Pajzsmirigyhormon terápia elhízás és nem pajzsmirigy betegségek esetén: szisztematikus áttekintés

Hovatartozás

  • 1 Orvosi Osztály, University of Southern California, Los Angeles, Kalifornia 90033, USA. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Orvosi Tanszék, University of Southern California, Los Angeles, Kalifornia 90033, USA. [email protected]

Absztrakt

Kontextus: A pajzsmirigyhormon terápia az elhízás súlycsökkenésének fokozására a kalóriabevitel során, valamint a nem pajzsmirigy-betegségben szenvedő felnőttek morbiditásának és mortalitásának javítására továbbra is ellentmondásos.

pajzsmirigyhormon

Célkitűzés: Ennek a tanulmánynak a célja a T (3) és/vagy T (4) terápia hatékonyságának és kockázatainak szisztematikus áttekintése volt ezekben a populációkban.

Adatforrások: Elektronikus adatbázisokban és referencia listákban kutattak.

Tanulmány kiválasztása: Összehasonlító kontrollcsoportokkal végzett vizsgálatokat választottak a T (3) és/vagy T (4) terápiát a placebóval randomizált, kontrollált vizsgálatokban (prospektív megfigyelési vizsgálatok) vagy prospektív megfigyelési vizsgálatokban.

Adatok kinyerése: Három lektor soros absztrakciót hajtott végre.

Adatszintézis: Az elhízott alanyok kalóriatartalma alatt a T (3) terápia csökkentette a szérum TSH és T (4) koncentrációját. A T (3) vagy a T (4) következetes hatása a fogyásra, a fehérje lebontására, az anyagcserére és a pulzusra nem volt megállapítható. Euthyroidos szívbetegekben a T (3) csökkentette a TSH és a szabad T (4) szintet, anélkül, hogy a T (3) vagy a T (4) a pulzusszámra, a szívteljesítményre vagy a szisztémás vaszkuláris rezisztenciára következetesen hatott volna. A halandóság 3,3-szorosára nőtt a T (4) terápiával akut veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, míg a szív-, kritikusan súlyos és égési betegekben nem volt megállapítható hatás. Az ekvivalencia teszt azt mutatta, hogy nagyobb RCT-k szükségesek annak meghatározásához, hogy a pajzsmirigyhormonterápia megváltoztatja-e az elhízás vagy a nem pajzsmirigy betegségei végpontjait.

Korlátozások: A használható egyedi vizsgálatok száma kicsi volt, az egyes vizsgálatokban a betegek száma nem volt megfelelő, a végpontok változóak voltak, kevés RCT-t végeztek, és a nem RCT-k vizsgálatának minősége gyenge.

Következtetések: A rendelkezésre álló adatok nem meggyőzőek a pajzsmirigyhormon-terápia hatékonyságáról az elhízás vagy a nem pajzsmirigy-megbetegedések kezelésében, míg az adatok alátámasztják, hogy az ilyen terápia szubklinikai hipertireózist vált ki.