Szédülés és szédülés

, MS, MD, Duke Egyetem Orvosi Központ

3D modellek (0)
Audió (0)
Számológépek (0)
Képek (1)
Labor teszt (0)
Oldalsávok (1)
Asztalok (1)
Videók (2)

A szédülés egy pontatlan kifejezés, amelyet az emberek gyakran használnak a különböző kapcsolódó érzések, többek között

Ájulás (elmúlási érzés)

Dysequilibrium (egyensúlyhiányos vagy bizonytalan)

Homályos, elhatárolt vagy úszó fejű érzés

Szédülés (hamis mozgásérzet)

A vertigo egyfajta szédülés, amelyet hamis mozgásérzésként éreznek. Az emberek általában úgy érzik, hogy ők, a környezetük vagy mindkettő forog. Az érzés hasonló ahhoz az érzéshez, amelyet a gyerekkori játék váltott ki körbe-körbe, majd hirtelen megállt és érezte, hogy a környezet megpördül. Időnként az emberek egyszerűen úgy érzik, hogy egyik oldalra húzódnak. A vertigo nem diagnózis. Ez egy szenzáció leírása.

A szédülésben szenvedőknek hányingere és hányása, egyensúlyhiánya és/vagy járási problémái is lehetnek. Néhány embernek ritmikusan rángatózó szemmozgása van (nystagmus) a vertigo epizódja alatt.

Különböző emberek gyakran másképp használják a „szédülés” és a „szédülés” kifejezéseket, talán azért, mert ezeket az érzéseket nehéz szavakkal leírni. Az emberek különböző időpontokban másképp írhatják le érzéseiket. Például az érzések egyszer úgy érezhetik, mint a fejfájás, a másikon pedig a szédülés.

Bár le van írva, ezek az érzések zavaróak lehetnek, sőt alkalmatlannak bizonyulhatnak, különösen hányinger és hányás kíséretében. A tünetek különös problémákat okoznak azoknak az embereknek, akik szigorú vagy veszélyes feladatot végeznek, például vezetnek, repülnek vagy nehézgépeket kezelnek.

A szédülés az orvoslátogatások körülbelül 5-6% -át teszi ki. Bármely életkorban előfordulhat, de az emberek öregedésével egyre gyakoribbá válik. A 40 évnél idősebb emberek körülbelül 40% -át érinti valamikor. A szédülés lehet átmeneti vagy krónikus. A szédülés krónikusnak tekinthető, ha egy hónapnál tovább tart. A krónikus szédülés az idősebb emberek körében gyakoribb.

A csak felálláskor jelentkező szédülésről lásd: Szédülés vagy könnyelműség felálláskor.

Tudtad.

A szédülés, még akkor is, ha cselekvőképtelen, legtöbbször nem súlyos rendellenességből ered.

Idősebb embereknél a szédülésnek gyakran nincs egyetlen, nyilvánvaló oka.

Okoz

A vertigót általában a fül és az agy azon részeinek rendellenességei okozzák, amelyek részt vesznek az egyensúly fenntartásában:

Agyszár és a kisagy

Idegcsatornák, amelyek a belső fület összekapcsolják az agytörzzsel és a kisagyval

A belső fül olyan struktúrákat tartalmaz (félkör alakú csatornák, saccule és utricle), amelyek lehetővé teszik a test számára a helyzet és a mozgás érzékelését. Ezeknek a struktúráknak az információja a vestibulocochleáris idegen keresztül (a 8. koponyaideg, amely szintén részt vesz a hallásban) kerül az agyba. Ezeket az információkat az agytörzsben dolgozzák fel, amely beállítja a testtartást, és a kisagyban, amely koordinálja a mozgásokat, az egyensúlyérzet biztosítása érdekében. Ezen struktúrák bármelyikének rendellenessége szédülést okozhat. A belső fül rendellenességei néha csökkent hallást és/vagy csengést okoznak (fülzúgás). (Lásd: A fül belsejében megjelenő ábra.)

Egy pillantás a fül belsejébe

Ezenkívül minden olyan rendellenesség, amely általában befolyásolja az agy működését (például alacsony vércukorszint, alacsony vérnyomás, súlyos vérszegénység vagy sok gyógyszer), szédülést okozhat az emberekben. Bár a tünetek zavaróak, sőt alkalmatlannak bizonyulhatnak, az esetek csak kis százaléka súlyos rendellenességből adódik.

Gyakori okok

Bár van némi átfedés, a szédülés okait nagyjából fel lehet osztani a szédüléssel és anélkül.

