Mi a pitvarfibrilláció? Tünetek, okok, diagnózis, kezelés és megelőzés

A pitvarfibrilláció (AF vagy afib) egyfajta szívritmuszavar vagy aritmia. Ez okozza a szíved rendszertelen dobogását, és jelentősen megnövelheti a pulzust, ami ahhoz vezethet, hogy a szíved felső és alsó kamrája nem működnek megfelelően, áll az Országos Szív-, Tüdő- és Vérintézet szerint. (1)

Afib a szíve felső kamrájában kezdődik, pitvari néven. A fibrilláció gyors, szabálytalan szívverésre utal.

Míg a normál nyugalmi pulzus 60–100 ütés/perc (bpm), a pitvarfibrilláció miatt pitvarai percenként 300–600-szor megverhetnek a Clevelandi Klinikán. (2)

A pitvarfibrilláció számos tünethez vezethet, beleértve fáradtságot, szédülést, mellkasi fájdalmat, légszomjat és szívdobogást. Néhány embernél azonban az állapot nem okoz tüneteket.

Függetlenül attól, hogy tüneteket okoz-e vagy sem, az afib nagyobb kockázatot jelenthet a szélütésre. Ennek eredményeként fontos az afib kezelése és az állapotának kezelése a veszélyes szövődmények megelőzése érdekében. (1)

Gyakori kérdések és válaszok

A pitvarfibrilláció jelei és tünetei

A pitvarfibrilláció sok embernél észrevehető tüneteket okoz, de egyeseknél egyáltalán nincsenek tünetek.

Ha tüneteket tapasztal, ezek a következők lehetnek: (1,3)

Szívdobogás (versenyző vagy lüktető szív, érezhetően szabálytalan szívverés)
Mellkasi fájdalom
Gyengeség
Fáradtság
Csökkent mozgásképesség
Légzési nehézség, különösen fekve vagy tevékenység közben
Szédülés vagy ájulás
Könnyedség

A tünetei a finomtól a nagyon észrevehetőig terjedhetnek, és idővel változhatnak.

A tünetek időzítése és részletei fontosak lehetnek ahhoz, hogy orvosának segítsen diagnosztizálni és kezelni afibjét. Fontos, hogy kövesse nyomon a tüneteit azzal, hogy megjegyzi, mikor jelentkeznek, mennyi ideig tartanak, mennyire súlyosak, és mit csináltál, amikor elkezdték. (1)

A pitvarfibrilláció okai és kockázati tényezői

Normál szívverés esetén a szíved két felső kamrája (pitvari néven) elektromosan aktiválódik és összehúzódik, majd a két alsó kamra (kamrák) ugyanezt teszik.

Ez lehetővé teszi, hogy a pitvarok vért pumpáljanak a kamrájába, és hogy a kamrák vért pumpáljanak a tüdőbe (jobb oldal) és a test többi részébe (bal oldal).

A pitvarfibrilláció során a pitvarokban egyszerre sokféle elektromos impulzus történik, ami nagyon gyors és rendezetlen összehúzódásokat okoz. Ez azt jelenti, hogy pitvarai nem képesek hatékonyan pumpálni a vért a kamrákba.

A pitvarokban kezdődő rendezetlen elektromos impulzusok miatt a kamrái is nagyon gyorsan és szabálytalanul összehúzódhatnak. Ennek eredményeként nem pumpálják a vért olyan hatékonyan a testedbe. (2)

Sok afib-betegségben szenvedő ember szívbetegségben szenved, vagy olyan eseményt tapasztalt, amely megváltoztatta a szív elektromos vagy mechanikus működését. Ezek a feltételek a következők: (3)

Magas vérnyomás
Szívbillentyű betegség
A szívkoszorúér-betegség (CAD)
Szívroham
Szívsebészet
Veleszületett szívhibák

Más egészségi állapotok is növelhetik az afib kialakulásának kockázatát, beleértve:

Krónikus vesebetegség
Cukorbetegség
Pajzsmirigy túlműködés (pajzsmirigy túlműködés)
Tüdőbetegségek
Elhízottság
Szarkoidózis (a szerveket érintő gyulladásos betegség)
Alvási apnoe
Vénás tromboembólia (vérrög)
Vírusfertőzések

Néhány afib emberben a mögöttes okot soha nem ismerik fel.

Néhány tényező, amelyet nem tud kontrollálni, növelheti az afib kialakulásának kockázatát, beleértve a következőket:

Idősebb kor (különösen 65 éves vagy idősebb)
Afib családtörténete
Európai származás

Életmódjának bizonyos aspektusai szintén hozzájárulhatnak az afibhez, például: (1)

Alkoholt inni
Dohányzó
Szabadidős stimuláns drogok (például kokain) használata
Extrém testmozgás
A fizikai aktivitás hiánya
Feszültség

A szerkesztő válogatásai

A rendszeres fogmosás csökkentheti az Afib és a szívelégtelenség kockázatát?

