Obstruktív alvási apnoe elhízott terhes nőknél: prospektív tanulmány

Szerepek írása - áttekintés és szerkesztés

Társulások EA 4489 - Terhesség előtti környezet és egészség, Lille-i Egyetem, Lille, Franciaország, Szülészeti Tanszék, CHU Lille, Lille, Franciaország

Szerepek konceptualizálás, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, validálás, vizualizáció

Társulások EA 4489 - Terhesség előtti környezet és egészség, Lille-i Egyetem, Lille, Franciaország, Szülészeti Tanszék, CHU Lille, Lille, Franciaország

Szerepek Adatkúra, formális elemzés, validálás

Hatósági Biostatisztika Tanszék, EA 2694 –Népegészségügy: Epidemiológia és az ellátás minősége, University of Lille, CHU Lille, Lille, Franciaország

Szerepek felügyelete, validálása, vizualizáció

Társulások EA 4489 - Terhesség előtti környezet és egészség, Lille-i Egyetem, Lille, Franciaország, Szülészeti Tanszék, CHU Lille, Lille, Franciaország

Szerepek konceptualizálás, adatgondozás, módszertan, felügyelet, validálás, vizualizáció

Klinikai neurofiziológiai osztály - alvászavarok, Lille Egyetem, CHU Lille, Lille, Franciaország

Szerepek konceptualizálás, adatgondozás, formális elemzés, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, validálás, vizualizáció, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Anesthesia - Intenzív Terápia Osztály, Lille Egyetem, Lille, Franciaország

L. Ghesquière,
P. Deruelle,
Y. Ramdane,
C. Garabedian,
C. Charley-Monaca,
A.-F. Dalmas

Cikk
Szerzői
Metrikák
Hozzászólások
Média közvetítés
Peer Review

Ábrák

Absztrakt

Célkitűzés

Határozza meg az OSA prevalenciáját az elhízott terhes nők populációjában. Másodlagos célkitűzés volt a szülészeti következmények értékelése és a populáció kockázati tényezőinek meghatározása.

Mód

Ez az egyközpontú prospektív vizsgálat a Lille Egyetemi Kórházban zajlott 2010 és 2016 között, és terhes nőket vett fel, akiknek testtömeg-indexe (BMI)> 35 kg/m 2. Az OSA diagnosztizálása érdekében a terhesség 24. és 32. hete között poliszomnográfiát (1. típusú alvásvizsgálatot) végeztek. A klinikai, szülészeti és magzati adatokat havonta és a szülés során gyűjtötték. Összehasonlítottuk a csoportokat OSA-val és anélkül, és kiszámítottuk annak prevalenciáját.

Eredmények

Ebben a tanulmányban 67 nő vett részt, átlagos BMI 42,4 ± 6,2 kg/m 2. Közülük 29-nek volt OSA-ja, 43,3% -os előfordulási gyakorisággal (95% konfidencia intervallum, 31,4–55,2); 25 nőnél enyhe vagy közepes, 4-ben súlyos volt. A két csoport összehasonlítása azt mutatta, hogy az OSA csoportban a nők idősebbek voltak (31,9 ± 4,7 év vs 29,5 ± 4,8 év, P = 0,045), gyakrabban krónikus hipertóniában szenvedtek ( 37,9% vs 7,9%, P = 0,0027), és magasabb volt az átlagos BMI (43,8 ± 6,2 kg/m 2 vs 41,2 ± 6 kg/m 2, P = 0,045). Terhesség alatt gyakrabban alakult ki terhességi cukorbetegségük (48,3% vs 23,7%, P = 0,04). Nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a többi vizsgált kritérium tekintetében.

Következtetések

Vizsgálatunkban magas volt az OSA prevalenciája, és az ezzel rendelkező nőknél gyakrabban alakult ki terhességi cukorbetegség terhesség alatt. Egyéb szülészeti szövődményeket nem figyeltek meg.

Idézet: Ghesquière L, Deruelle P, Ramdane Y, Garabedian C, Charley-Monaca C, Dalmas A-F (2020) Obstruktív alvási apnoe elhízott terhes nőknél: prospektív tanulmány. PLoS ONE 15 (9): e0238733. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0238733

Szerkesztő: Frank T. Spradley, a Mississippi Egyetem Orvosi Központja, AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Fogadott: 2020. május 9 .; Elfogadott: 2020. augusztus 22 .; Közzétett: 2020. szeptember 8

Adatok elérhetősége: A tanulmány minimális mögöttes adatkészlete a Támogató Információs fájlokban található.

