BugBitten

A nyers zöldségek elkészítése a múlt heti vacsora elkészítése közben feldühödött "miért mosod ezeket?" jelentős másik és egészséges vitámról arról, hogy kell-e mosni, vagy sem. Az én szemszögemből mindenféle hiba megtalálható mind az ételben, mind az ételen, de ez a beszélgetés elgondolkodtatott: mennyire fontos megmosni (és alaposan megfőzni) ételeinket?

fejlett országokban

A nyers zöldségek elkészítése a múlt heti vacsora elkészítése közben feldühödött "miért mosod ezeket?" jelentős másik és egészséges vitámról arról, hogy kell-e mosni, vagy sem. Az én szemszögemből mindenféle hiba megtalálható mind az ételben, mind az ételen, de ez a beszélgetés elgondolkodtatott: mennyire fontos megmosni (és alaposan megfőzni) ételeinket?

Az élelmiszerek baktériumok, vírusok vagy paraziták általi szennyezése betegséget okozhat, függetlenül attól, hogy hol él a világon. Például a baktériumok, például a Salmonella, a Campylobacter és az Escherichia coli az ételmérgezés gyakori okai. A fejlett országokban élő embereknek szerencséjük van, mert korlátlanul férnek hozzá a tiszta vízhez, és az általuk fogyasztott ételeket többnyire biztonságosan kezelték és átvilágították annak biztosítására, hogy az ne okozzon betegséget. Ez kevésbé érvényes a fejlődő országokban, ahol a vizet gyakran szennyezik állati és emberi hulladékok - különösen ott, ahol mindkettő közvetlen közelében él, és az éjszakai talaj növények megtermékenyítésének gyakorlata általános. Ezek a kockázati tényezők növelik a kórokozók, köztük baktériumok, vírusok és paraziták bevitelének valószínűségét, amelyek mind megtalálhatók a növények termesztésére használt nyers emberi hulladékban.

A bélférgek sokfélesége, amelyeket általában férgeknek neveznek, számos úton átvihetők, beleértve a bőrön keresztül közvetlenül a szennyezett talajt vagy vizet, közvetlen emberi érintkezést vagy szennyezett élelmiszer, víz vagy akár talaj lenyelését (gyakorlat „pica” néven ismert). A szennyezett élelmiszerek lenyelése fertőzhet alultáplált hús, hal, rákfélék és puhatestűek fogyasztásával, nyers/alulfőzött vízi növények fogyasztásával vagy olyan nyers zöldségfélék fogyasztásával, amelyeket széklet szennyezett (emberi vagy más módon) a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-ipari dolgozók vagy a gyártó létesítmények.

Háromféle parazita féreg, vagyis helmintus létezik. Ezek trematodák (flukes vagy laposférgek), cestodes (galandférgek) és fonálférgek (kerekférgek). A helmintás fertőzések (különösen a könnyű fertőzések) gyakran nem eredményezhetnek nyilvánvaló tüneteket, azonban a tünetekkel küzdő egyének hasi fájdalmat, hasmenést és fogyást tapasztalhatnak. A féreg fajtájától, a féregterheléstől és a betegség előrehaladásától függően a fertőzött emberek számos más tünetet is megjelenhetnek.

2010-ben becslések szerint 1,3 milliárd ember fertőzött legalább egy talajjal terjedő helmintával (STH) a trópusi és szubtrópusi területek 210 országában. Míg a féregfertőzések a fejlett országokban viszonylag ritkák, a fejlődő országokban sokkal gyakoribb az előfordulás.

A legnagyobb bélparazita a gömbféreg, az Ascaris lumbricoides. A parazitával való fertőzés a vékonybélben kikelő petesejtek befogadásával történik. Az újonnan kikelt lárvák behatolnak a bélfalba és bejutnak a véráramba. Végül a tüdőbe kerülnek, ahol aztán felköhögnek és lenyelik őket, mielőtt elérnék a vékonybelet, ahol érik. Az érett nőstények petéket termelnek, amelyek a székletben szabadulnak fel az életciklus folytatása érdekében. Az Ascaris fertőzéseket általában trópusi és szubtrópusi régiókban találják meleg, nedves éghajlat mellett, világszerte 807–1221 millió Ascaris fertőzésről számoltak be.

Az emberek alul főtt, szennyezett sertéshús, marhahús és hal fogyasztásával fertőződhetnek meg különféle galandférgekkel, amelyek leggyakoribb elkövetői a Taenia solium, a Taenia saginata és a Diphyllobothrium latum. Szerencsére manapság ritkán szereznek galandférgeket a fejlett országokban az emberi táplálékláncba belépő állatok átfogó ellenőrzése és az etetési gyakorlatról szóló törvények miatt.

Az Egyesült Királyság Élelmezési Szabványügyi Ügynökségének egyik célja annak biztosítása, hogy mind az importált, mind a hazai élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók legyenek, egyértelmű iránymutatásokkal értékelve az élelmiszerláncba belépő állatokat. Valószínűnek tűnik, hogy a nemzetközi utazások számának növekedésével a nem fertőzött, jó higiénés gyakorlattal rendelkező területekről származó emberek megfertőződhetnek e fajok egy részével. Mint ilyen, mindig érdemes ellenőrizni, hogy a hús alaposan meg van-e főzve, és hogy a gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztás előtt hámozzák-e, mossák vagy főzik-e.

A tiszta vízhez való hozzáférés javítása a fejlődő országokban kulcsfontosságú a 7. millenniumi fejlesztési cél eléréséhez, valamint a viselkedésbeli változások elősegítése számos kórokozó terjedésének megszakításához. Kínában jelentős beruházásokat hajtanak végre a lakosság STH-terheinek csökkentésére egy egészségügyi oktatási csomag megvalósításával, amely elősegíti a parazita betegség fokozott megértésén alapuló viselkedésbeli változásokat. Egy klaszteres, randomizált, kontrollált vizsgálat már látta az ilyen oktatási programok jótékony hatásait, 50% -os hatékonysággal megfigyelve az STH-fertőzések megelőzésében.

Szerencsére rendelkezésre állnak a parazitafertőzés kezelési módjai, és továbbra is erőfeszítéseket kell tenni, hogy ezeket széles körben elérhetővé tegyék azokban az országokban, ahol szükségük van rájuk. Kétségtelen, hogy az infrastruktúra javítása ezekben az országokban kiemelkedő fontosságú a helmintikus fertőzések csökkentésének elősegítésében. Végül a jó kézhigiéné, függetlenül attól, hogy hol laksz, elengedhetetlen az ételek elkészítésekor és fogyasztásakor. Kézmosás, zöldségmosás és az összes étel alapos főzése jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy veszélyes bakteriális, vírusos és parazita kórokozókkal fertőzze meg magát.