Miért teszi a krónikus stressz nehezebbé a fogyást?

A krónikus stressz és a testzsír az anyagcserét lassító visszacsatolási kör része.

Feladva: 2016. január 08

Az 1990-es években a Yale Egyetem pszichológiai tanszékének kutatói felfedezték, hogy a „stressz hormon” kortizol túlzott hasi zsírlerakódást vált ki mind a férfiak, mind a nők körében. Ezek az eredmények először mutatták ki, hogy a kortizol szekréciója mind krónikus stresszel, mind a hasi „hasi zsír” növekedésével jár. Régóta ismert, hogy a stressz kiváltja a többet enni vágyat, ami a kalóriabevitel növelésével súlyosbítja a súlygyarapodást.

Egy új tanulmány egy újabb, krónikus stressz által kiváltott láncreakciót azonosított, amely lassítja a zsíranyagcserét és megnehezíti a fogyást. A Floridai Egyetem (UF) kutatói nemrég fedezték fel, hogy a krónikus stressz serkenti a betatrophin nevű peptid hormon termelését, amely gátolja a zsíranyagcseréhez szükséges enzimet.

A krónikus stressz a betatrofint termeli, amely lelassítja a zsíranyagcserét

A 2016. januári tanulmány „Az angiopoietin-szerű fehérje 8 (betatrofin) egy stressz-válasz fehérje, amely szabályozza az adipocita-triglicerid-lipáz expresszióját” címmel a Molecular and Cell Biology of Lipids folyóiratban jelent meg.

2013-ban a betatrophin olyan hírekbe került, amikor a Harvard Őssejt Intézet (HSCI) kutatói arról számoltak be, hogy a hormon növelheti az inzulintermelő béta-sejtek számát cukorbetegeknél. Sajnos a későbbi kutatások azt találták, hogy a betatrofin valójában nem javítja a béta-sejtek termelését.

A betatrophin visszatért a reflektorfénybe. Li-Jun Yang, az UF Orvostudományi Főiskola patológiai, immunológiai és laboratóriumi osztályának professzora és vezető nyomozója szerint a betatrofin egy stresszhez kapcsolódó fehérje, amely megnehezíti a testzsír lebontását és a fogyást. Míg ezeket a megállapításokat még klinikai körülmények között tesztelni kell, Yang úgy véli, hogy a felfedezés potenciálisan kihat az emberekre.

A legutóbbi tanulmányhoz egerekből és emberből származó sejtekkel végzett kísérleteket használtak a betatrophin szerepének megállapítására a testzsír-szabályozásban. Ezután a kutatók azt vizsgálták, hogy a betatrophin szint hogyan emelkedett, amikor az egerek környezeti és metabolikus stresszt tapasztaltak. Mindkét típusú stressz fokozta a betatrophin termelését a zsírszövetben és a májban. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a betatrofin egy stresszhez kapcsolódó fehérje.

Az metabolikus stresszt tapasztalt egerek lényegesen több betatrofint termeltek, normális zsírégető folyamataik jelentősen lelassultak. Ezek a felfedezések azért fontosak, mert új megvilágításba helyezik az összefonódó biológiai mechanizmusokat, amelyek összekapcsolják a stresszt, a betatrofint és a zsíranyagcserét.

AZ ALAPOK

Míg a kutatók még nem ellenőrizték a betatrofin hatását az emberek zsíranyagcseréjére, Yang úgy véli, hogy ezek az új eredmények megmagyarázzák, hogy a hosszú távú krónikus stressz csökkentésére tett erőfeszítések miért is könnyíthetik meg a fogyást. Yang arra a következtetésre jut: "A stressz több zsír felhalmozódását okozza, vagy legalábbis lelassítja a zsíranyagcserét. Ez még egy oka annak, hogy a legjobb megoldani a stresszes helyzeteket és kiegyensúlyozott életet élni."

A testzsír olyan jeleket küld az agyba, amelyek kiválthatják a stresszt

Tavaly egy kutatócsoport felfedezte, hogy a testzsír olyan jeleket küldhet, amelyek befolyásolják az agy mind a stressz, mind az anyagcsere kezelését. A testzsír és a stressz közötti visszacsatolási hurok egy kétirányú utca, amely ördögi kört hozhat létre.

A „júniusi zsír-agy jelátvitelt közvetítő adipocita glükokortikoid receptorok” című, 2015. júliusi tanulmány a Psychoneuroendocrinology folyóiratban jelent meg.

Ezen jelek pontos mechanizmusa továbbra is rejtélyes, de a kutatók úgy vélik, hogy a „zsír-agy” visszacsatolási hurok ismerete kritikus első lépés ennek az ördögi körnek a megszakításához.

