Metionin: Funkciók, élelmiszer-források és mellékhatások

Az aminosavak segítenek felépíteni azokat a fehérjéket, amelyek a test szöveteit és szerveit alkotják.

Ezen kritikus funkció mellett néhány aminosavnak más különleges szerepe van.

A metionin egy aminosav, amely számos fontos molekulát termel a szervezetben. Ezek a molekulák elengedhetetlenek a sejtjeid megfelelő működéséhez.

Az általa termelt fontos molekulák miatt egyesek a metionin bevitel növelését javasolják. Mások azonban azt javasolják, hogy korlátozzák a lehetséges negatív mellékhatások miatt.

Ez a cikk megvitatja a metionin fontosságát és azt, hogy aggódnia kell-e az étrendben lévő mennyisége miatt. A forrásokról és a lehetséges mellékhatásokról is szó esik.

A metionin egy aminosav, amely számos fehérjében megtalálható, beleértve az élelmiszerekben található fehérjéket, valamint a test szöveteiben és szerveiben található fehérjéket.

Amellett, hogy a fehérjék építőköve, számos más egyedi tulajdonsággal rendelkezik.

Ezek egyike az a képesség, hogy fontos kéntartalmú molekulákká alakuljon át (1).

A kéntartalmú molekulák különféle funkciókkal rendelkeznek, beleértve a szövetek védelmét, a DNS módosítását és a sejtek megfelelő működésének fenntartását (2, 3).

Ezeket a fontos molekulákat ként tartalmazó aminosavakból kell készíteni. A szervezetben a fehérjék előállításához használt aminosavak közül csak a metionin és a cisztein tartalmaz ként.

Bár a tested önmagában képes előállítani a cisztein aminosavat, a metioninnak az étrendből kell származnia (4).

Ezenkívül a metionin kritikus szerepet játszik az új fehérjék előállításának folyamatában a sejtjeiben, ami folyamatosan előfordul, ahogy az idősebb fehérjék lebomlanak (1).

Például ez az aminosav megkezdi az új fehérjék termelésének folyamatát az izmokban egy edzés után, amely károsítja őket (1, 5).

A metionin egyedülálló aminosav. Ként tartalmaz, és más kéntartalmú molekulákat képes előállítani a szervezetben. Részt vesz a sejtjei fehérjetermelésének megkezdésében is.

A metionin egyik fő szerepe a testben az, hogy felhasználható más fontos molekulák előállítására.

Részt vesz a cisztein, a másik kéntartalmú aminosav termelésében, amelyet fehérjék felépítésére használnak a szervezetben (1, 6).

A cisztein viszont különféle molekulákat hozhat létre, beleértve a fehérjéket, a glutationt és a taurint (1).

A glutationt néha „mesteri antioxidánsnak” nevezik, mivel kritikus szerepe van a szervezet védekezésében (2, 7).

Szintén szerepet játszik a tápanyagok anyagcseréjében a testben, valamint a DNS és a fehérjék termelésében (2).

A taurin számos funkcióval rendelkezik, amelyek segítenek fenntartani sejtjeinek egészségét és megfelelő működését (8).

A metionin egyik legfontosabb molekulája az S-adenozil-metionin vagy „SAM” (1).

A SAM számos különböző kémiai reakcióban vesz részt azzal, hogy átviszi saját részét más molekulákba, beleértve a DNS-t és a fehérjéket (3, 9).

A SAM-ot a kreatin, a sejtenergia fontos molekulájának előállításához is használják (10, 11).

Összességében a metionin közvetlenül vagy közvetve részt vesz a test számos fontos folyamatában, az általa váló molekulák miatt.

A metionin számos kéntartalmú molekulává képes átalakulni, amelyek fontos funkciókkal rendelkeznek, mint például a glutation, a taurin, a SAM és a kreatin. Ezek a molekulák kritikus fontosságúak a test sejtjeinek normális működéséhez.

DNS-ed tartalmazza azokat az információkat, amelyek azzá tesznek, aki vagy.

Bár ezen információk nagy része változatlan maradhat egész életében, a környezeti tényezők valóban megváltoztathatják a DNS bizonyos aspektusait.

Ez a metionin egyik legérdekesebb szerepe - hogy átalakulhat SAM nevű molekulává. A SAM megváltoztathatja a DNS-ét úgy, hogy metilcsoportot (szénatomot és hozzá kapcsolódó hidrogénatomokat) ad hozzá (3, 9).

Az étrendben lévő metionin mennyisége befolyásolhatja ennek a folyamatnak a mértékét, de ezzel kapcsolatban sok megválaszolatlan kérdés merül fel.