Finanszírozás: Az állam által nyújtott pénzügyi támogatás 10 000 eurót tett ki. Ezt a támogatást a poliszomnográfiai berendezések, a kórházi betegek éjszakáinak költségei (2007-ben 572,94 euró, 2008-ban 551,74 euró, 2009 óta 554,50 euró), az orvosi és a mentőszolgálat munkatársai, valamint a klinikai kutatók finanszírozására fordították. A finanszírozónak nem volt szerepe a tanulmány tervezésében, az adatgyűjtésben és a kézirat közzétételében vagy elkészítésében.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) magas prevalenciájú betegség, az általános populációban néha meghaladja az 50% -ot [1–4]. Az általa kiváltott időszakos hypoxia és az alvás töredezettsége a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a krónikus magas vérnyomás, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség kockázati tényezője [2–5]. Klinikailag ez a rendellenesség elsősorban két tünettel nyilvánul meg: nappali aluszékonyság és éjszakai horkolás. Az alvás laboratóriumában a poliszomnográfia a diagnózis referencia vizsgálata, amelyet az apnoe-hypopnea index (AHI) kiszámításával határozunk meg. A nyugati országokban az enyhe OSA (AHI ≥ 5) prevalenciáját 9–38% -ra becsülték, a közepes vagy súlyos OSA (AHI ≥ 15) 6–17% -ra [2]. Ezeket a variációkat a diagnosztikai kritériumok különbségeivel, de a vizsgált populációk heterogenitásával is magyarázzák; nagyobb a férfiak, az idősek és az elhízott nők körében. Az elhízás a fő kockázati tényező.

A terhes nők elhízása a terhességgel összefüggő érrendszeri szövődmények, például preeclampsia, terhességgel összefüggő magas vérnyomás és terhességi cukorbetegség növekedésével jár [6, 7]. Egyéb szülészeti szövődmények a munka minőségének romlásával járnak (magasabb a terhesség utáni terhesség, a hosszan tartó vajúdás és a császármetszés a nyaki dystocia miatt) [8–13] és a hüvelyi szülésnél magasabb a szülés utáni vérzés kockázata [9]. A terhes nők elhízása szintén kockázati tényező lehet az alvási apnoe kialakulásában, ami tovább növelheti a terhességi szövődmények kockázatát.

A terhesség alatti OSA-t gyakran tanulmányozták. A használt definíciótól és a vizsgálattól függően prevalenciáját a fogamzóképes nők körében 1,4–16,9% -ra becsülték [2, 14, 15]. De a terhes nők körében továbbra sem ismert a pontos prevalencia, különösen azért, mert ebben a populációban alulbecsülik és alul diagnosztizálják a terhesség alatti nem specifikus klinikai tünetei miatt (aszténia, nem helyreállító alvás, horkolás a harmadik trimeszterben), amelyeket így a nők és a klinikusok is elbagatellizálhatnak [16, 17]. Sőt, mivel az OSA-val és a terhességgel kapcsolatos számos tanulmány nem használta a poliszomnográfiát, valószínűleg vagy alul- vagy túldiagnosztizálták.

Lényegesen kevesebbet ismerünk az OSA terhes nőkön kifejtett hatásairól, mint a nem terhes populációkban. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a terhességi cukorbetegség, a preeclampsia és a magzati növekedés korlátozása (FGR) magasabb kockázatával jár. A 2018-ban közzétett metaanalízis azt mutatta, hogy az OSA-ban szenvedő nőknél is nagyobb a koraszülött, császármetszés és operatív hüvelyi szülés, valamint a posztoperatív szövődmények kockázata [18]. Mindazonáltal a jelenleg rendelkezésre álló adatok nagy része esettanulmányokra vagy tanulmányokra korlátozódik, anélkül, hogy az OSA diagnosztizálásához és az elhízáshoz való igazodáshoz szükséges, objektív teszt egyikének vagy mindkettőnek vagy mindkettőnek nyilvánvalóan zavaró tényező lenne [19, 20].