A a szédülés leggyakoribb okai val vel szédülés a következőket tartalmazzák:

Vestibularis migrénes fejfájás

A vestibularis migrénes fejfájást egyre inkább felismerik a vertigo szédülésének gyakori okaként. Ez a típusú migrén leggyakrabban olyan embereknél fordul elő, akiknek kórtörténetében vagy családi kórtörténetében szerepel a migrén. Az emberek gyakran fejfájást okoznak a szédüléssel vagy a szédüléssel. Vannak, akiknek egyéb migrénszerű tünetei vannak, például villogó fények látása, ideiglenes holtfoltok vannak, vagy nagyon érzékenyek a fényre és a hangra. Az embereknek halláskárosodása is lehet, de ez nem gyakori tünet.

A a szédülés leggyakoribb okai nélkül szédülés a következőket tartalmazzák:

Többféle gyógyszer okozhat szédülést. Néhány gyógyszer közvetlenül mérgező a fül idegeire és/vagy az egyensúlyi szervekre (ototoxikus gyógyszerek). Ezek a gyógyszerek általában szédülést okoznak, és képtelenek vizuális célpontra összpontosítani (oszcillopszia). Más gyógyszerek, például nyugtatók, az agy egészére hatnak. Idősebb embereknél a szédülés gyakran számos tényezőnek köszönhető, általában a gyógyszer mellékhatásainak kombinációja, valamint az érzékszervek életkorral összefüggő csökkenése.

Szédülés vertigo nélkül előfordulhat, ha az agy nem kap elegendő oxigént és glükózt, például nem neurológiai rendellenességekkel, beleértve a szív- és tüdőbetegségeket vagy súlyos vérszegénységet.

Nagyon gyakran nincs különösebb ok, és a tünetek kezelés nélkül elmúlnak.

Kevésbé gyakori okok

A szédülés kevésbé gyakori okai közé tartozik a vestibulocochleáris ideg daganata (akusztikus neuroma); tumor, stroke vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA), amely befolyásolja az agytörzset; a dobhártya, a belső fül vagy a koponya tövének sérülése; sclerosis multiplex; alacsony vércukorszint; és a terhesség.

Értékelés

Az alábbi információk segíthetnek a szédülésben szenvedőknek eldönteni, hogy szükség van-e orvos értékelésére, és segíthetnek abban, hogy mire számítsanak az értékelés során.

Figyelmeztető jelek

Szédülésben szenvedőknél bizonyos tünetek és jellemzők aggodalomra adnak okot. Tartalmazzák

Eszméletvesztés (ájulás)

Egyéb neurológiai tünetek (például hallás-, látás-, beszéd- vagy nyelési nehézség vagy a kar vagy a láb mozgásának nehézségei)

Mikor kell orvoshoz fordulni

Azoknak a személyeknek, akiknek vannak figyelmeztető jeleik, akiknek a tünetei súlyosak vagy több mint egy órán át folyamatosak, és akiknek hányásuk van, azonnal menjenek kórházba. Más embereknek a lehető leghamarabb fel kell keresniük orvosukat. Azok az emberek, akiknek egyetlen, rövid (kevesebb, mint 1 perc), enyhe epizódja volt, egyéb tünetek nélkül, dönthetnek úgy, hogy megvárják, hogy van-e újabb epizódjuk.

Amit az orvos csinál

Szédülésben szenvedőknél az orvosok először kérdéseket tesznek fel a személy tüneteivel és kórtörténetével kapcsolatban. Ezután az orvosok fizikai vizsgálatot végeznek. Amit a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat során találnak, gyakran utal a szédülés és az esetleg elvégzendő vizsgálatok okára (lásd a Szédülés néhány oka és jellemzője táblázatot).

A figyelmeztető jelek mellett az orvosok által feltett fontos jellemzők közé tartozik a tünetek súlyossága (elesett-e vagy elmulasztotta-e a munkát), hányás és/vagy fülcsengés, függetlenül attól, hogy a tünetek jönnek-mennek, vagy folyamatosan fennálltak-e, és lehetségesek-e a tünetek kiváltói (például a fej helyzetének megváltoztatása vagy új gyógyszer szedése).

A fizikai vizsgálat során a fül-, a szem- és a neurológiai vizsgálatok különösen fontosak. Megvizsgálják a hallást, és megvizsgálják a füleket a hallójárat és a dobhártya rendellenességei szempontjából. A szemeket rendellenes mozgásokra, például nystagmusra ellenőrzik.

Halláskárosodás vagy fülcsengés (fülzúgás) arra utal, hogy az embereknek a belső fülzavaruk lehet.

Az orvosok teljes neurológiai vizsgálatot is végeznek, különös figyelmet fordítva a járás, az egyensúly és a koordináció tesztjeire.