Pyelonephritis (a vese bakteriális fertőzése) macskáknál

Robin Downing, DVM, DAAPM, DACVSMR, CVPP, CRPP

Orvosi feltételek, kezelés, kisállat-szolgáltatások

A macskám vizet vizelt, és amikor az állatorvoshoz vittem, úgynevezett „pyelonephritis” -et diagnosztizáltak nála. Ezt nekem vesefertőzésként magyarázták. További információkat szeretnék erről a betegségről.

-->

--> A húgyúti fertőzések meglehetősen ritkák macskáknál, bár általában a hólyagot és a húgycsövet érintik (a vizeletet a testből kivezető cső), Alsó Húgyúti fertőzések. A pyelonephritist pontosabban anként írják le felső húgyúti fertőzés. A felső húgyutak a vesékből és az ureterekből (a veséktől a hólyagig tartó csövek) áll.

Úgy tűnik, hogy a macskáknál nincs specifikus korhajlam a pyelonephritis esetében, és a nőstények között nincs különbség a frekvenciában, mint a hímekben.

Sok macskának nincsenek klinikai tünetei pyelonephritis esetén, bár az alsó húgyúti megbetegedés jelei lehetnek. Az alsó húgyúti fertőzés jelei a következők:

Fokozott ivás és fokozott vizelés
Nehéz/fájdalmas vizelés
Kis mennyiségű vizelet gyakori vizeletürítése
Nem megfelelő vizelés (különösen azoknál a macskáknál észlelhető, akik korábban jól képzettek voltak)
Lassú, kényelmetlen vizelés

A felső húgyúti fertőzés további jelei közé tartozik a láz és a fájdalom, amikor a vesét tapintják a fizikális vizsgálat során. Emellett az egyik vagy mindkét vese rendellenes méretű lehet.

Mi okozza a pyelonephritist?

A pyelonephritist általában bakteriális fertőzés okozza, amely a húgyhólyagtól a vesékig a húgyutakon halad felfelé. A leggyakrabban érintett baktériumok az Escherichia coli és a Staphylococcus. Egyéb baktériumok, amelyek megtalálhatók, a Proteus, a Streptococcus, a Klebsiella, az Enterobacter és a Pseudomonas, amelyek gyakran megfertőzik az alsó húgyutakat, és felfelé haladhatnak a felső húgyutakba. Ritkábban olyan baktériumok, amelyek alacsony oxigéntartalmú/oxigénmentes környezetben élhetnek és növekedhetnek, valamint a gombás organizmusok pyelonephritist okozhatnak.

Vannak kockázati tényezők a pyelonephritis számára?

Számos olyan fejlődési körülmény létezik, amelyek növelik a pyelonephritis kockázatát.

A „méhen kívüli ureterek” olyan állapotot írnak le, amelyben az ureter nem megfelelően csatlakozik a hólyaghoz, vagy a húgyhólyag helyett a reproduktív szervekhez kapcsolódhat.
A „vesicoureteralis reflux” a vizelet visszaáramlását írja le a hólyagból a húgycsőbe.
A „vesediszplázia” a vesék születésétől kezdve kóros fejlődést ír le

Számos orvosi és eljárási körülmény növeli a húgyúti fertőzés valószínűségét, beleértve:

Diabetes mellitus, ami glükózot (cukrot) okoz a vizeletben, ami a vizeletet nagyon vonzóvá teszi a baktériumok számára
Szteroidokat tartalmazó gyógyszerek beadása
Veseelégtelenség
A húgycső katéterezése
Vizelet visszatartás
Hólyag vagy vesekő
A pénisz műtéti eltávolítása egy új nyílás létrehozásával a húgycsőbe

Hogyan kezelik a pyelonephritist?

A pyelonephritisben szenvedő macskákat általában járóbetegként kezelik, kivéve, ha vérükben keringő baktériumok okoznak septicémiát, vagy veseelégtelenség klinikai jelei vannak. Ha a pyelonephritisben szenvedő macskák vesebetegségben szenvednek, kezelésük része a vesét támogató táplálkozási profil (pl. Hill’s Prescription Diet k/d® Feline).

A pyelonephritis specifikus kezelése a kiváltó októl függ.

A méhen kívüli uretereket műtéti úton helyezzük el, hogy a vizeletet a hólyagba megfelelően ürítsük. Bakteriális fertőzéssel/vese gyulladással rendelkező macskában a felső húgyutak eltömődése húgyúti kövek által gyorsan generalizált betegséggé és szeptikémiává válhat. Ez orvosi vészhelyzet, és leggyakrabban műtéttel kezelik.

A pyelonephritis kezelésére szolgáló antibiotikumokat a vizelet baktériumok vizsgálata és az antibiotikum-érzékenység alapján választják meg. A választott antibiotikumnak el kell pusztítania a baktériumokat, megfelelő szinten kell lennie a vérben és a vizeletben, és nem lehet mérgező a vesére. Az antibiotikumokat általában 4-6 hétig adják a pyelonephritis kezelésére.

Milyen utókezelésre számíthatok a macskám számára?

A sorozatos vizeletvizsgálatokat és vizeletkultúrákat az antibiotikum-kezelés alatt végezzük, általában 5–7 nappal a kezelés után és 1–4 héttel az antibiotikum-terápia befejezése után. A pyelonephritis lehetséges szövődményei lehetnek veseelégtelenség, visszatérő vesefertőzések és a vérben lévő baktériumok, amelyek a test más részein is fertőzést okoznak, például a szív vagy az ízületek bélésén.

Összességében a hirtelen pyelonephritisben szenvedő macskák jól teljesítenek, és visszatérnek a normális egészségükhöz, kivéve, ha vesekő, krónikus vesebetegség, húgyúti obstrukció vagy rák van a húgyúti traktusban.

A krónikus vagy visszatérő pyelonephritisben szenvedő macskákat nehéz lehet gyógyítani, prognózisuk pedig súlyosabb. Ha a pyelonephritist nem azonosítják és nem kezelik megfelelően, maradandó vesekárosodás és veseelégtelenséggel járó krónikus vesebetegség alakulhat ki.