Májciszták

A májciszták vékony falú tasakok, amelyek levegővel, folyadékokkal vagy félszilárd anyaggal vannak tele. A májciszták az emberek körülbelül 5% -ában fordulnak elő. A ciszták többsége jóindulatú, de minden rák képes rosszindulatú cisztákat előállítani. A betegeknél általában egyetlen májciszta van, bár néha több ciszta is kialakul. A májciszták ritkán rontják a máj működőképességét.

májciszták

A legtöbb májciszta nem okoz tüneteket. Ha mégis előfordulnak, a tünetek a következők:

  • A felső hasi teltség, kellemetlenség vagy fájdalom.
  • Hirtelen és súlyos jobb felső negyed és vállfájdalom, amelyet a ciszta vérzése okoz, de ez csak a betegek egy kis csoportjában fordul elő,

Diagnózis és kezelés

A cisztákat ultrahanggal vagy CT-vizsgálattal diagnosztizálják. Csak a tünetekkel küzdő betegek igényelnek kezelést, amely abból áll, hogy a cisztafal nagy részét műtéti úton eltávolítják. Csak a folyadék eltávolítása a cisztából nem hatékony, mert napokon belül újra feltöltődik.

Az eljárást laparoszkóposan végezzük, csak 2-3 apró metszést igényel, kevés az esély a kiújulásra.

Policisztás májbetegség (PLD)

A policisztás máj (PLD) betegség ritka, 1000-ből 6 embert érint. A májciszták kicsi vagy nagy szőlőszerű halmazként vagy mindkettő keverékeként jelentkeznek. A PLD veleszületett, és nagyon gyakran az autoszomális domináns policisztás vesebetegséggel (AD-PKD) együtt alakul ki. Becslések szerint az AD-PKD-ben szenvedő betegek közül legalább 90-nek májcisztája van.

Kezelés

A policisztás vesebetegségből elkerülhetetlenül kialakuló veseelégtelenséggel ellentétben a PLD nem vezet májelégtelenséghez, és valójában a betegek többségének nincs szüksége műtétre. Ha azonban a máj a ciszták miatt nagymértékben megnagyobbodik, és így a közeli szervek ellen nyomódik, akkor műtétre van szükség a ciszták megnyitásához vagy eltávolításához. A PLD extrém eseteiben, ahol májelégtelenség van, májtranszplantációra van szükség.

Cisztás daganatok

A cisztás daganatok kóros tömegek, amelyek rosszindulatúvá válhatnak. A jóindulatú cisztás daganatokat cystadenomáknak nevezik; rosszindulatú társaikat cystadenocarcinomának nevezik.