Neurosis kezelés: „Ne viselkedjen olyan neurotikusan”

Neurosis-kezelés: „Ne viselkedj olyan neurotikusan” - ez egy olyan kijelentés, amely általában azok felé irányul, akik az élet stresszoraiban egyszerűen nem tudják visszatartani szorongásukat, rendszertelen hangulatukat és az állandó irányítási igényt. A neurotizmus, mint személyiségjegy és a neurózis azonban nem azonos. Tudja meg, mi a neurózis, hogyan kell kezelni?

viselkedj
Neurosis kezelés

Tartalomjegyzék

Neurosis kezelés: Mi a neurózis?

A neurózis krónikus mentális rendellenességek csoportjára utal, például szorongás, depresszió, fóbiák és rögeszmés-kényszeres rendellenességek. Fontos megismerni a különbségeket, hogy hatékony neurózis-kezelést kapjunk.

A neurózis a funkcionális mentális rendellenességek csoportja, amely befolyásolja az ember gondolkodását, érzését és viselkedését szerves betegség nélkül. A neurózisok egyetemes jelei közé tartozik a szorongás, a depresszió és az logikátlan félelmek. Ezek a rendellenességek nem pszichotikusak, és nem okoznak kapcsolatot a valósággal. Bár kevésbé súlyosak, mint a pszichózis, a neurózisok krónikus szorongást okoznak az élet több területén, az interperszonális kapcsolatoktól kezdve a munkahelyig, sőt az iskoláig is. Ezen működési hiányosságok miatt létfontosságú a neurózis kezelésének megtalálása.

Neurosis kezelés: Ismerje meg a típusú n eurózsa

A neurózisok pontos diagnosztizálása szükséges a megfelelő kezelés megvalósításához. Neurózis gyanúja esetén pszichológus vagy pszichiáter alapos értékelést végez. Az értékelés interjúból, valamint tesztekből áll, amelyek értékelik a beteg mentális állapotát: a Neuroticism Extraversion and Openeness (NEO-R) skála, a Tizenhat személyiségtényező kérdőív és a Szociális rendellenesség ütemezése. Az eredmények megerősítik, hogy a neurózis mely típusa okozza a tüneteket. Többféle forma létezik.

Generalizált szorongásos rendellenesség

A generalizált szorongásos rendellenesség, más néven szorongásos neurózis, a legelterjedtebb mentális rendellenesség az Egyesült Államokban. Az általános szorongásos rendellenességben szenvedők túlzottan aggódnak olyan kérdések miatt, mint az egészség, a kapcsolatok, a munka vagy a pénz. Szorongásuk indokolatlan a helyzet szempontjából. A szorongásnak 6 hónapnál hosszabb ideig kell fennállnia ahhoz, hogy generalizált szorongásos rendellenességet kapjon.

• Közelgő végzetét
• Idegesség
• ingerlékenység
• Fáradtság
• Hiperventiláció vagy gyors légzés
• Gyenge figyelem
• Remegés
• Alvászavarok
• Emésztőrendszeri problémák (azaz gyomorfájás, hasmenés, émelygés)

Fóbiák

A fóbiákat 3 kategóriába sorolják. A sajátos fóbiákkal rendelkezők egy olyan kiváltótól tartanak, mint a kígyók, a magasság vagy a csíra. A szociális fóbiák a társadalmi helyzettől való félelem. A társadalmi fóbiák példái a nyilvános beszéd és a nagy társadalmi összejövetelek. Végül az agorafóbia olyan helyzetek félelme, ahol a menekülés nehéz. A ház elhagyásától való félelem, a liftektől való félelem vagy a tömegközlekedéstől való félelem általános agorafóbiák.

A fóbiák számos tünettel járnak, amelyek pánikrohamhoz vezethetnek.

• Ellenőrizetlen aggodalom, rettegés vagy pánik érzése
• Nehéz légzés
• Szívdobogás
• Izzadás
• Remegés vagy remegés
• Izzadás
• Forró villanások
• Hányinger
• Szédülés

Depresszív neurózis

A depressziós neurózis a dysthymia kifejezéssel jár. Ez egy olyan hangulati rendellenesség, amelyet enyhe, folyamatos depresszió jellemez, ahol a megmagyarázhatatlan szomorúság évekig fennáll. Az állapot a kilátástalanság, az alacsony önbecsülés és a rendszeres tevékenység iránti érdeklődés elvesztését okozza. A depressziós neurózis hatásai megzavarják a mindennapi életet.

