Segíthet-e új immunsejtek felfedezése az elhízás kezelésében?

A tudósok felfedezték az immunrendszer korábban nem dokumentált csoportját, amelyek kölcsönhatásba lépnek az idegrendszerrel, és kulcsszerepet játszanak az elhízásban. Azt sugallják, hogy az áttörés új célokhoz vezethet az elhízás kezelésében.

Az elhízás növekvő probléma, de a kutatók új módszert találtak annak kezelésére az immunsejtek új csoportjának azonosításával.

A kutatók - Ph.D. Ana Domingos vezetésével - a portugál Instituto Gulbenkian de Ciência intézményéből - a Nature Medicine folyóiratban megjelent új cikkben ismertetik az új immunsejteket, amelyeket szimpatikus neuronokkal társított makrofágoknak (SAM) neveznek.

Az elhízás globális járvány, amelynek előfordulása 1980 óta több mint kétszeresére nőtt. 2014-ben több mint 600 millió ember, vagyis a felnőttek körülbelül 13 százaléka volt elhízott.

A túlsúly és az elhízás komoly egészségügyi kockázatot jelent, mert növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és keringési betegségek, a rák és más krónikus betegségek kialakulásának valószínűségét.

Az elhízás világméretű járványa és az azzal összefüggő egészségügyi problémák fokozták az állapot alapbiológiájának tudományos kutatását.

Tanulmányában Dr. Domingos és munkatársai egy olyan kutatási területet írnak le, amely arról vitatkozik, hogy az immunrendszer és az idegrendszer közötti kapcsolat hogyan befolyásolhatja a zsír lebontását.

Korábbi tanulmányok szerint az elhízással összefüggő zsírszöveti gyulladásban aktív makrofágok is szerepet játszhatnak.

A makrofágok az immunrendszer „nagyevői”. Megtalálhatók minden típusú szövetben, ahol felemésztik az elhalt sejteket, baktériumokat és más kórokozókat, és ahol gyulladást is kiváltanak.

A makrofágok működését az idegrendszerrel és a zsír lebontásával összekapcsoló mechanizmusokat azonban nem vizsgálták mélyrehatóan.

Korábbi munkájában Dr. Domingos csapata felfedezte, hogy a zsírban vagy a „zsírszövetben” szimpatikus idegsejtekből vagy idegsejtekből álló idegkészlet található, amely felszabadítja a norepinefrin neurotranszmittert, hogy kiváltsa a zsír lebontását.

Az új tanulmányban azt tapasztalták, hogy a SAM-ok kölcsönhatásba lépnek és befolyásolják azok kiváltását, amelyek felszabadítják a zsír lebontását kiváltó noradrenalint.

A csapat azt is felfedezte, hogy a SAM-ok noradrenalin-kezeléssel rendelkeznek, és hogy az elhízott egerekben sokkal nagyobb mennyiségű SAM található a zsírszövetben lévő idegsejtekhez, mint a sovány egereknél.

A csapat szerint ez azt mutatja, hogy a SAM-ok kulcsszerepet játszanak az elhízásban azáltal, hogy csökkentik a zsírszövetben lévő noradrenalin mennyiségét, ami viszont blokkolja a zsírcsökkentés folyamatát.

A genetikailag módosított egerek felhasználásával végzett további vizsgálatok további részleteket tártak fel a mögöttes molekuláris mechanizmusokról.

Ezek azt mutatták, hogy a SAM-ok önmagában tartalmaznak egy Slc6a2 nevű fehérjét, amely a noradrenalinra tapad. Tudomásuk szerint a kutatók szerint a SAM-ok az egyetlen olyan immunsejt-típusok, amelyek rendelkeznek ezzel a transzporterfehérjével.

A csapat azt is felfedezte, hogy ennek a transzporterfehérjének a SAM-okban történő blokkolása növelte az egerek zsírbontását, energiafelhasználását és fogyását.

Végül az emberek idegrendszeri mintáinak elemzésével a kutatók felfedezték, hogy egyenértékű mechanizmusunk van a noradrenalin eltávolítására.

Dr. Domingos azt javasolja, hogy a noradrenalin-transzporter megcélzása SAM-okban módot kínálhat arra, hogy legyőzze „számos ismert gyógyszer káros hatásait, amelyek blokkolják ezt a molekuláris célt”.

"Összességében eredményeink szerint az SAM-ok potenciális új molekuláris és sejtes célpontként szerepelnek az elhízás terápiájában."