Pápa az IS elleni muszlim ellenzéket sürgeti

Ferenc pápa szünetet tart, miután megkoszorúzta a török köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Ataturk sírhelyét, az ankarai Atatürk mauzóleumban, 2014. november 28-án. (Fotó: Thanassis Stavrakis/AP)

Ankara, Törökország - Ferenc pápa elítélte az Iszlám Állam csoport támadását az iraki és szíriai keresztények és más vallási kisebbségek ellen, mivel pénteken érkezett Törökországba, hogy arra ösztönözze a muszlim vezetőket, hogy határozottabban foglaljanak állást a vallást a terrorizmus igazolására kanyarító szélsőségesek ellen.

Ferenc kiegyensúlyozott üzenetet szeretett volna nyújtani, amikor találkozott török tisztviselőkkel Ankarába érkezése, az idei második közel-keleti útja során. Megerõsítette, hogy a katonai erõ igazolja a szélsõségesek elõretörését, de szorosabb párbeszédet szorgalmazott a keresztények, a muszlimok és a minden vallású emberek között a fundamentalizmus megszüntetése érdekében.

"A fanatizmusnak és a fundamentalizmusnak, valamint a félreértést és a diszkriminációt előidéző irracionális félelmeknek minden hívő szolidaritásával kell szembenézni" - mondta Francis Recep Tayyip Erdogan elnök új, hatalmas elnöki palotájának török tisztviselőinek.

Ferenc méltatta Törökország mintegy 1,6 millió menekült fogadását, és elmondta, hogy a nemzetközi közösségnek "erkölcsi kötelessége" van Ankarának segítséget nyújtani számukra.

A háromnapos látogatás a muszlim nemzet számára érzékeny pillanatban következik be, mivel mérlegeli, hogyan reagáljon az IS előretörésére az Egyesült Államok felszólításai közepette, hogy jobban vegyenek részt a szélsőségesek ellen harcoló nemzetközi koalícióban.

Törökország azzal vádolta az iszlám fegyveres csoportot, hogy árnyékot vet az iszlámra, és kijelentette, hogy a muszlim országoknak kötelességük kiállni a csoport radikális nézetei ellen. Törökország továbbra is tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal a koalíció segítéséről: Törökország szoros menedéket és repüléstilalmi zónát sürget a török szíriai határ mentén, és azt is szeretné, ha a koalíció Bashar Assad szíriai elnök rezsimje után menne.

Erdogan Ferencnek írt észrevételeiben panaszkodott a nyugaton növekvő iszlamofóbia miatt, és azt mondta, hogy a muszlimokkal szembeni előítéletek segítik a közel-keleti és afrikai radikális iszlám csoportokat.

"Azok, akik legyőzöttnek, sértettnek, elnyomottnak és elhagyottnak érzik magukat ... nyitottá válhatnak a terrorszervezetek által történő kizsákmányolásra" - mondta Erdogan.

Azt mondta, reméli, hogy Ferenc látogatása megerősíti a kapcsolatokat a keresztények és a muzulmánok között, de a pápa látogatását nagyrészt közömbösség fogadta a muszlim nemzetben.

"Nem tudom, mit csinál egy katolikus vezető egy muszlim országban" - mondta Akay Incebacak, isztambuli lakos a Sisli mecset pénteki imája előtt. "Meg kell vitatnunk, hogy vallási vezetőinket szívesen fogadják-e, vagy ilyen nagy tisztelettel fogadják-e külföldön."

A pápát az ankarai Esenboga repülőtéren török előkelők sora fogadta, Mevlut Cavusoglu külügyminiszter vezetésével, miközben leereszkedett gépe lépcsőin. Megvizsgálta és köszöntötte a török becsületőröket, mielőtt a török köztársaság alapítójának, Musztafa Kemál Atatürk mauzóleumához tartott, ahol koszorút helyezett el.

"Kívánom, hogy Törökország, amely természetes híd a két kontinens között, nemcsak metszéspont, hanem egyúttal egy olyan pont is, ahol az összes kultúrához, etnikumhoz és valláshoz tartozó férfiak és nők párbeszédben élnek együtt". Ferenc egy vendégkönyvben írt a mauzóleumban.

A geopolitikai kérdéseken túl a háromnapos látogatás alkalmat ad Ferenc számára, hogy elérje Törökország apró keresztény közösségét - a törökök kevesebb, mint 1 százaléka katolikus -, és meglátogassa a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetőjét, I. Bartolomeus ökumenikus pátriárkát.

Ferenc bejárja Isztambul két legimpozánsabb helyét, a Haghia Sofia-t - a bizánci templomból alakult mecsetet, amely ma múzeum -, és a közeli Ahmet szultán mecsetet, Törökország legfontosabb muszlim istentiszteleti helyét. A Vatikán tervei szerint egy pillanatra „elmélkedésre” szünetet tarthat a mecsetben.

A Vatikán beszédet adott Ferenc útitervéhez vasárnap egy olyan eseményen, amelyen várhatóan néhány szíriai menekült részt vesz. A menekültek egy csoportjával való találkozás hiánya felhúzta a szemöldökét, mivel Francis jordániai és a palesztin területeken találkozott menekültekkel, és a pápaságának fő lendületévé tette a menekültek befogadását.

Szoros volt a biztonság: a török sajtóértesülések szerint csak 2700 rendőr teljesít szolgálatot egyedül az út ankarai szakaszán, és hogy egy bíróság végzést adott ki, amely lehetővé tette a rendőrök számára, hogy megálljanak és átkutassák az autókat, és véletlenszerű személyazonosság-ellenőrzéseket végezzenek az útvonalakon lévő embereken a pápa használta.

Ferenc helyi vitákba keveredett, amikor ő lett az első államfő, akit Erdogan fogadott hatalmas új ankarai palotájában, az egykoron védett termőföldön és erdőben található 1000 szobás komplexumban, amely eltörpül a Fehér Házban és más európai kormánypalotákban.

Ferenc, akinek spártai életkörülményei jól ismertek, találkozott az elnökkel és a miniszterelnökkel, és beszédet mondott a török előkelőknek és diplomatáknak a 620 millió dolláros Fehér Palotában.

A Vatikán elutasította a török építészkamara ankarai kirendeltségének az ülés bojkottálására irányuló kérését, mondván, hogy Ferencet ott fogadják, ahol a kormány úgy dönt, hogy fogadja őt.