Lehetséges, hogy a metionin növelése az étrendben vagy növelheti, vagy csökkentheti, hogy a DNS mennyiben változik a SAM eredményeként (12).

Ezen túlmenően, ha ezek a változások bekövetkeznek, azok bizonyos esetekben hasznosak lehetnek, másokban azonban károsak lehetnek (12).

Például egyes kutatások kimutatták, hogy a magasabb tápanyagtartalmú étrend, amely metilcsoportokat ad a DNS-hez, csökkentheti a vastagbélrák kockázatát (13).

Más kutatások azonban kimutatták, hogy a nagyobb metioninbevitel ronthatja az olyan állapotokat, mint a skizofrénia, talán annak köszönhető, hogy több metilcsoportot adnak a DNS-hez (12, 14).

A metionin által termelt egyik molekula, a SAM megváltoztathatja a DNS-t. Nem teljesen világos, hogy a diéta metionintartalma hogyan befolyásolja ezt a folyamatot, és lehetséges, hogy ez a folyamat bizonyos esetekben előnyös, másokban káros.

Bár a metioninnak fontos szerepe van a szervezetben, egyes kutatások azt mutatják, hogy az étrend előnyei alacsonyak ebben az aminosavban.

Néhány rákos sejt az étrendi metionin növekedésétől függ. Ezekben az esetekben az étrendi bevitel korlátozása előnyös lehet a rákos sejtek éheztetésében (15).

Mivel a növények fehérjéinek alacsonyabb a metionin tartalma, mint az állati fehérjékben, egyes kutatók úgy vélik, hogy a növényi eredetű étrend eszköz lehet néhány rák elleni küzdelemben (15, 16).

Ezenkívül számos állatkísérlet azt mutatja, hogy a metionin csökkentése növelheti az élettartamot és javíthatja az egészséget (17, 18, 19).

Egy tanulmány megállapította, hogy az alacsony metionin-diétával táplált egerek élettartama meghaladja a 40% -ot (17).

Ez a hosszú élettartam oka lehet a fokozott stresszállóság és anyagcsere, valamint a test sejtjeinek szaporodási képességének fenntartása (20, 21).

Egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony metionintartalom valóban lassítja az öregedés mértékét az egerekben (19).

Az, hogy ezek az előnyök kiterjednek-e az emberre, egyelőre nem világos, de néhány kémcsőben végzett vizsgálat kimutatta az emberi sejtek alacsony metionintartalmának előnyeit (20, 22).

Emberi kutatásra van azonban szükség, mielőtt bármilyen következtetést levonhatnánk.

Állatoknál a diéta metionintartalmának csökkentése lelassíthatja az öregedés ütemét és növelheti az élettartamot. Néhány tanulmány kimutatta a metioninszint csökkentésének előnyeit az emberi sejtekben, de kutatásra van szükség élő embereknél.

Míg gyakorlatilag minden fehérjetartalmú étel tartalmaz valamilyen metionint, a mennyiség nagymértékben változik. A tojások, a halak és egyes húsok nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az aminosavat (23).

Becslések szerint a tojásfehérje aminosavainak körülbelül 8% -a kéntartalmú aminosav (metionin és cisztein) (24).

Ez az érték a csirkében és a marhahúsban körülbelül 5%, a tejtermékekben pedig 4%. A növényi fehérjék általában még alacsonyabb mennyiségben tartalmazzák ezeket az aminosavakat.

Néhány kutatás a kéntartalmú aminosavak (metionin és cisztein) teljes mennyiségét is vizsgálta a különféle étrendekben (24).

A legmagasabb (6,8 gramm/nap) tartalmat a magas fehérjetartalmú étrendben jelentették, míg a vegetáriánusok (3,0 gramm/nap) és a vegánok (2,3 gramm/nap) alacsonyabb mennyiséget fogyasztottak.

A vegetáriánusok alacsony bevitele ellenére más kutatások kimutatták, hogy valójában magasabb a metionin vérkoncentrációja, mint azoknak, akik húst és halat fogyasztanak (25).

Ez a megállapítás arra késztette a kutatókat, hogy arra következtessenek, hogy a metionin étrendi tartalma és vérkoncentrációja nem mindig függ össze közvetlenül.

Ezek a tanulmányok azonban azt találták, hogy a vegánok mind alacsony étrendi bevitelben, mind alacsony vérkoncentrációban tartalmazzák a metionint (24, 25).

