Érzékszervi étrend

étrend

Mi az érzékszervi étrend?

Az „érzékszervi étrend” egy olyan kezelési stratégia, amelyet az érzékszervi feldolgozási rendellenességek (más néven érzékszervi motoros integrációs zavarok) kezelésére használnak. Lényegében ez az érzékszervi tevékenységek listája, amely segít megőrizni a gyermek „nyugodtságát” és érzékletesen szervezettségét, amely lehetővé teszi számukra, hogy a legjobb tudása szerint részt vegyen, tanuljon és viselkedjen.

Pontosabban, ez egy személyre szabott otthoni és/vagy iskolai, óvodai vagy gyermekgondozási program, amely érzéki és fizikai („motoros” vagy izom) alapú tevékenységeket tartalmaz. Segítségével kezelik a gyermek érzékszervi-motoros igényeit, és csökkentik az ilyen diszfunkciók által a gyermek figyelmének és aktivitásának szintjére, viselkedésére és/vagy tanulására és készségfejlesztésére gyakorolt ​​hatásokat. Az érzékszervi étrendet mind kezelési stratégiaként alkalmazzák, amikor a figyelem vagy a viselkedés problematikus, mind pedig megelőző eszközként használják az ismert viselkedési kihívásokat (ismert kiváltó tényezőknek való kitettség, bizonyos napszakok vagy speciális környezetek).

Miért fontos az érzékszervi étrend?

Ahogy megpróbálunk kiegyensúlyozott étrendet fogyasztani (több gyümölcsből és zöldségből és kevesebb csokoládéból) a fittség és az egészség megőrzése érdekében, minden nap kiegyensúlyozott mennyiségű érzékszervi információra van szükségünk testünkben is, hogy jól működhessenek. Az „érzékszervi étrend” rendszeres lehetőséget biztosít a gyermek számára, hogy „kordában tartsa” a hiányzó, keresett vagy kerülendő érzékszervi ingerület egyensúlyhiányát annak biztosítása érdekében, hogy a kapott mennyiség megfeleljen a test megfelelő működéséhez szükséges szinteknek.

Egy speciálisan személyre szabott érzékszervi étrendet hoznak létre, amelyet az idő múlásával módosítanak, hogy megfeleljenek az egyes gyermek igényeinek, amikor érzékszervi feldolgozásuk megváltozik vagy a környezeti igények megváltoznak. Így az „érzékszervi étrend” olyan érzékszervi tevékenységekből áll, amelyek elősegítik a gyermekek nyugodtságát és szervezettségét, ami segít abban, hogy optimális állapotot kapjanak a tanuláshoz, a figyelemhez és a megfelelő viselkedéshez.

Amint a gyermek megtanulja az érzéki étrend használatával érzékien érzékelni az önszabályozást (energiaszintjüket, viselkedésüket, érzelmüket és figyelmüket), az olyan készségek, mint a koncentráció, a megosztás és a felváltás, szintén gyorsabban érettek lesznek. Ez lehetővé teszi a gyermek számára, hogy másoktól függően áttérjen a feladatok vagy a helyzetek önálló kezelésére.

Melyek azok az építőelemek, amelyek szükségesek az érzékszervi étrend sikeréhez?

  • Szenzoros feldolgozás (kialakulóban): az érzéki stimuláció pontos feldolgozása a környezetben, valamint a saját testében.
  • Tervezés és szekvenálás: A szekvenciális többlépéses feladat/tevékenység egy jól meghatározott eredmény elérése érdekében, például szenzoros alapú akadálypálya követése.
  • Figyelem és koncentráció (kialakulóban): tartós erőfeszítés, tevékenységek folytatása figyelemelterelés nélkül, és elég hosszú ideig képes tartani ezt az erőfeszítést a feladat elvégzéséhez.
  • Fogadó (megértő) nyelv: A beszélt nyelv megértése.
  • Vezetői funkció: Magasabb rendű érvelési és gondolkodási képességek az érzéki akadálypálya létrehozásához vagy az érzékszervi játék formátumról másikra történő megváltoztatásához.
  • Megfelelés: A gyermek képessége, hogy parancsokkal és kérésekkel kövesse végig.

Hogyan lehet megmondani, hogy a gyermek számára előnyös lenne-e az érzékszervi étrend?

Ha a gyermek érzékszervi működési zavara van, amely szenzoros étrenddel történő kezelést igényel, ezt a gyermek bizonyíthatja:

  • Fizikailag nagyon aktívak (addig a pontig nem tudnak elintézni egy feladatot) vagy
  • Fáradtnak és letargikusnak, vagy homályosnak és álmodozónak tűnik
  • „Felszámolássá” válni fizikai aktivitással
  • Képtelen rendezni, miután elfoglalt környezetben van
  • Nehezen kezelhetők az impulzusok
  • Problémái vannak a használt hangnem modulálásával
  • Nyugtalannak lenni csoportos időben vagy tömegben
  • Túl durva játék
  • A személyes tér megértésének elmulasztása (mások nem megfelelő megszállása)
  • Alvási nehézségek

Milyen egyéb problémák merülhetnek fel, ha a gyermeknek szenzoros feldolgozási nehézségei vannak, amelyek szenzoros étrenddel történő kezelést igényelnek?