Kevés tanulmány vizsgálta kifejezetten az OSA-t elhízott terhes nőknél. Ezért egy tanulmány elvégzését választottuk ebben a populációban: fő célja az OSA prevalenciájának meghatározása volt. Hipotézisünk az volt, hogy prevalenciája nagyobb lenne közöttük, mint a nem elhízott nők körében. Másodlagos célkitűzésünk az volt, hogy összehasonlítsuk az OSA-val rendelkező és anélküli nőket a terhesség lefolyásával és kimenetelével, valamint meghatározzuk annak néhány prediktív tényezőjét.

Anyag és módszerek

Ez a leendő egyközpontú vizsgálat a Lille Egyetemi Kórház Központban, a Jeanne de Flandre szülési osztályon történt, és elhízott terhes nők populációját foglalta magában, akiknek egyik napról a másikra kórházi poliszomnográfiát kínáltak az OSA szűrésére. A lille-i kórházi etikai bizottság jóváhagyta ezt a tanulmányt (CPP 09/65 N ° 2009-A01018-49).

Elsődleges célja az OSA prevalenciájának vizsgálata a kórházunkban prenatális gondozásban részesülő és szülésben szenvedő elhízott nők populációjában, különösen azoknál, akiknél a terhesség előtti BMI> 35 kg/m 2. Az elsődleges célkitűzésünk az volt, hogy összehasonlítsuk a terhesség lefolyását OSA-val vagy anélkül szenvedő nőknél, különösen a terhességgel összefüggő érrendszeri rendellenességek (terhességgel összefüggő magas vérnyomás, preeclampsia, eclampsia, HELLP-szindróma vagy magzati növekedés korlátozása (FGR)) kezdetén., amelyet a születési súly 35 kg/m 2 határoz meg. A polisomnográfiának 24 és 32 hetes terhesség után kellett történnie. A nőket kizárták, ha elutasították a részvételt, nem írták alá a tájékozott beleegyezést, iker- vagy magasabb rendű többszörös terhességük volt volt gondviselője vagy konzervátora, vagy olyan gyógyszereket szedett, amelyek valószínűleg módosíthatják az OSA-t (antipszichotikumok, szorongásoldók, altatók és nyugtatók, valamint izomrelaxánsok benzodiazepin). A szülészorvosok egy speciális konzultáción ismertették a vizsgálatot a befogadási kritériumoknak megfelelő nőkkel, és írásos tájékoztatást adtak nekik erről. A részvétel megfontolása után a beleegyező nők írásos tájékoztatáson alapuló beleegyezést nyújtottak be a felvétel előtt.

Ezeket a nőket a terhesség negyedik hónapjától kezdve havonta követték nyomon, a szülés előtti konzultációk során, amikor szülészeti adatokat gyűjtöttek. A magzat monitorozására havi ultrahang segítségével került sor a magzat súlyának értékelésére, valamint a magzati és a méhartér Doppler-vizsgálatával. A poliszomnográfiára a terhesség 24. és 32. hete között került sor. A születési módot és az újszülött állapotát születéskor rögzítették.

A terhesség alatt a következő szülészeti adatokat gyűjtötték: anyai életkor, paritás, terhesség előtti BMI, 1. vagy 2. típusú cukorbetegség, krónikus hipertónia, kórtörténet phlebitis és/vagy tüdőembólia, OSA családtag, terhességi cukorbetegség, súlygyarapodás terhesség alatt, kórházi kezelés terhesség és a terhességgel összefüggő érrendszeri betegségek vagy szövődmények (terhességgel összefüggő magas vérnyomás, preeclampsia, eclampsia, HELLP szindróma vagy FGR) jelenléte. Ezeket a terhességgel összefüggő érbetegségeket összetett kritériumként csoportosítottuk. Diagnózisuk kritériumait a francia nemzeti irányelvek határozták meg [21, 22].

Eredmények

Összesen 86 terhes nő, akiknek BMI-je meghaladja a 35-öt, megfelelt a felvételi kritériumoknak; A 19-et végül kizárták, mert nem végeztek poliszomnográfiát (1. ábra). Ebben a statisztikai elemzésben 67 beteg vett részt. A kirekesztett nők jellemzői nem különböztek szignifikánsan a többiekétől.

BMI = testtömeg-index; OSA = obstruktív alvási apnoe.