Az állati fehérjék metionintartalma gyakran nagyobb, mint a növényi fehérjéké. A növényi étrendet követőknél alacsonyabb a kéntartalmú aminosavak étrendje, bár a vérben akár magasabb, akár alacsonyabb metioninszint lehet.

A kutatók a kéntartalmú aminosavak (metionin és cisztein) ajánlott napi bevitelét határozták meg, de tanulmányok a magasabb dózisok mellékhatásait is megvizsgálták.

Ajánlott bevitel

A metionin és a cisztein napi ajánlott bevitele napi 8,6 mg/lb (19 mg/kg) felnőttek számára, ami kb. 1,3 gramm annak, aki súlya 150 font (68 kg) (4).

Néhány kutató azonban ennek az összegnek a kétszeresét javasolta fogyasztani az ajánlott bevitel meghatározásához használt vizsgálatok korlátai alapján (24).

Az időseknél gyakran alacsony a metioninbevitel, és tanulmányok kimutatták, hogy nagyobb napi 2-3 gramm bevitelre lehet szükségük (24, 26).

Annak ellenére, hogy bizonyos csoportok számára előnyös lehet a metionin bevitel növelése, sok étrend meghaladja a napi 2 gramm metionint és ciszteint.

Becslések szerint a különféle étrendek, köztük a vegán, a vegetáriánus, a hagyományos és a magas fehérjetartalmú étrend napi 2,3 és 6,8 gramm közötti mennyiségben tartalmazzák ezeket az aminosavakat (24).

Hatások a homociszteinre

A legnagyobb metionin-bevitelsel kapcsolatos legnagyobb aggodalom talán annak az egyik molekulának köszönhető, amelyet ez az aminosav képes előállítani.

A metionin átalakulhat homociszteinné, aminosavvá, amely a szívbetegség számos aspektusához kapcsolódik (27, 28).

A nagy mennyiségű metionin a homocisztein növekedéséhez vezethet, bár egyesek hajlamosabbak erre a folyamatra, mint mások (29).

Érdekes módon a kutatások azt mutatják, hogy a magas metioninbevitel potenciális veszélyeit inkább a homocisztein okozhatja, mintsem maga a metionin (30).

Vannak azonban más tényezők is, amelyek megváltoztathatják a homocisztein szintjét.

Például annak ellenére, hogy alacsonyabb a metionin étrendi bevitelük, a vegánok és a vegetáriánusok magasabb homociszteinnel rendelkezhetnek, mint a mindenevők az alacsony B12-vitamin bevitel miatt (31).

Más kutatások kimutatták, hogy a magas fehérjetartalmú, magas metionin tartalmú étrend hat hónap elteltével nem növelte a homociszteint, szemben az alacsony fehérjetartalmú, alacsony metionin tartalmú étrenddel (32).

Ezenkívül úgy tűnik, hogy a bevitel 100% -os megváltoztatása nem befolyásolja a vitaminhiány nélküli egészséges felnőttek homociszteinjét (33).

Mellékhatások

A test metioninra adott reakcióinak értékeléséhez a kutatók egyetlen nagy adagot adnak ebből az aminosavból, és megfigyelik a hatásokat.

Ez az adag jóval nagyobb, mint az ajánlott bevitel, gyakran körülbelül 45 mg/lb (100 mg/kg), vagy 6,8 gramm annak, aki súlya 150 font (68 kg) (29).

Ezt a típusú vizsgálatot több mint 6000 alkalommal hajtották végre, elsősorban kisebb mellékhatásokkal. Ezek a kisebb mellékhatások közé tartozik a szédülés, álmosság és a vérnyomás változása (29).

Az egyik ilyen vizsgálat során bekövetkezett egyik fő nemkívánatos esemény, amely magas vérnyomású, de egyébként jó egészségi állapotú egyén halálát okozta (34).

Valószínűnek tűnik azonban, hogy az ajánlott bevitel körülbelül 70-szeresének véletlen túladagolása okozta a szövődményeket (34).

Összességében úgy tűnik, hogy a metionin egészséges emberben nem különösebben mérgező, kivéve a rendkívül nagy dózisokat, amelyeket diétával gyakorlatilag lehetetlen elérni.

Annak ellenére, hogy a metionin részt vesz a homocisztein termelésében, nincs bizonyíték arra, hogy a tipikus tartományon belüli bevitel veszélyes lenne a szív egészségére (29).

A sokféle étrendet követő egyének gyakran meghaladják az ajánlott minimális metionin-bevitelt. A nagy dózisokra adott mellékhatások gyakran kisebbek, de rendkívül nagy dózisok esetén veszélyesek lehetnek.