Az orvos diagnosztizálja a depressziós neurózist, ha a beteg depressziós hangulata legalább egy éven át jelentkezik, a kísérő tünetekkel együtt, amelyek 2 hónapon belül megnyilvánulnak:

• Szomorúság
• Reménytelen
• Gyenge koncentráció
• Alvási problémák
• Fáradtság
• Kevés önbizalom
• A szokásos tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
• Az étvágy megváltozása
• Düh és ingerlékenység

Obszesszív-kompulzív zavar

A rögeszmés-kényszeres rendellenesség (OCD) vagy a rögeszmés-kényszeres neurózis olyan elmebetegség, amelyet rögeszmék és kényszerek jellemeznek. Az OCD-ben a megszállottság olyan tolakodó gondolatokra utal, amelyeket az egyén nem tud elnyomni. A kényszerek értelmetlen impulzív viselkedésmódok, amelyek általában a megszállottságot kísérik a szorongás enyhítésére. Az OCD elsődleges példája, hogy az egyén 9 alkalommal mossa meg a kezét, mert úgy gondolja, hogy beteg lesz és meghal, ha tartózkodik ettől. A rendellenességben szenvedő személy rájön, hogy cselekedetei logikátlanok, mégsem tudják ellenőrizni viselkedésüket.

Az OCD tünetei a következők:

  • Szorongás
  • Félelem
  • Depresszió
  • Bűnösség
  • Kényszeres viselkedés
  • Rituális viselkedés
  • Pánikrohamok
  • Társadalmi elkülönülés

Szomatizációs zavar

A szomatizációs rendellenesség egyfajta neurózis, amely fizikai tünetekként jelentkezik orvosi diagnózis jelenléte nélkül. A szomatizációs rendellenességben szenvedő személy érzelmi gyötrelmét fizikai betegségként externálja, de panaszait egy meglévő fizikai vagy neurológiai állapot nem magyarázza.

A szomatizációs rendellenesség diagnosztizálása szigorú kritériumoktól függ a téves diagnózis elkerülése érdekében. Az orvosi vizsgálatoknak normálisaknak kell lenniük, a családi kórtörténet negatív a fizikai betegségek szempontjából, és a betegnek 6 hónapig aránytalan aggodalmat kell tapasztalnia a tüneteivel szemben. A tünetek súlyossága az enyhétől a fogyatékosságig terjed:

• Fejfájás
• Bénulás
• Gyengeség
• Rendellenes mozgások (azaz remegés)
• Válasz nélküli epizódok
• Zsibbadás
• Beszédproblémák
• Süketség
• Szédülés
• Kettős látás

A poszttraumás stressz zavar

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) mentális betegség azoknál, akik korábban traumát szenvedtek el. A rendellenességet kiváltó traumák fizikai, pszichológiai, szexuális vagy érzelmi. A poszttraumás stressz zavar félelmet és stresszt okoz veszély nélkül - kiváltva a harc vagy menekülés reakcióját, amelynek célja a test védelme a káros hatásoktól. Hasonló a fóbiákhoz, mivel a kiváltó okok indítják el a félelmet.

A poszttraumás stressz zavar diagnosztizálása egyszerű, összehasonlítva más neurózisokkal. A tünetek a traumatikus eseményt követő hónapokon belül korrelálnak a következőkkel:

  • Visszaemlékezések a traumáról
  • Rossz álmok
  • Ijesztő gondolatok
  • Versenyző szív
  • Izzadó
  • Könnyen megdöbbentő
  • Dühkitörések
  • Alvási nehézség
  • Kerülni kell azokat a helyeket, tárgyakat, embereket, amelyek emlékeztetnek a traumatikus eseményre
  • Bűnösség
  • Feddés
  • A tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
  • Az eseményhez kapcsolódó memóriavesztés
  • Társadalmi elkülönülés

Neurosis kezelés: gyógyszerek

A neurózis minden típusának ugyanazok a gyógyszerek alaposztályai vannak. A neurózis kezelésére szolgáló gyógyszerek megfelelő egyensúlyának megtalálása próba-hiba eljárás. A betegnek és az orvosnak szorosan együtt kell működnie, hogy pontosan meghatározza, melyik kezelés a leghatékonyabb a legkevesebb mellékhatással járó tünetek enyhítésében. Gyakran többször is meg kell kísérelni egy gyógyszeres koktél létrehozását a neurózis kezelésére:

Neurosis kezelés: kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia rövid távú pszichoterápia, amelynek középpontjában a viselkedés megváltoztatásához való hozzáállás megváltoztatása áll. Minden neurózis, különösen a fóbiák és a rögeszmés-kényszeres rendellenességek szempontjából hasznos. A kognitív viselkedésterápiában a terapeuta és az ügyfél közösen azonosítja a gondolkodás hamis mintáit. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ügyfél kifejezze múltbeli meggyőződését, és arra, hogy ezek a tapasztalatok hogyan járultak hozzá szorongásukhoz.