Amikor egy gyermeknek érzékszervi feldolgozási zavara van, amely szenzoros étrenddel való kezelést igényel, akkor nehézségei lehetnek a következőkkel is:

  • Követve az utasításokat.
  • Az utasítások megértése.
  • Munkamemória (a tanult képességek megőrzése).
  • Alvás és alvás.
  • Kockázatok vállalása játékban (túlzott kockázatvállalás vagy túl óvatosság).
  • Hozzáférés az óvodai vagy iskolai tantervhez (figyelmetlenség, rossz magatartás miatt).
  • Tanulmányi teljesítmény (legyen ez a finom motor, az írás-olvasás és számolás, a társak interakciója, szervezete).

Hogyan lehet az érzékszervi étrendet a leghatékonyabbá alakítani?

  • A bemenet gyakorisága: A szükségesség gyakorisága gyermekenként változó, és a gyermek megfigyelései vezérlik mind a tevékenységek előtt, mind azok után. Gyakran előfordul, hogy „minél gyakrabban, annál jobb” annak biztosítása, hogy ha a gyermek eléri a „megfelelő” szervezési és figyelmi állapotot, az érzékszervi diétás tevékenységek segítenek fenntartani ezt az állapotot a nap folyamán.
  • A bemenet intenzitása és időtartama: Az érzékszervi étrend hatékonyságát nemcsak a tevékenységek gyakorisága, hanem a tevékenységek intenzitása és időtartama, valamint a tevékenységeknek a gyermek tényleges érzékszervi igényeihez való illeszkedése is befolyásolja.
  • A tevékenységek időzítése: Az érzékszervi stratégiákat leginkább olyan tevékenységek előtt és alatt lehet alkalmazni, amelyekről ismert, hogy kihívást jelentenek a gyermek számára. Az olyan tevékenységekhez, mint például az osztályban való ülés és hallgatás, a gyűlésen való részvétel vagy a rendezett játék, a gyermek idegrendszerének nyugodtnak kell lennie. Ahhoz, hogy ezt az állapotot a feladat előtt el lehessen érni, hasznos a stratégiák felhasználása a tevékenység előkészítése során, különösen a feladatot megelőző 10 percben.
  • Szerepeljen játékban és napi feladatokban: Az érzékszervi étrend ajánlásainak hatékonysága érdekében fontos beépíteni őket a játékba és a mindennapi életbe, lehetőleg minden nap részévé téve őket. Gyakran segít arra ösztönözni a gyermeket, hogy az ismert hatékony stratégiák listájából válassza ki a számára kedvelt tevékenységeket. Ahol lehetséges, az ezekben a stratégiákban használt elemeket vagy az ezekről készült képeket tartsa tiszta dobozban, és a gyermek „eszközdobozának” nevezze.
  • A viselkedés változásainak rögzítése: Az érzékszervi étrend hatékony használata próba és hiba eljárás. Így, ahol csak lehetséges, rögzítse az érzékszervi tevékenységben való részvételt követően észlelt viselkedésváltozásokat, valamint annak intenzitását, gyakoriságát és időtartamát.
  • Riasztási program az érzékszervi motoros stratégiák alkalmazása a gyermek szenzoros szervezeti állapotának nagyobb kognitív tudatosságával az önszabályozás elérése érdekében.
  • M.O.R.E program motoros (izom) komponenseket, orális szerveződést, légzési igényeket és szemkontaktust használ az érzékszervi szabályozás elősegítésére.
  • A Wilbarger-protokoll (mélynyomás proprioceptív technika), közismertebb nevén a „Brushing” program, egy terápiás program, amelynek célja az érzékszervi vagy tapintási védekezés vagy kényelmetlenség csökkentése, valamint az érzékszervi szabályozás elősegítése.

Milyen tevékenységek alkalmazhatók szenzoros étrendben?

Az érzékszervi étrend számos tevékenységből áll, amelyek a különböző érzékszervi rendszereket célozzák meg, és amelyeket kifejezetten a gyermek igényeihez kell igazítani. Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen érzékszervi bemenetre van szükség, a foglalkozási terapeuta és a szülő együttműködik annak meghatározása érdekében, hogy a gyermeknek milyen érzékszervi bemenetekre van szüksége a formális értékelés, valamint a gyermek különböző környezetekre adott válaszainak megfigyelése és a kipróbált érzékszervi tevékenységek alapján.
Az érzékszervi étrend tevékenységek, amelyek az egyik gyermek számára a legjobban megfelelhetnek, nem feltétlenül működnek másért, ezért a szenzoros étrendet a szülőkkel és a terapeutákkal együtt kell kialakítani. A napszak különböző időpontjai és a különböző környezetek jobban elősegíthetik az egyik szenzoros diétás tevékenységet, mint a másik, és gyakran próba és tévedés kérdése annak meghatározása, hogy mi lesz a legjobb a gyermek (és gondozói) számára.