4 módszer a stressz csökkentésére pitvarfibrilláció esetén

Alacsony szénhidráttartalmú étrend vezethet-e szívritmuszavarhoz?

5 Meglepő pitvarfibrillációs kiváltók

Hogyan diagnosztizálják a pitvarfibrillációt?

Orvosa az alábbiak alapján diagnosztizálja vagy kizárja az afibet:

Tünetei és kórtörténete
Fizikai vizsga
Diagnosztikai tesztek

Amellett, hogy kérdez a tüneteiről, orvosa valószínűleg megkérdezi Önt a családi kórelőzményéről, a szívbetegségről, az étrendről és a testmozgásról, valamint a szívbetegségek egyéb kockázati tényezőiről.

Ha orvosa arra gyanakszik, hogy afibje vagy más súlyos szívbetegsége van, akkor számíthat arra, hogy átvizsgálja a szívét és a tüdejét.

Ebben a vizsgálatban orvosa:

Hallgassa meg a szívverését és a légzését
Ellenőrizze a pulzusát (pulzusszám)
Mérje meg a vérnyomását
Ellenőrizze a lábak és a lábak duzzadását (a szívelégtelenség vagy a megnagyobbodott szív lehetséges jelei)
Keresse meg a hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) jeleit, például megnagyobbodott pajzsmirigyet (1)

A pitvarfibrilláció diagnosztizálásának elősegítése érdekében orvosa számos vizsgálatot rendelhet el. Ezen tesztek többségét úgy tervezték, hogy sajátos módon elemezzék a szívritmusodat vagy a pulzusodat.

Az afib diagnosztizálására szolgáló vizsgálatok a következők lehetnek:

Elektrokardiogram (EKG vagy EKG) Ez a teszt magában foglalja az érzékelők viselését a mellkason és a karokon, hogy rögzítse a szív elektromos aktivitását.

Az EKG az afib diagnózisának fő tesztje. Pár perc alatt elvégezhető az orvosi rendelőben, és orvosa általában azonnal képes elemezni az eredményeket.

Holter Monitor Ez egyfajta hordozható EKG. Ez magában foglalja az eszközhöz csatlakozó érzékelők viselését, amelyeket a zsebében vagy a vállpánthoz rögzítve visel.

A Holter monitor rögzíti a szív aktivitását, leggyakrabban 24-48 órán át, így teljesebb képet ad orvosának a szívritmusáról.

Eseményrögzítő vagy Ambuláns Telemetria Monitor Ezek más típusú hordozható EKG-k, amelyeket általában sokkal hosszabb ideig, néhány héttől egy hónapig viselnek.

Amikor olyan tüneteket tapasztal, amelyek gyors vagy szabálytalan szívverést jelezhetnek, megnyom egy gombot a felvevőn, amely aktiválja az adattárolási funkciót. Ezután a szíved elektromos tevékenysége néhány percet tárol, mind a gomb megnyomása előtt, mind az után.

Echokardiogram Ez a szíved ultrahangja, amely hanghullámok segítségével videoképet hoz létre orvosának elemzéséhez.

Orvosa vagy más egészségügyi szakember egy átalakítónak nevezett készüléket fog tartani a mellkasán, amely hanghullámokat küld és fogad, miközben visszapattannak a szívéről. Nem fogja érezni ezeket a hanghullámokat.

Ritkábban orvosa javasolhat egy echokardiogramot, amely magában foglalja egy apró jelátalakítót tartalmazó rugalmas cső behelyezését a torkába. Ezt transzesophagealis echokardiogramnak nevezik.

Ez a fajta echokardiogram részletesebb képeket készíthet a szívéről, ami segíthet orvosának a vérrögök vagy más problémák észlelésében.

Vérvétel Orvosa vérvizsgálatokat rendelhet el a pajzsmirigy-problémák vagy más olyan állapotok ellenőrzésére, amelyek hozzájárulhatnak az afib kialakulásához.

Mellkas röntgen Orvosa elrendelheti a szív és a tüdő röntgenfelvételét, hogy ellenőrizze a tüneteit okozó vagy azokhoz hozzájáruló egyéb állapotokat. (2,3)

A pitvarfibrilláció előrejelzése

Míg a pitvarfibrillációt mindig súlyos állapotnak tekintik, néha önmagában megszűnik, és nem vezet komplikációkhoz.

A spektrum másik végén a pitvarfibrilláció állandó és rezisztens lehet a kezeléssel szemben, ami súlyos szövődmények magas kockázatához vezethet.

Ha afibet diagnosztizálnak nálad, a kilátások függhetnek ismert vagy feltételezett okoktól, attól, hogy milyen gyakran tapasztalják, és hogy észrevehető tüneteket okoz-e. (1)