A kognitív folyamatok, az érzelmek és a cselekvések közötti kapcsolat szilárd megalapozásával a terapeuta stratégiákat valósít meg az ügyfél problémáinak leküzdésére. A kognitív viselkedésterápia fontos szempontja, hogy házi feladatokat tartalmaz a megismerés pontatlanságainak kijavítására. Míg a feladatok, például a naplóba írás vagy a kiváltó tényezők (azaz a magasság, a pókok stb.) Szembesítése kényelmetlenek, a kognitív viselkedésterápia 10-20 ülése kedvező eredményeket tükröz a neurózisok számára.

Neurosis kezelés: relaxációs edzés

A kikapcsolódás az a képesség, hogy elérje a nyugodtság állapotát a szorongás, a stressz és a düh csökkentésére. A stressz nyilvánvalóan magas a neurózisokban. Ez a stressz hatalmas hatással van a testre. Ezért a relaxációs tréning különféle módszereket tartalmaz a relaxáció elérésére. Nemcsak a mentális egészség javul, hanem a relaxációs edzés is segíti a fizikai működést. Az előnyök csökkentik az izomfeszültséget, szabályozzák a vérnyomást és a pulzusszámot, és csökkentik a fáradtságot.

Neurosis kezelés: Vizualizáció és irányított képek

A vizualizálás és az irányított képek magukban foglalják a pihentető mentális képek elképzelését. Az optimális eredmény érdekében a képeknek az öt érzékből a lehető legtöbbet kell használniuk (azaz látni, megérinteni, hallani, szagolni, ízlelni). A vizualizáció egyik példája a tengerparton ülés képzelete - a nap meleg a bőrén, hullámok csapódnak a part mentén, és sós illat árad át a levegőben, miközben megragad egy kellemes fagylaltkúpot. A vizualizáció a stressz csökkentését szolgálja, mert a szomorúság, félelmek és szorongások érzéséről a figyelmet kellemesebb gondolatokra irányítja.

Neurosis kezelés: Autogén relaxáció

Először is, egy orvosi szakembernek az ügyfelet kényelmes helyzetben kell ülnie, majd utasítja őket, hogy összpontosítsanak a testrészek ellazítására, például a karok vagy lábak izmainak ellazítására, a pulzus lassítására és a légzés szabályozására. A vizualizáció az autogén relaxáció egyik eszköze, mivel a nyugtató jelenetek képei elősegítik a további kikapcsolódást. Az autogén relaxáció sikere érdekében a technikákat naponta egyszer, 4-6 hónapig kell elvégezni.

Neurosis kezelés: Progresszív izomlazítás

A Mayo Klinika szerint a progresszív izomlazítás az izomfeszültség és a relaxáció megkülönböztetésére törekszik. A technika magában foglalja az egyes izmok 5 másodpercig történő megfeszítését, majd 30 másodperces pihentetésüket. Kezdje a lábujjakkal, majd haladjon a fej és a nyak felé, hogy kihasználhassa a progresszív izomlazítás előnyeit.

Neurosis kezelés: mély légzés

A mély légzés a legegyszerűbb relaxációs edzéstechnika, mert bármely helyszínen megvalósítható és figyelem felkeltése nélkül. Kezdje azzal, hogy megtalálja a kényelmes helyzetet, amikor belélegzi a gyomor tágulását. Kilégzés a szájon keresztül. Ismételje meg ezeket a lépéseket többször.

A mély légzés nagyszerű kiegészítője a neurózis kezelésének. Nyugtatja az autonóm idegrendszert, amely felelős a test harci vagy menekülési válaszáért, és oxigént szabadít fel a szorongástól, félelemtől vagy érzelmi szorongástól eltérő folyamatokhoz.

Neurosis kezelés: életmódbeli változások

Még akkor is, ha a tünetek enyhék, a neurózis jelentősen megzavarja az élet tipikus rutinját. Függetlenül attól, hogy a munka termelékenységével, önértékelésével vagy kapcsolataival kapcsolatos problémák, a neurózisban szenvednek-e, úgy tűnik, mintha az élet teljesen kontrollálatlan lenne. A hatékony neurózis-kezelés létrehozása azonban megfordítja a káros hatásokat. Az egyszerű életmódbeli változásokban való részvétel némi látszólagos kontrollt kölcsönöz a káosznak, vagyis a neurózisoknak.

Neurosis kezelés: testmozgás

A testmozgás napi tevékenységekbe történő beépítése a szakértők által bizonyítottan csökkenti a neurózisok tüneteit. A fizikai aktivitás felszabadítja az endorfinokat, amelyek agyi vegyi anyagok, amelyeket az idegrendszer és az agyalapi mirigy termel. Az endorfinok természetes fájdalomcsillapítók. Kölcsönhatásba lépnek a neurotranszmitterekkel, a dopaminnal és a szerotoninnal, hogy az opiát receptorokra hatjanak.

