Randomizált, kontrollált, keresztezett vizsgálat, melynek során megvizsgálták a gyulladáscsökkentő étrend hatását a betegség aktivitására és életminőségére rheumatoid arthritis esetén: Gyulladáscsökkentő étrend reumatoid artritiszben (ADIRA) vizsgálati protokoll

Absztrakt

Háttér

A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus gyulladásos betegség, amely a lakosság 0,5–1,0% -át érinti, és ahol a modern farmakológiai kezelés ellenére sok beteg nem ér el remissziót. Ez kihat a fizikai és a szellemi jólétre, és súlyosan romlik az életminőség és csökken a munkaképesség, ami magas egyéni és társadalmi költségeket eredményez. A modern farmakológiai kezelés kiegészítéseként az életmódbeli beavatkozást kezelési lehetőségként kell értékelni. Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre az egyes élelmiszerek gyulladáscsökkentő hatásaira az RA-ra, de nincs olyan tanulmány, ahol ezeket az ételeket kombinálták a maximális hatás elérése érdekében, és ezáltal jelentősen javították a betegek életminőségét. Az ADIRA (gyulladáscsökkentő étrend reumatoid artritiszben) randomizált keresztezett vizsgálat fő célja annak a hipotézisnek a tesztelése, hogy egy gyulladáscsökkentő diéta beavatkozás a szokásos étrendhez képest csökkenti a betegség aktivitását és javítja a betegek életminőségét stabil kialakult RA-val.

Mód

Összesen 50 mérsékelt betegség aktivitású RA beteget randomizáltak, hogy kezdetben vagy több, javasolt gyulladáscsökkentő hatású étel alapján portfólió-diétát kapjanak, vagy kontroll étrendet kapjanak 2 × 10 hét alatt, 3 hónapos diéták között. Az élelmiszerzsákokat hetente házi élelmiszer-szállító lánc szállítja, és rostzsáknak, illetve fehérjetáskának nevezik a részben vak résztvevőknek. Mindkét csoport folytatja a rendszeres farmakológiai kezelést. Az ismert élelmiszer-biomarkereket elemezni fogják a beavatkozásnak való megfelelés mérése érdekében. A betegség súlyosságára gyakorolt hatást (amelyet a DAS28, az RA fogyatékosságát és progresszióját megjósló összetett pontszám méri), a szív- és érrendszeri betegségek kockázati markereit és az életminőséget minden étrend után értékeljük. A metabolomikát arra használják, hogy értékeljék az étrendi kezelésre reagálók potenciálját. Egészségügyi gazdasági értékelés is szerepel benne.

Vita

Az RA-ban szenvedő betegek táplálkozási állapota gyakran gyenge, és sokan diétát kérnek orvosuktól. Nincsenek bizonyítékokon alapuló táplálkozási irányelvek RA-ban szenvedő betegek számára, mivel a jól lefolytatott, elég nagy étrend-beavatkozási kísérletek száma kevés. Az ADIRA egy hatékonysági vizsgálat, amely bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az RA étrendi kezelése csökkentheti-e a betegség aktivitását és javíthatja-e az életminőséget, valamint csökkentheti-e az egyéni és társadalmi költségeket.

Próba regisztráció

ClinicalTrials.gov nyilvántartási szám: NCT02941055.

Háttér

A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus autoimmun betegség, amelyet szisztémás gyulladás és ízületi károsodás jellemez. A modern, drága farmakológiai kezelés ellenére sok fájdalom és szenvedés, valamint csökkent munkaképesség marad. Ezért további kezelési lehetőségeket, például diétás beavatkozásokat kérnek a betegek és a kezelő orvosok.

Az RA világszerte a népesség 0,5–1% -át érinti [1]. A gyulladás ízületi pusztuláshoz és fáradtsághoz, valamint fizikai működésének, a munka termelékenységének és a mindennapi élet tevékenységének károsodásához vezet, és veszélyezteti az általános érzelmi jólétet. Az RA-betegek egyötöde negatív hatást gyakorolt a barátokkal és a családdal való kapcsolatokra. Ezenkívül gyakran nem optimális mentális egészségről számolnak be [2]. A gyulladás a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) fokozott kockázatához, valamint az immunszuppresszív kezeléssel együtt a fertőzések fokozott kockázatához is vezet - a RA két fő halálozási oka [3]. Az RA-ban szenvedő betegek körülbelül 50% -kal szembesülnek a miokardiális infarktus és a stroke kockázatával az általános populációhoz képest, és a CVD kockázata összehasonlítható a cukorbetegekével [4, 5]. Következésképpen a RA-ban szenvedő betegek várható élettartama 5–10 évvel csökken, a nem betegekkel összehasonlítva.

A modern RA terápia magában foglalja az immunszuppressziót betegségmódosító reumatikus gyógyszerek (DMARD), szteroidok és a legújabb biológiai terápiák, például a TNF-α-inhibitorok által. A kezelés célja a hosszú távú remisszió, azaz nincs fájdalom, ízületek érzékenysége vagy funkcionális károsodás. Ez a korai RA-ban szenvedő betegek 10–50% -ában érhető el [6]. Egy nemrégiben végzett szisztematikus felülvizsgálat azonban kiemelte, hogy e modern terápiák ellenére az RA-ban szenvedő betegek jelentős része még mindig súlyos egészségkárosodást tapasztal [2].

