Súlycsökkenés izomtömeg-veszteség nélkül elhízott és elhízott alanyok esetében, amelyet magas szójafehérje-tartalmú étrend vált ki

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS: A különböző beavatkozási protokollok által kiváltott súly, testösszetétel, anyagcsere és hormon paraméterek változásának meghatározása.

TERVEZÉS: Véletlenszerű, kontrollált vizsgálat, amelynek résztvevői a BMI-t 27,5 és 35 között mutatták. Három különböző beavatkozás, amely életmódra nevelést (LE-G), vagy helyettesítő étrendet tartalmaz, amely magas szójafehérje-tartalmú, alacsony zsírtartalmú étrendet tartalmaz (SD/PA-G) ill. (SD-G) nélkül irányított fizikai aktivitási program.

TÁRGYAK: Összesen 90 alany (átlagsúly 89,9 kg; átlagos BMI 31,5), véletlenszerűen a három kezelési csoport egyikébe sorolva.

MÉRÉSEK: A testtömeg, a zsírtömeg és a sovány testtömeg változása a Bod Pod ® készülékkel az alapvonalon, 6 hét és 6 hónap alatt; metabolikus és hormonális paraméterek változása.

EREDMÉNYEK: Összesen 83 személy fejezte be a 6 hónapos vizsgálatot. A BMI minden csoportban szignifikánsan csökkent (LE-G: -2,2 ± 1,43 kg/m 2; SD-G: −3,1 ± 1,29 kg/m 2; SD/PA-G: −3,0 ± 1,29 kg/m 2). Az SD-G és az SD/PA-G alanyok nagyobb súlyt vesztettek a 6 hónapos vizsgálat során (−8,9 ± 3,9; −8,9 ± 3,9 kg), mint az LE-G-ben (−6,2 ± 4,2 kg), és nagyobb volt a zsírtömeg csökkenése (-8,8 ± 4,27; -9,4 ± 4,54 kg), mint az LE-G-ben (-6,6 ± 4,59 kg). Ezzel szemben a zsírmentes tömegben nem észleltek szignifikáns ellenjavallatot vagy csoport közötti változást. A metabolikus paraméterek minden csoportban javulást mutattak a glikémiás kontrollban és a lipidprofilban.

Következtetések: Adataink arra utalnak, hogy a magas szójafehérje- és zsírszegény étrend javíthatja a túlsúlyos és elhízott emberek testösszetételét, zsírvesztést, de megőrizve az izomtömeget.

Bevezetés

A magas jövedelmű országokban az emberek többet esznek és kevesebbet sportolnak, ami a testtömeg növekedését eredményezi. Számos fejlett országban a felnőtt lakosság fele túlsúlyos, és több mint 25% -a elhízott. 1 A testsúly-szabályozásnak számos hagyományos étrendi megközelítése létezik, amelyet a vezető kutatási és orvosi társaságok ajánlanak. Mindazonáltal csak néhány tanulmány értékelte hosszú távú hatékonyságukat a testösszetétel, például az izomváltozások szempontjából vs. zsírtömeg. 2, 3 A fogyás étrendjében a makrotápanyagok egyensúlya még mindig vita tárgyát képezi. A magas szénhidráttartalmú étrend csökkentheti a testzsír oxidációját, a 4, 5 növeli a vér 6, 7 trigliceridszintjét és a jóllakottságot. 2, 8, 9 Másrészt, a fehérjében gazdag étrend csökkentheti az energiahatékonyságot és növelheti a termogenezist, 10, 11 kisebb mértékben csökkentheti a nyugalmi energia kiadásokat a diéta hatására, 12, 13 tartalék izomfehérje veszteség 3 és fokozhatja glikémiás kontroll. 3, 14

6 hónapos randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztünk egy fokozatosan magas szójafehérje és alacsony zsírtartalmú étrend hatékonyságának becsléséhez. Az elsődleges célok a súlycsökkenés és a BMI legalább 2,5 kg/m 2 csökkenése voltak 6 hónap után; másodlagos cél a zsírtömeg csökkenése és az izomtömeg megőrzése volt.