Megnövekedett mennyiségben a testmozgásból származó endorfinok minimalizálják a stresszt és fokozzák az örömöt. A mérsékelt testmozgás hetente többször hatékony a szorongás és a depressziós neurózisok kezelésére más terápiákkal kombinálva. A gyakorlatnak nem kell szigorúnak lennie. A jóga, tai chi, a gyaloglás vagy a súlyzós edzés elegendő.

Neurosis kezelés: Diéta

Az emberi agy az általunk adott üzemanyaggal működik. Ha egészséges ételeket fogyasztunk, nem vagyunk annyira fogékonyak a testi és lelki betegségek stresszére. Ez fordítva is igaz. A gyorsétel elősegíti a neurózisok progresszióját. A kutatók szerint a bél a második agy.

Az optimális működés érdekében fogyasszon vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó gyógyító ételeket:

  • C vitamin-A megfázás megakadályozása nem a C-vitamin egyedüli ereje. Javítja a stressztől károsodott sejteket, és megtalálható brokkoliban, citrusfélékben, mangóban, ananászban és zöld leveles zöldségekben.
  • B6—A B6-vitamin segíti a szervezetet a neurotranszmitterek szintetizálásában, ami küzd a szorongás és a depresszió ellen. Az avokádó, a sárgarépa, a burgonya és a marhahús B6-ot tartalmaz.
  • Antioxidánsok -Az antioxidánsok megakadályozzák és enyhítik a neurózis tüneteit. Olyan molekulák, amelyek semlegesítik a szabad gyököket (vagyis a stresszt). A bogyók, a bab és az alma az antioxidánsokban gazdag ételek példái.
  • E-vitamin—Az antioxidánsok nem fokozhatók a kelkáposzta és a zöld leveles zöldségek E-vitamin nélkül.
  • Omega-3 zsírsavak—A megfelelő zsírbevitel elengedhetetlen az agy működéséhez. A chia mag, a hal és a szójabab tökéletes agyi táplálék.
  • Magnézium-Az alacsony magnéziumszint a szerotonin hiányához vezet az agyban. A szerotonin elengedhetetlen a hangulat szabályozásához. A magnéziumot tartalmazó ételek mandula, avokádó, spenót, étcsokoládé és hüvelyesek.

Noha sok étel fogyasztható a neurózis kezelésére, vannak ételek, amelyeket kerülni kell. Ide tartoznak a finomított cukorral ellátott feldolgozott élelmiszerek, gyorsételek, magas sótartalom, üdítők, alkohol és koffein. Jelenleg energiát tartanak fenn, de hamarosan összeomlás következik. Az összeomlás serkenti a szorongást és a pánikot.

Neurosis kezelés: Alvás

A neurózis minden formájának tünetei szinte mindig befolyásolják az alvást. Az alváshiány növeli a test stresszét, mivel nincs lehetősége pihenni és helyrehozni. Az alvás óriási tényező a neurózisok kezelésében, mert amikor az agy képes helyrehozni, szabályozza a hangulatot, fokozza a mentális tisztaságot és jobban képes kezelni az ingereket. Talán könnyebb mondani, mint megtenni, de próbáljon egyensúlyt teremteni az alvás-ébrenlét ciklusával úgy, hogy aludni megy és állandó órákban ébred. Ügyeljen arra, hogy ne aludjon napközben.

Neurosis kezelés: szociális támogatás

A család és a barátok a neurózis kezelésének szerves részét képezik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy „a szociális támogatás csökkenése maga a depresszió vagy a depresszió súlyosságának növekedését okozhatja” (Oddone et al., 2011). A neurózis izolál. A szociális támogatás az a felfogás, hogy ismerjük a másokat, és készek segíteni. Szemlélteti az információ fogadásának módját, a figyelemelterelést a neurózis tüneteitől és az érzelmek kiszellőzését, mint mechanizmust a túlzott szorongás kezelésére és a stressz enyhítésére.

Oddone, C. G., Hybels, C. F., McQuoid, D. R. és Steffens, D. C. (2011). A szociális támogatás módosítja a személyiség és a depressziós tünetek közötti kapcsolatot idősebb felnőtteknél. Az amerikai geriátriai pszichiátriai folyóirat: az American Association for Geriatric Psychiatry hivatalos folyóirata, 19 (2), 123-31.

Cheyanne jelenleg pszichológiát tanul az North Greenville Egyetemen. Az Ehlers Danlos-szindrómában élő lelkes betegvédőként érdeklik azok a biológiai folyamatok, amelyek összekapcsolják a fizikai betegségeket és a mentális egészséget. Szabadidejében szívesen elmerül egy jó könyvben, alkot az Etsy üzletében, vagy saját blogjához ír.