Nem minden stratégia működik folyamatosan. A hatékonyság a gyermek érzékszervi feldolgozásától függ az adott napon vagy abban a pillanatban, a környezettől és a gyermekkel szemben támasztott követelményektől. Megállapíthatja, hogy a tegnap nagyon jól működő stratégiák ma nem működnek. Megállapíthatja azt is, hogy a pillanatban alkalmazott speciális stratégiák nem megfelelőek aznap, de a listából egy másik igen. Az érzékszervi étrendben alkalmazott tevékenységeknek folyékonyaknak és változékonyaknak kell lenniük, de állandó jellegű inputot kell biztosítaniuk más formában.

A szenzoros étrend általánosan használt tevékenységek a következők lehetnek:

  • Fizikai tevékenységek a legkönnyebben el lehet kezdeni, mivel a legtöbb gyermek jobban tolerálja a mozgást, mint bármely más típusú szenzoros bemenet. A nagy magokat használó fizikai tevékenységek nagyobb mennyiségű érzékszervi stimulációt eredményeznek, és a következők lehetnek:
    • Talicska járás
    • Állati séták (pl. Medvetúrák, rákos séták, békaugrások)
    • Trambulinozás
    • Kerékpározás vagy robogó használata
    • Lengések (előre és hátra, oldalról oldalra, forgatható)
    • Durva játék
    • Mély nyomású guggolás vagy párnázás párnákkal vagy golyókkal
    • Nehéz hátizsák viselése mozgáshoz (pl. Nehéz italpalack viselése robogás közben)
    • Játék súlyozott tárgyakkal (búza zsák ölben ülve vagy nehéz takaró alváshoz)
  • Tapintható: Játsszon play-doh, gloop/slime, kinetikus homokkal, borotvakrémmel, madármaggal, rizzsel vagy bármilyen más tapintható termékkel. Csak játszhat, rajzolhat vagy elrejthet tárgyakat a visszakereséshez ezekben a tapintható termékekben.
  • Vizuális: Fáklyák segítségével könyveket nézhet meg, pontról pontokra vagy útvesztőkkel szűkítheti a vizuális figyelmet.
  • Orális: Rágjon játékokat vagy kifejezetten rágós ételeket.
  • Halló: „Fehér zaj” vagy kedvelt zene egy iPod-on, orrcsökkentő fejhallgató.
  • Vizuális jelzések gyakran nagyon hasznos lehet abban, hogy segítsen gyermekének hosszabb utasítások betartásában, mivel ez biztosítja számukra a visszautalást, ha nehezen emlékeznek a tennivalókra. Kiemeli továbbá az utasítás teljesítésének sorrendjét.

Miért kéne terápiát keresnem, hogy szenzoros étrendet alakítsak ki gyermekem számára?

Az érzékszervi feldolgozási nehézségekkel küzdő, szenzoros étrendből profitáló gyermek segítése fontos:

  • Akadályozzuk meg, hogy a felnőttek arra ösztönözzék a gyermeket, hogy vegyen részt haszontalan tevékenységekben vagy haszontalan érzékszervi tevékenységekben, ami azt eredményezi, hogy a tipikus viselkedési stratégiák nem működnek olyan jól, ahogy kellene.
  • Győződjön meg arról, hogy a figyelem, a viselkedés és a tanulási előnyök minden környezetben láthatók.
  • Segítsen a gyermeknek az önszabályozásban annak érdekében, hogy tanulmányi és társadalmi környezetben is képes legyen teljesíteni.
  • Az érzékszervi étrend egy személyre szabott program a gyermekek érzékszervi igényeinek kielégítésére, amely segíti őket a részvételben, a tanulásban és a jobb viselkedésben. Ezek azok a készségek, amelyek az óvodai és iskolai felkészültség alapját képezik.
  • Az érzékszervi rendszer kb. 7 éves korig tovább fejlődik. Ezért a legelőnyösebb, ha korán hozzáférünk a terápiához. Ez nem azt jelenti, hogy a terápia értelmetlen ebben az életkorban, de egyre fontosabbá válik annak ismerete, hogy a gyermek érzékszerve mire van szükség.

Ha nem kezelik, mi vezethet a nem megfelelő érzékszervi étrenddel kapcsolatos nehézségekhez?

Ha a gyermek nem megfelelő érzékszervi étrenddel rendelkezik, akkor is nehézségei lehetnek:

  • Ennek a tanulásnak a tanulása és bemutatása akadémiai környezetben.
  • A fizikai aktivitás, a figyelem, az érzelmek vagy a gondolat gyenge önszabályozása.
  • Folyamatos alvási nehézségek, amelyek befolyásolhatják általában tanulási képességüket.
  • Nehéz megbirkózni elfoglalt társadalmi körülmények között, ezáltal befolyásolva a társas interakciókat.
  • Szorongás és rossz önértékelés.
  • Társadalmi elszigeteltség, mert csoportos helyzetekben nehezen tudnak megbirkózni.

Milyen típusú terápia ajánlott az érzékszervi étrend kialakításához?

Ha gyermekének nehézségei vannak szenzoros étrenddel vagy szüksége van rá, akkor javasoljuk, hogy forduljon munkaterapeutához.