Mód

A nyilvános hirdetések útján toborzott, több mint 500 érdeklődőből álló csoportból a potenciális alanyokat kizárták, ha klinikailag jelentős betegségük volt, beleértve a II-es típusú cukorbetegséget, lipidcsökkentő gyógyszert szedtek, vagy olyan gyógyszereket szedtek, amelyek befolyásolják a testsúlyt. 114 alkalmas ember közül 90 elhízott és elhízott személyt 15 randomizáltak (lásd 1. ábra), hogy részt vegyenek a vizsgálatban (átlagos súly 89,9 ± 10,9 kg; átlagos BMI 31,5 ± 2,26 kg/m 2; átlagos zsírtömeg 40,5 ± 6,40 kg ). Minden alany átfogó orvosi vizsgálatot és rutinszerű vérvizsgálatot végzett. Minden alany írásbeli, tájékozott beleegyezést adott, és a tanulmányi protokollt a helyi etikai felülvizsgálati bizottság jóváhagyta.

A beiratkozáskor és azt követően havonta gyűjtött adatok a testtömeg, a derék és a has kerülete, az ön által bejelentett kórtörténet, a vérnyomás, a glükóz, az inzulin, a szérum lipidek és a gyulladásos markerek (C-reaktív fehérje, IL-6). A testösszetétel mérésére a légkiszorítási pletizmográfia technikáját alkalmaztuk (Bod Pod ®). Az étrend betartását az étrendi fogyasztás 24 órás visszaemlékezésével becsültük meg. Az ön által bejelentett 24 órás visszahívásból származó adatok azonban minden csoportban jelentősen aluljelentést mutattak, ezért ezeket az adatokat nem veszik figyelembe.

A kiindulási és a 24 hét utáni vizsgálat közötti változások tesztelését párosított mintával végeztük t-teszt. A csoportok közötti folyamatos változók összehasonlításához kiszámítottuk az alanyoktól a 6 hónapig terjedő változást minden alanyban, és a három csoport átlagváltozását összehasonlítottuk varianciaanalízissel post hoc tesztek (Schiffé). Az összes változó normalitását statisztikai tesztelés előtt teszteltük. A leptin és inzulin értékeket logaritmikus transzformációval normalizáltuk. Összes P-az értékek kétoldalúak és a P-0,05 vagy annál kisebb értéket vettek figyelembe a statisztikai szignifikancia jelzésére. Az elemzést az SPSS szoftver (11.5.2.1 verzió) segítségével hajtották végre.

Eredmények

Összesen 83 alany teljesítette a vizsgálat 6 hónapját (28 alany az LE-G-ben, 28 alany az SD-G-ben, 27 alany az SD-ben/PA-G); a vizsgálatból kieső alanyok jellemzőinek különbségei statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

A súlyváltozások tekintetében a 6 hónapos vizsgálat során különbségek voltak a három csoport között (F = 4,292; P= 0,048; ANOVA). Az SD-G és az SD/PA-G alanyok nagyobb súlyt vesztettek a 6 hónapos vizsgálat során (−8,9 ± 3,9; −8,9 ± 3,9 kg; NS), mint az LE-G-ben (−6,2 ± 4,2) kg) (P= 0,048; post hoc elemzés) (lásd a 2. ábrát). A BMI, a második elsődleges cél, nagyon szignifikánsan csökkent az LE-G-ben (−2,2 ± 1,43 kg/m 2), az SD-G-ben (−3,1 ± 1,29 kg/m 2) és az SD/PA-G-ben (-3,0 ± 1,29 kg/m 2) (F = 4,325; P= 0,016; ANOVA). A 6 hónapos vizsgálat során az alanyoknál nagyobb volt a zsírtömeg csökkenés az SD-G-ben és az SD/PA-G-ben (−8,8 ± 4,27; −9,4 ± 4,54 kg), mint az LE-G-ben (−6,6 ± 4,59 kg) (F = 3,049; P= 0,053; ANOVA). Ezzel szemben nem figyeltünk meg szignifikáns intraindividuális vagy csoportok közötti változásokat a zsírmentes tömegben (LE-G: 0,4 ± 1,76 kg; SD-G: –0,1 ± 2,19 kg; SD/PA-G: 0,4 ± 2,29 kg) ) (F = 0,468; P= 0,628; ANOVA). A biokémiai változásokat az 1. táblázat mutatja be, amelyek mind a három csoportban szignifikáns javulást mutatnak a glikémiás kontrollban; nem figyeltek meg káros hatást a gyulladásos markerek szérumszintjére (az adatokat nem közöltük).

A testtömeg változásai a hat hónapos vizsgálat során.