Így a modern terápia ellenére az RA továbbra is jelentős emberi és gazdasági terhet jelent. Becslések szerint az RA-ban szenvedő betegek egyharmada idő előtt felmondja a munkaviszonyt, és 5 évvel a diagnózis után a betegek 30–40% -a tapasztal munkaképtelenséget [2]. A szisztematikus áttekintés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy „Annak ellenére, hogy a kezelés elõrehaladt, és hozzájárult az RA-ban szenvedõ betegek kimenetelének javításához, a kezelési célok, törekvések és elvárások mind a betegek, mind az orvosok számára ritkán teljesülnek. Az RA újszerű kezelési módszereit meg kell vizsgálni, hogy képesek-e enyhíteni a kortárs kielégítetlen igényeket.”[2]

Az étrend és a krónikus betegségek, például a CVD, a rák és a cukorbetegség között már régóta fennáll az összefüggés [7, 8]. Ezért ezekre a betegségekre vonatkozóan bizonyítékokon alapuló étrendi kezelési irányelvek állnak rendelkezésre. Ezzel szemben az olyan gyulladásos betegségek esetében, mint az RA, nincsenek táplálkozási irányelvek, amelyek a kétértelmű bizonyítékokat tükrözik. A svédországi RA-ban szenvedő betegeket jelenleg arra ösztönzik, hogy ugyanazokat az ajánlásokat kövessék, mint az általános populáció. Ezek célja a gyümölcs- és zöldségfogyasztás napi 500 g-ra, a hal és a kagyló heti 2-3-szorosára növelése, a finomított gabonatermékek helyett a teljes kiőrlésű gabona és a teljes zsírtartalmú fajták helyett az alacsony zsírtartalmú tejtermékek választása. Emellett csökkenteni kell a vörös hús és a finomított cukrok bevitelét [9].

Az, hogy RA-ban szenvedő betegek reagálnak-e egy diétás beavatkozásra, vagy sem, összefüggésben lehet-e genetikával, szokásos étrenddel, a mikrobiommal és/vagy a betegség aktivitásának sokféleségével és intenzitásával. A metabolomika, vagyis az alacsony molekulatömegű metabolitok elemzése az általános metabolomikus aktivitást vizsgálja, figyelembe véve a genetikai és környezeti eltéréseket. Ez egy hatékony eszköz a globális és dinamikus anyagcsere-válaszok mérésére a betegségekben és a klinikai beavatkozásban, és az RA-n is vannak kutatások. Az aktív RA-ban szenvedő betegeknél különböző kiindulási anyagcsere-profilokat azonosítottak a remisszióban lévőkhöz képest [16]. Így lehetséges lehet metabolikus biomarkerek azonosítása az étrendi kezelésre adott válasz előrejelzésére RA-ban szenvedő betegek körében. A metabolomikai módszerek viszonylag újdonságok, ezért kevés étrendi beavatkozás használta ezt a megközelítést a metabolikus hatások vizsgálatára. Továbbá, mivel az anyagcsere RA-ban szenvedő betegeknél a metabolikus szindróma vagy a cachexia miatt pertubálódhat, a metabolomika új lehetőségeket nyit meg a korábban ismeretlen anyagcsere-változások megvizsgálására egy adott étrend következményeként.

Kutatási cél és konkrét kérdések

Feltételezzük, hogy a gyulladáscsökkentő étrend a farmakológiai kezelés mellett javíthatja a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek egészségét és életminőségét. Konkrét kérdések arra vonatkoznak, hogy a gyulladáscsökkentő diéta a szokásos svéd étrendhez képest képes-e csökkenteni a gyulladást, a fájdalmat és a betegség aktivitását; csökkentse a szív- és érrendszeri betegségek kockázati markereit; javítja a testösszetételt; az életminőség javítása; csökkenti a betegséggel kapcsolatos beteg- és társadalmi költségeket, és ha metabolomikával lehet megjósolni a válaszadókat.

Módszerek/Tervezés

A randomizált, kontrollált, keresztezett vizsgálatot Az ADIRA-t (gyulladáscsökkentő étrend reumatoid artritiszben) mérsékelt betegségaktivitással rendelkező, már kialakult RA-ban szenvedő betegek körében végzik, hogy értékeljék a portfólió-diétás kezelésre adott választ a kontroll étrendhez (azaz a nyugati étrendhez) képest. Mindkét csoport a szokásos módon folytatja a farmakológiai kezelést, de növényi gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők nem megengedettek. Svédországban a kialakult RA-ban szenvedő betegeket a Svéd Reumatológiai Társaság irányelveinek megfelelően DMARD-nal és biológiai szerekkel kezelik a járóbeteg-klinikákon [17]. A portfólió diétás kezelés különféle élelmiszerek kombinációjára épít, amelyek jelző hatással vannak a különböző RA tünetekre. A vizsgálat így egy étrend kezelési potenciálját értékeli olyan funkcionális koncepciók kombinációja alapján, amelyek valószínűleg potencírozzák egymást gyulladáscsökkentő hatásukban. Noha nem lehet teljesen megvakítani a diétás beavatkozást, a két csoportot a diéta tartalmát leszámítva a lehető leghamarabb kezelik. Az eredmény értékelői elvakultak. A résztvevők elvakításával kapcsolatban lásd alább.

A beiratkozás, a beavatkozás és a mérések ütemezése a szabványos protokollelemek szerint: Ajánlások az intervenciós vizsgálatokhoz (SPIRIT) követelményei az 1. ábrán láthatók, a SPIRIT ellenőrzőlista pedig 1. kiegészítő fájlként érhető el. 2.

A SPIRIT követelményeinek megfelelő beiratkozási, beavatkozási és mérési ütemterv tartalma