését. 37 38
Izoflavonok
Az izoflavonok minden szójalisztben, valamint vízkivonási eljárással előállított koncentrátumokban és izolátumokban vannak jelen. Az izoflavonok fitoösztrogének és emberekben bioaktívak. A szója az izoflavonok legfőbb táplálékforrása, amelyek közé tartozik a genistein, a daidzein és a glicetein. Az izoflavonok intenzív kutatási tevékenységnek vetették alá, hogy értékeljék azok lehetséges hipokoleszterinémiás hatásait, 17 39 40 antioxidáns hatásukat, 41 és ösztrogénszerű hatásait az erekre. 42 43
Az izoflavonoknak gyenge ösztrogén hatása van mind állatokban, mind emberekben. Az ösztrogén jótékony hatása az alacsonyabb LDL-koleszterin és a megnövekedett HDL-koleszterin. A fitoösztrogének feltehetően hasonló, bár kevésbé hatékony módon működnek. Az izoflavonokat tartalmazó szójafehérje az embereknél lényegesen jobban csökkentette a koleszterinszintet, mint az izoflavonok nélküli szójafehérje. 17 39 40 Crouse és mtsai 17 arra a következtetésre jutottak, hogy a szójafehérje koleszterinszint-csökkentő hatása teljes mértékben az izoflavonoknak köszönhető. Nestel és mtsai 42 azonban nem találtak változást a plazma lipidszintjeiben az extrahált szója izoflavonokat (szójafehérje nélkül) fogyasztó nőknél, bár javult a szisztémás artériás megfelelés. Ezért mind a szójafehérjére, mind az izoflavonokra szükség lehet a szója maximális koleszterinszint-csökkentő hatásához.
A szójafehérje (az étrend 20% -a) izoflavonokkal szintén gátolja a főemlősök ateroszklerotikus elváltozásainak kialakulását. Az izoflavonok nélküli szójafehérje közbenső hatást fejtett ki a főemlősök vizsgálatában. A genisteinről ismert, hogy gátolja a tirozin-kinázt, egy enzimet, amely részt vesz a trombusok kialakulásához vezető elváltozások kaszkádjában. 45 Az izoflavonok antioxidánsként is működnek, és gátolhatják az LDL oxidációját. Egy másik tanulmányban az izoflavonok fokozták az érrendszeri reaktivitást női makákókban. 43 Amint azt fentebb megjegyeztük, a szója izoflavon kivonata javította a szisztémás artériás rugalmasságot a nőknél a vér lipidszintjére gyakorolt hatás nélkül. 42 Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy az izoflavonok és/vagy más etanolban oldódó szója fitokemikáliák a lipid anyagcserétől függetlenül közvetlen hatással lehetnek az érrendszerre.
A szójaétel elérhetősége
A szójaételeket évszázadok óta fogyasztják az ázsiai országokban, de ezek meglehetősen újdonságok a nyugati étrendben. Az elmúlt 10 évben nőtt az amerikai üzletekben kapható szójaételek változatossága, ugyanakkor az élelmiszer-gyártóknak továbbra is elfogadhatóbb szójaalapú ételeket kell biztosítaniuk a fogyasztók számára. 46 A hagyományos ázsiai szójabab túró, a tofu egyre népszerűbb, mert sok ételben felhasználható. Viszonylag lágy íze van, és sok receptben könnyen átveheti a tojás vagy tejtermékek helyét. A TVP-t általában húshosszabbítóként vagy helyettesítőként használják. Szójaliszt és ISP adható a süteményekhez, hogy javítsák táplálkozási minőségüket anélkül, hogy befolyásolnák az ízüket. Új szójatermékek jelennek meg, amelyek helyettesítik a közönséges ételeket, például a szójatejet és a szójasajtokat. Az egészségtudatos amerikaiaknak további étrend-választásaik vannak, amelyekben kevés a telített zsírtartalom, és gyakorlatilag nem tartalmaz koleszterint, hogy elősegítsék a teljes és az LDL-koleszterin szabályozását és/vagy csökkentését.
Összegzés
Figyelembe véve a kutatások összességét, ≥25 g szójafehérje napi fogyasztása a hozzá kapcsolódó fitokemikáliákkal sértetlenül javíthatja a hiperkoleszterinémiás emberek lipidprofilját. Ezt a hatást a klinikai vizsgálatok során megfigyelték, hogy kiegészítik az NCEP I. lépés szerinti diéta előnyeit, és nagyobb a hiperkoleszterinémiás betegeknél. Azok a mechanizmusok, amelyek révén a szója modulálja a vér koleszterin- és lipoproteinszintjét, további kutatásokat igényelnek. Az izoflavonok nélküli szójafehérje kevésbé hatékonynak tűnik. Szójafehérje nélküli izoflavonok fogyasztása nem csökkenti a koleszterinszintet, de más kardiovaszkuláris előnyökkel járhat. Az izoflavonok szójakivonatának étrend-kiegészítőként történő alkalmazásának hatásai nagyrészt ismeretlenek és nem ajánlhatók.
Nyilvánvaló, hogy az intakt szójafehérje komponensei között szinergia van, amely a maximális hipokoleszterinémiás hatást biztosítja. Különböző klinikai vizsgálatok igazolták, hogy 25-50 g/d szójafehérje fogyasztása biztonságos és hatékony az LDL-koleszterin ~ 4-8% -kal történő csökkentésében. A szója jótékony hatása arányosan nagyobb a hiperkoleszterinémiában szenvedőknél. Lichtenstein 47 megjegyezte, hogy a szója ésszerű állati eredetű fehérjével történő helyettesítése alacsonyabb telített zsír- és koleszterinbevitelt eredményezhet, ezáltal közvetetten kedvezőbb vérkoleszterinszintet és potenciálisan csökkentve a szívkoszorúér-betegség kockázatát.
Összefoglalva elmondható, hogy a szív egészségének elősegítése érdekében körültekintő ajánlani a szójafehérje ételek felvételét az alacsony telített zsír- és koleszterinszintű étrendbe.
Ezt az állítást az American Heart Association tudományos tanácsadó és koordinációs bizottsága 2000 augusztusában hagyta jóvá. Egyetlen újranyomás érhető el a 800-242-8721 telefonszámon (csak az Egyesült Államokban) vagy az American Heart Association, Public Information, 7272 Greenville Ave, Dallas telefonszámon. TX 75231-4596. Kérje a 71-0196 számú újranyomtatást.
A szerző köszönetet mond Sandra Hannumnak (MS, RD) a kézirat előkészítésében nyújtott segítségéért.
- Elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség és kardiovaszkuláris kockázat a gyermekek keringésében
- A rendszeres testmozgás varázslat az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek járványaiban -
- Menopauza, koleszterin és szív- és érrendszeri betegségek
- A túlsúly és az elhízás és a testsúly változása a középkorú férfiaknál hatással vannak a szív- és érrendszeri betegségekre és
- A kutatók összefüggést találnak a magas zsírtartalmú étrend, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között