Megjegyzés

Bármely étrend súlycsökkenésre gyakorolt hatását a testösszetétel tekintetében hiányosan értékelték hosszú távú vizsgálatok során. A magas szójafehérje-tartalmú, alacsony zsírtartalmú étrend (28 alany) vagy kiegészítő fizikai aktivitási program (27 alany) nélkül nagyobb súlycsökkenést és zsírtartalom csökkenést eredményezett az 55 elhízott és elhízott alanynál, mint egy a hagyományos étrend, amelyet súlycsökkentő oktatási program támogat 28 elhízott és elhízott alanyban 6 hónapig. Tudomásul vesszük azonban jelen tanulmány korlátait rövid idő alatt. További hosszú távú értékelésre van szükség.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a szójafehérjével dúsított étrenddel kapcsolatos kalória-korlátozás a zsírtömeg nagyobb mértékű csökkenését idézi elő az izomtömeg csökkenése nélkül, mint a szokásos étrendben. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a fogyás akár 30% -ának is oka lehet az izomtömeg csökkenése a fogyókúra különböző módozatait alkalmazva. 17 Ezért az energiafelhasználás további növekedésétől eltekintve a fogyókúrát a testmozgással kell kombinálni. Az emelkedett fehérjetartalmú étrend azonban úgy tűnik, hogy az izomtömeg csökkenésének megakadályozásával minimalizálja a fizikai aktivitás előnyeit. Eredményeink megerősítik a magas fehérjetartalmú étrend fontosságát a karcsú testtömeg fenntartása szempontjából, mivel a heti két alkalommal vezetett aerob testmozgás programnak nem volt további hatása a szójafehérjével dúsított étrendet használókban. Kimutatták, hogy az aminosavak megnövekedett mennyisége globálisan növeli az izomfehérje szintézist, 18 így a fizikai aktivitás további hatása elfedhető.

Egy nemrégiben végzett tanulmány feltételezte, hogy az energiafogyasztás nagyobb volt, amikor a fehérje állati fehérjékből származott, mint a növényi fehérjék. 19 Amint eredményeink azt mutatják, a növényi eredetű fehérjéket alkalmazó étrend is jelentős súlyvesztéshez vezethet. Az alkalmazott tápszeres étrend nagy mennyiségű esszenciális és elágazó láncú aminosavat tartalmaz. Az esszenciális aminosavak kimutatták, hogy egészséges idős felnőtteknél felelősek az izomfehérje anabolizmusának aminosav stimulálásáért. Az elágazó láncú aminosavak elősegítik az izomfehérje szintézisét is, 20 és 21, és szabályozó szerepük lehet a glikémiás kontrollban. 22.

Az állati eredetű termékekben gazdag étrend magasabb fehérjetartalom fenntartása miatt a koleszterin és a telített zsírsavak társulása a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban komoly aggodalomra adott okot. Ezt a lehetséges hátrányt növényi eredetű fehérjék alkalmazásával lehet kiküszöbölni, ahol a rostok és a fitokémiai anyagok miatt további hatása lehet.

Ez az első tanulmány, amely a különböző súlycsökkentő programokban alkalmazott szójafehérjével dúsított étrendet értékeli a testösszetétel változásai szempontjából. A testtömeg egyszerű mérése már nem kielégítő, mivel az izomtömeg meghatározza a nyugalmi anyagcsere sebességet, valamint a motoros kompetenciát és a napi aktivitás okozta energiafelhasználást. Ezért az izomtömeg változása paraméter lehet az étrendi program hosszú távú hatékonyságának szempontjából. A leírt, szójafehérjével dúsított, szénhidrátokban és zsírokban korlátozott étrend könnyen követhető, és látszólag hatékonyabb a zsírvesztésben és az izomtömeg megőrzésében, mint a hagyományos étrend.

Hivatkozások

Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Osztály. A sebész tábornok felhívása a túlsúly és az elhízás megelőzésére és csökkentésére. Kormánynyomtatási hivatal: Washington, DC 2001.

Skov AR, Toubro S, Ronn B, Holm L, Astrup A. Véletlenszerű vizsgálat fehérjével vs. szénhidrát ad libitum csökkentett zsírtartalmú étrend az elhízás kezelésére. Int J Obes Relat Metab Disord 1999; 23: 528–536.

Layman DK, Boileau RA, Erickson DJ, Painter JE, Shiue H, Sather C, Christou DD. Az étrendi szénhidrát és a fehérje csökkent aránya javítja a testösszetételt és a vér lipidprofilját a felnőtt nők fogyása során. J Nutr 2003; 133: 411–417.

McGarry JD. Glükóz – zsírsav kölcsönhatások az egészségben és a betegségekben. Am J Clin Nutr 1998; 67: 500S – 5504.