Az 1. táblázat bemutatja a 67 nő jellemzőit: átlagéletkoruk 30,5 év ± 4,9, átlagos BMI pedig 42,4 ± 6,2 volt. Tizennégy (20,9%) volt krónikus hipertónia, 14 (20,9%) cukorbetegség és 6 (9%).

Elsődleges célunk az OSA népességben való előfordulásának felmérése volt. E 67 terhes nő közül 29-nél (43,3%, 95% CI, 31,4–55,2) volt OSA, közülük 25 enyhe vagy közepes és 4 súlyos (1. ábra). Ezeknek a nőknek az AHI mediánja 10,9 (9,2–19,7) volt, és medián idejük oxigéntelítettséggel. 2. táblázat.

Másodlagos célkitűzésünknél szignifikáns különbséget figyeltünk meg a nők életkora, a terhesség előtti magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség és az átlagos BMI között (1. táblázat). Az OSA csoportba tartozó nők átlagos életkora 31,9 ± 4,7 év volt, szemben az alvási problémával küzdő nőknél 29,5 ± 4,8 év (P = 0,045), és az átlagos BMI-vel 43,8 ± 6,2 kg/m 2 és 41,2 ± 6 kg/m 2 (P = 0,045). A terhesség előtti magas vérnyomást 11 OSA-ban szenvedő nőnél (37,9%) és anélkül csak 3-nál (7,9%) találták (P = 0,0027). A terhességi cukorbetegség az OSA-ban szenvedő nők 48,3% -ánál fordult elő (n = 14), és 23,7% -uknál nem szenvedtek (n = 9, P = 0,036). Nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a csoportok között (P> 0,05) a többi vizsgált kritérium tekintetében: paritás, terhesség előtti cukorbetegség, az OAS családtörténete és a terhesség alatti súlygyarapodás.

Vita

Vizsgálatunk fő célja az OSA prevalenciájának értékelése olyan terhes nők populációjában, akiknek BMI-értéke> 35 kg/m 2. Ebben a magas kockázatú BMI-populációban 43,3% (n = 29) prevalenciát találtunk 25 nőnél enyhe vagy közepesen súlyos OSA-val, míg 4 nő esetében súlyos volt. Az OSA-ban szenvedő nőknél a terhesség alatt gyakrabban alakult ki terhességi cukorbetegség, mint a többieknél. Idősebbek voltak, és a terhesség előtt több anyai társbetegség volt, magasabb a BMI (43,8 ± 6,2 kg/m 2) és gyakoribb a krónikus hipertónia.

Hasznos az OSA szűrése terhesség alatt? A szakirodalomhoz hasonlóan sok olyan enyhe vagy közepesen súlyos OSA-t találtunk, amelyek esetében a CPAP-kezelés nem ajánlott. Ráadásul a CPAP hatékonyságát terhes nőknél nem értékelték, ezért kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Nem találtuk, hogy az OSA-ban szenvedő nőknél magas volt a szövődmények aránya a terhesség és a szülés során, kivéve az elhízott nőknél nagyon gyakran előforduló terhességi cukorbetegséget. Ezenkívül az OSA diagnosztizálása korlátozta az éjszakai kórházi ápolás kényszerét, és nem triviális pénzügyi költségekkel járt. Ezért fontosnak tűnik a veszélyeztetett nők megcélzása az OSA szűrés javaslata előtt, és fel kell mérni ennek a szűrésnek a terhesség lefolyására és kimenetelére gyakorolt valódi hatását.

Következtetés

Az elhízott terhes nők (BMI> 35 kg/m 2) az OSA kockázatának vannak kitéve, mely terhesség alatt nagyon elterjedt. A terhesség alatt az OSA-val összefüggő szülési szövődményeket leírták, de a pontosabb meghatározásukra irányuló vizsgálatok továbbra is szükségesek. A CPAP terhesség alatti kezelésének hasznosságát még mindig nem vizsgálták. Az elhízás életmóddal és étrendi változásokkal történő kezelését ezeknél a nőknél már a fogantatás előtt megelőzően kipróbálhatjuk, különösen, ha más társbetegségek vannak jelen (idősebb kor, krónikus hipertónia) az OSA és az ezzel járó szülészeti szövődmények kockázatának csökkentése érdekében.