Erjesztett tejtermék probiotikummal és hatása a kezelési rezisztens depressziós betegek hangulatára

probiotikummal
 A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.
  • Tanulmány részletei
  • Táblázatos nézet
  • Nincs közzétett eredmény
  • Jogi nyilatkozat
  • Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Állapot vagy betegség Beavatkozás/kezelés Fázis
Depresszió Étrend-kiegészítő: BioKefir étrend-kiegészítő: Nem erjesztett tej Nem alkalmazható

Az orvostudományban már régóta léteznek elméletek a gyomor-bél (GI) mikrobiota egyensúlyhiányának összefüggéséről és annak hangulati állapotokra gyakorolt ​​hatásáról. Ezeket az elméleteket a 20. század nagy részében "halottnak" tekintették, de az összevont bizonyítékok ma már újra felkeltik az érdeklődést a GI mikrobiota és a központi idegrendszer közötti kapcsolat iránt. Újabb vizsgálati vonalak tették ezeket a szunnyadó elméleteket a kommenzális mikrobiota és a hangulati állapotok kapcsán nemcsak elfogadhatóvá, hanem a jól megtervezett alapkutatások középpontjába is (Yano et al, 2015; Hsiao et al, 2013). Az agy fejlődésére és magatartására gyakorolt ​​mikrobiális hatást Dr. Tom Insel, az Országos Mentális Egészségügyi Intézet korábbi igazgatója az idegtudomány "nagy határainak" egyikeként határozta meg a következő évtizedben (Insel, 2012). Dr. Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója tovább hangsúlyozta a bél mikrobiota agyi működésre gyakorolt ​​hatásának kutatásának szükségességét (Collins, 2014).

Ez az új érdeklődés az emésztőrendszeren túli mikrobiota szerepének megértése iránt 2007-ben kelt meg, amikor a Human Microbiome Project elindult. (Turnbaugh és mtsai, 2007). Több mint egymillió különböző gén és az emberi agy tömegével megegyező tömegű baktériumaink kompenzációinak genetikai sokfélesége meghaladja az emberi genomot több mint 100: 1-szeresére, és arra utal, hogy a GI-környezetben genetikai variabilitás lehet hatással lehet más testrendszerekre, beleértve a központi idegrendszert (CNS). A hangulati és szorongásos rendellenességek szempontjából releváns neurotranszmitterek, köztük a szerotonin, a GABA, az acetilkolin és az endokannabinoidok termelődnek a bél mikrobiotájában (Dinan és mtsai, 2013). Ez a felhalmozó adat, valamint a korábbi megállapítások azt mutatják, hogy a kóros bélbaktérium képes megváltoztatni a viselkedést (Lyte és mtsai, 1998), és hogy a korai életstressz, amely a súlyos depresszió megállapított kockázati tényezője, változásokat idéz elő a mikrobiotában (O'Mahony et al, 2007) aláhúzza a mikrobiota és az agyműködés közötti kapcsolat további vizsgálatának potenciális fontosságát, különös tekintettel a pszichiátriai állapotok, például a depresszió kezelésének lehetséges terápiás következményeire.

A preklinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a bél mikrobiotáját megváltoztató noninvazív módszerek képesek antidepresszáns-szerű hatásokat kiváltani a depresszió patkánymodelljeiben (Desbonnet et al, 2010). Az emberi populációk eredményei azt mutatták, hogy a depressziós egyének bélflóra különbözik az egészséges kontrolloktól, beleértve a magasabb Bacteroidetes, Proteobacteria és Actinobacteria szintet, valamint negatív összefüggést mutat a Faecalibacterium és depressziójuk súlyossága között (Jiang et al, et al 2015). Más vizsgálatok rámutatnak a probiotikumok jótékony hatására a normális önkéntesek hangulatára és szorongására (Messaoudi et al, 2011; Benton et al, 2007), valamint az irritábilis bél szindrómában szenvedő egyénekben (O 'Mahoney et al., 2005) és a Chronic Fáradtság szindróma (Rao és mtsai, 2009). Mindazonáltal a mai napig nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat a probiotikumok súlyos depresszióban szenvedő személyek hangulatára gyakorolt ​​hatásáról.

A depressziós betegek többsége a jelenleg elérhető antidepresszánsokkal végzett kezelés ellenére is tüneti marad, és jelentős részük egyáltalán nem reagál. Így az új hatékony antidepresszánsok kidolgozása továbbra is jelentős kielégítetlen közegészségügyi igényt jelent. Tekintettel a gyomor-bél mikrobiota és a központi idegrendszer működése és patofiziológiája közötti kapcsolatra vonatkozó felhalmozódó bizonyítékokra, beleértve az affektív rendellenességeket is, megalapozott mérni a probiotikus beavatkozások hatását refrakter depresszióban szenvedő egyénekben. Jelen tanulmány azt javasolja, hogy megvizsgálják a bél mikrobiotáját, a gyulladásos környezetet és a probiotikumok hangulatra gyakorolt ​​hatását azon egyének populációjában, akik nem voltak képesek kezelni a szokásos antidepresszánsokat.

Ennek a tanulmánynak a célja egy krónikus diétás beavatkozás (8 hét) probiotikumokkal, különösen a fermentált tejtermék probiotikummal (FMPP) hatásának felmérése a súlyos depressziós rendellenességben (MDD) szenvedő betegek szokásos antidepresszáns terápiára nehezedő hangulatára és társulására a bél mikrobiotájának és a gyulladás markereinek változásával.

Konkrét cél 1. Vizsgálja meg a 8 hetes probiotikus alkalmazás depressziós tünetekre gyakorolt ​​hatását depressziós betegeknél.

Specifikus cél 2. Vizsgálja meg a bél mikrobiotáját a probiotikus alkalmazás megkezdésekor és végén annak érdekében, hogy felmérje az alapvonal és a bélflóra változásának kapcsolatát a kezelési reakcióval.

Konkrét cél 3. Vizsgálja meg a kiindulási és a végpont gyulladásos biomarkereit, beleértve a C-reaktív fehérjét (CRP) és a citokineket, hogy felmérje a gyulladás és a bél mikrobiota kapcsolatát és a kezelési választ.