Wolfe RR. Metabolikus kölcsönhatások emberben a glükóz és a zsírsavak között. Am J Clin Nutr 1998; 67: 519S – 5526.

Wolfe BM, Giovannetti miniszterelnök. A fehérje szénhidráttal történő helyettesítésének rövid távú hatásai közepesen hiperkoleszterinémiás humán alanyok étrendjében. Anyagcsere 1991; 40: 338–343.

Sidossis LS, Mittendorfer B, Walser E, Chinkes D, Wolfe RR. A splanchnic zsírsav-oxidáció hiperglikémia által kiváltott gátlása fokozza a máj triacil-glicerin szekrécióját. Am J Physiol Endocrinol Metab 1998; 275: E798 – E805.

Foster GD, Wyatt HR, Hill JO, McGuckin BG, Brill C, Mohammed BS, Szapary PO, Rader DJ, Edman JS, Klein S. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend randomizált vizsgálata az elhízás miatt. N Engl J Med 2003; 348: 2082–2090.

Anderson GH, Moore, SE. Diétás fehérjék a táplálékbevitel és a testtömeg szabályozásában az embereknél. J Nutr 2004; 134: 974S – 9979.

Reeds PJ, Burrin DG, Davis TA, Stoll B. Aminosav anyagcsere és a növekedés energetikája. Arch Tierernahr 1998; 51: 187–197.

Parker B, Noakes M, Luscombe N, Clifton P. A magas fehérjetartalmú, egyszeresen telítetlen zsírtartalmú fogyókúrás étrend hatása a glikémiás kontrollra és a lipidszintre 2-es típusú cukorbetegségben. Cukorbetegség ellátása 2002; 25: 425–430.

Baba NH, Sawaya S, Torbay N, Habbal Z, Azar S, Hashim SA. Magas proteintartalmú vs. magas szénhidráttartalmú hipoenergetikus étrend elhízott hiperinzulinémiás alanyok kezelésére. Int J Obes Relat Metab Disord 1999; 23: 1202–1206.

Whitehead JM, McNeill G, Smith JS. A fehérjebevitel hatása a 24 órás energiafelhasználásra az energiakorlátozás során. Int J Obes Relat Metab Disord 1996; 20: 727–732.

Laikus DK, Baum JI. Az étrendi fehérje hatása a glikémiás kontrollra a fogyás során. J Nutr 2004; 134: 968S – 9973.

KI. Jelentés az Egészségügyi Világszervezet elhízással kapcsolatos konzultációjáról. Genf; 1997.

McCrory MA, Gomez TD, Bernauer EM, Mole PA. Az emberi test összetételének mérésére szolgáló új légmozgatási pletizmograf értékelése. Med Sci Sportgyakorlat 1995; 27.: 1686–1691.

Ballor DL, Poehlman ET. A testedzés fokozza a zsírmentes tömegmegőrzést az étrend által kiváltott fogyás során: meta-analitikus megállapítás. Int J Obes Relat Metab Disord 1994; 18.: 35–40.

Brodsky IG, Suzara D, Hornberger TA, Goldspink P, Yarasheski KE, Smith S, Kukowski J, Esser K, Bedno S. Az izoenergetikus táplálékfehérje-korlátozás csökkenti a miozin nehézlánc IIx-frakcióját és a miozin nehézlánc-termelését emberben. J Nutr 2004; 134: 328–334.

Mikkelsen PB, Toubro S, Astrup A. A csökkentett zsírtartalmú étrend hatása a 24 órás energiafelhasználásra: állati fehérje, növényi fehérje és szénhidrát összehasonlítása. Am J Clin Nutr 2000; 72: 1135–1141.

Stein TP, Donaldson MR, Leskiw MJ, Schluter MD, Baggett DW, Boden G. Elágazó láncú aminosav pótlás ágynyugalom alatt: hatás a gyógyulásra. J Appl Physiol 2003; 94. o: 1345–1352.

Liu Z, Jahn LA, Long W, Fryburg DA, Wei L, Barrett EJ. Az elágazó láncú aminosavak aktiválják a messenger ribonukleinsav transzlációs szabályozó fehérjéit az emberi vázizomban, és a glükokortikoidok tompítják ezt a műveletet. J Clin Endocrinol Metab 2001; 86: 2136–2143.

Laikus DK. A leucin szerepe a fogyókúrás étrendben és a glükóz homeosztázisban. J Nutr 2003; 133: 261S – 267S.