Sajtóközleményében James Herman, a cikk társszerzője, a Cincinnati Egyetem pszichiátriai és viselkedési idegtudományi tanszékének professzora elmondta.,

Stressz nélkülözhetetlen olvasmányok

„A stressz vágyakozik a több evésre, ami elhízáshoz vezethet. A túl sok extra zsír pedig ronthatja a test azon képességét, hogy jelet küldjön az agynak a stresszreakció kikapcsolása érdekében. Az eredmények fontosak és egyedülállóak, mert azt mutatják, hogy nem egyszerűen az agy vezérli a test reakcióját a stresszre.

Megmozgatta a stressz-kontrollról alkotott megértésünket a test más részeire is. Ezt megelőzően mindenki azt gondolta, hogy a stressz szabályozása elsősorban az agynak köszönhető. Nem csak az agyban van. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a stressz szabályozása sokkal nagyobb léptékű, beleértve az anyagcserét szabályozó testrendszereket, például a zsírt. "

A kutatók megállapították, hogy a zsírszövetben lévő glükokortikoid receptor befolyásolja az agy mind a stressz, mind az anyagcsere szabályozásának módját. Kezdetben a receptor ilyen jelei életmentők lehetnek, irányítva az agyat az energiamérleg szabályozására, és kedvező módon befolyásolva a stressz reakcióit. Ez azonban hosszú távon visszaeshet.

Nyilvánvaló, hogy a glükokortikoidok néven ismert hormonok metabolikus stresszreakciót váltanak ki a zsírszövetben. Az egerek felhasználásával végzett kísérlet során a kutatók egyedülálló kapcsolatot találtak a zsírszövetben lévő glükokortikoid jelzés és az agy energiaegyensúlyának és stresszreakciójának szabályozása között. A zsír-agy jelátvitel megértése az első lépés ahhoz, hogy egyszer befolyásolni lehessen a stressz, az elhízás és a zsíranyagcsere közötti széles, összetett kapcsolatot.

Most, hogy a kutatók megállapították, hogy létezik egy zsír-agy jelátvitel útja, annak működésének jobb megértése valamikor olyan gyógyszerekhez vagy más terápiákhoz vezethet, amelyek minimalizálják a hosszú távú stressz és a testfelesleg negatív hatásait.

Következtetés: Kettős megközelítés a testzsír és a stressz csökkentésére

Úgy tűnik, hogy háromszoros ütés van a játékban, ami megnehezíti a krónikusan stresszes emberek számára a fogyást. Először is, a stressz azt a vágyat kelti, hogy többet egyen. Másodszor, a stressz kiváltja a hormonok, például a kortizol és a betatrofin felszabadulását, amelyek növelik a hasi zsírt, és lassítják az anyagcserét. Harmadszor, úgy tűnik, hogy a zsír-agy jelzés növeli a stressz szintjét egy visszacsatolási hurok részeként, amely bevezeti ezt az ördögi kört.

Mit lehet tenni a krónikus stressz és a súlygyarapodás ciklusának megtörése érdekében? A stressz kezelésének kettős megközelítését javasolnám az éberségi meditáció és a rendszeres testmozgás révén a zsírégetéshez. A gyakorlati rutin elindítása kalóriát éget el, és csökkenti a stressz hormonokat is.

Nyilvánvaló, hogy a testzsír csökkentése és a fogyás érdekében ki kell egyensúlyoznia a kalóriákat a kalóriákban azzal, hogy többet edz, és nem eszik túl. Szerencsére azáltal, hogy proaktívvá válik az éberség, a testmozgás és a stresszcsökkentés terén, létrehozhat egy felfelé irányuló spirált, amely növeli az anyagcserét és megkönnyíti a fogyást.

2011-ben Elissa Epel, aki a kortizol-szekréció és a hasi zsír közötti összefüggés azonosításának egyik eredeti kutatója, tanulmányt végzett az éberségi meditáció, a kortizolszint csökkentése és a testzsír csökkentése előnyeiről. Megállapításai szerint az éberség, a stressz kezelése és az alacsonyabb kortizolszint javulása a hasi zsír csökkenésével járt.

Az éberség, a meditáció és a testmozgás hatékony triádnak tűnik a stressz minimalizálása és a sikeres fogyás képességének javítása érdekében.

Kövess engem a Twitteren @ckbergland, ha meg akarod tudni a The Athlete's Way blogbejegyzéseit.

Az Athlete Way ® Christopher Bergland bejegyzett védjegye.